Egy új, netflixes dokumentum-sorozatban szerepelt Harry herceg, aki – kvázi a mentális egészség egyik legismertebb szószólójaként – kitért arra, milyen traumákat hordozott fiatal éveiben. A herceg azt mondja, volt egy komoly összeomlása az afganisztáni katonai szolgálatát követően.
Csak a személyes tapasztalataimról tudok beszélni, a 2012-es afganisztáni bevetésemről, amikor Apache-helikopterekkel repültem: valahol ezt követően történt egy felismerés, és a kiváltó ok számomra az volt, hogy visszatértem Afganisztánból. Dolgok törtek felszínre, kezdve anyám 1997-es elvesztésétől, amit gyerekként éltem át. Ezen traumáknak soha nem voltam igazán tudatában, mert nem beszéltünk róla. Elfojtottam magamban, ahogy a legtöbb fiatal tette volna. Nem volt egy támogató közösség mellettem, egy hálózat, egy szakértő, hogy felmérjem, mi a fene történik velem pontosan.
Mint azt Harry herceg meséli, ő is későn gondolkodott el azon, hogy terápiára kellene járnia.
Az első pillanat, mikor elgondolkodtam a terápián már akkor volt, mikor magzatpózban feküdtem a padlón, azt kívánva, bárcsak korábban foglalkoztam volna ezzel.
A herceg nemrég bíróságon járt:
