„A cikksorozat későbbiekben megjelenő részeinek tartalmától függetlenül a felelős személyek és a Magyar Nemzet kiadója elleni büntető és a polgári jogi eljárások megindításához szükséges lépéseket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök haladéktalanul megteszi” – áll a Miniszterelnöki Kabinet szerdán kiadott közleményében.
A nyilatkozat szerint a cikksorozat első része a Fidesz választási kampányába illeszkedik, és „a Magyar Nemzet – sorozatos bírósági elmarasztalások ellenére – folytatja a miniszterelnök és az érintett cégek személyiségi jogait súlyosan sértő magatartását, és ezúttal – Deutsch Tamáshoz hasonlóan – bűncselekmény elkövetésével hamisan vádolja a miniszterelnököt”.
Fantomcégről írt a Nemzet
A Magyar Nemzet szerdai számában megjelent cikk szerint a jelenlegi miniszterelnök 1993-1995 között a nem létező cég vezetőjeként a hatóságokhoz benyújtott okiratokat írt alá, szerződéseket kötött és taggyűléseken szavazott. Ezzel okirat-hamisítást hajtott végre. A lap emellett azzal vádolja Gyurcsány Ferencet, hogy az Aldo Kft. elődjét, a Szenzort úgy szerezte meg, hogy megzsarolta a kisebbségi tulajdonostársakat: vagy megveszi tőlük a névérték 20 százalékáért részesedésüket, vagy megszünteti a vállalkozást.
Cáfolat az Altus honlapján
Az Altus Rt. honlapján megjelent cáfolat szerint a cikkben megjelölt Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. nem bírósági bejegyzés nélkül alapított fantomcég. A Nomentana Bt. tagjai még 1992-ben nyújtották be a cégbíróságnak azt a kérelmet, hogy a társaság kft.-vé alakuljon át. „Az akkor hatályos törvényi előírás (1989. évi XIII. törvény 74. § (1) bek.) szerint a Nomentana Kft. a társasági szerződés aláírásának időpontjában, a későbbi cégbírósági bejegyzéstől függetlenül, jogszerűen létrejött, a társaság ügyvezetője a társaságot a Magyar Nemzetben közölt jogügyletek megkötésénél jogszerűen és korlátozás nélkül képviselhette” – írják a honlapon. A közlemény értelmében az a körülmény, hogy az átalakulás bejegyzését a cégbíróság közel egy év múlva elutasította, a jogszerűen megkötött korábbi ügyletek érvényességét, nem teszi érvénytelenné.
A cáfolatban azt írják, hogy a cégbírósági elutasításról – az akkori időszakra jellemző, igen elhúzódó cégbírósági ügyintézésre és székhelyváltozásra tekintettel – a Nomentana Kft. nem értesült. „A társaság által megszerzett társasági részesedések esetében az ugyanezen cégbíróság által vezetett, akkor hatályos cégjegyzék maga is Kft-ként tüntette fel a céget, amely mérlegeit is ilyen cégformát megjelölve küldte be a cégbíróság részére. A betéti társaság tagjai 1995. évben észlelték a cégnyilvántartási adatok ellentmondásait, és 1996. januárban ismételten átalakulási kérelmet nyújtottak be, amelyet a cégbíróság ezúttal elfogadott – áll a közleményben. – Az elutasító és az átalakulást bejegyző cégbírósági végzések közötti időpontban született jogügyletek érvényessége a PTK vonatkozó rendelkezései szerint (221. §) – miután azokat a betéti társaság tagjai sem akkor, sem később nem kifogásolták – polgári jogi szempontból sem vitathatóak”.
A lap értesüléseivel továbbá azért sem értenek egyet, mert a SZENZOR Információrendszer Szervezési Kft. szerintük évek óta veszteséges volt. A dokumentum szerint az, hogy 20 százalékos névértéken történt a megvásárlás nem „zsarolás”, hanem üzletileg megalapozott ajánlat.
Megnéztük a FigyelőNet Cégtár szolgáltatásában a társaság adatait, amely szerint a Nomentana 1991 áprilisában alakult bt.-ként, majd 1996 januárjában alakult át kft.-vé. Ez a cég 2002-ig létezett, amikor is átalakult Altus részvénytársasággá.
