Geszti Péter nemrég a Telexnek adott nagyinterjút, melyben mesélt a karrierjéről, a Rapülők sikeréről, az új műsoráról, és arról is, miért nem foglalkozik már reklámokkal. Mint mondta, egyrészt a kora miatt is kiszorult, másfelől pedig már régóta nem is izgatja a dolog.
Harmadrészt pedig nevezzük így: azok a média- és kommunikációs piacok, ahol azelőtt szabad versenyben jól tudtam érvényesülni, mert jó teljesítménnyel lehetett ügyfelet elhozni, szinte teljesen megszűntek
– fogalmazott Geszti, aki szerint a reklámpiacon nagyon szűk hely maradt azoknak, akik pusztán a saját teljesítményük alapján akarnak érvényesülni.
Ez a realitás. Azért fogalmazok óvatosabban, mert nagyon könnyű headline-mondatokat kimondani, ami viszont nem célom. Fura, hogy ez a tévéműsor más kontextusba helyez engem. Ha úgy tetszik, egy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság lettem: felelősségem van a műsorért és a csatornáért is. Magyarul óvatosan kell fogalmazni.
A zenész-műsorvezető hozzátette, ezt vállalható kompromisszumnak tartja. Az utóbbi éveben ugyanis mindig csak magáért és a saját cégéért kellett felelősséget vállalnia, azzal viszont, hogy a Viasat3-mal bevállalta az Adom a napomat, ez megváltozott.
Most nem húzhatom át a stáb, a producer, a csatorna életét azzal a fajta őszinteséggel, amivel válaszolni szoktam, ha engem egy újságíró kérdez. Azt látom, hogy ebből mindig gond lesz, és ezt rájuk való tekintettel nem akarom, mivel örülök, hogy bevállaltuk egymást, és együtt vágunk bele valami ismeretlenbe.
Geszti arról is beszélt az interjúban, hogy saját bevallása szerint rohadt gazdagnak tartja magát, csak épp nem a pénzt, hanem a szabadságot illetően. Úgy véli, a pozitivitás belülről akad, de közben ő is tud mélypontra kerülni. Megtanulta viszont, hogy vannak helyzetek, amikből saját magát kell kiráncigálnia, hiszen nem mindig lehet mások segítségére számítani.
A téma kapcsán felmerült, hogy Magyarországon még mindig mennyire kevesen beszélnek arról, hogyan lehetne jól lenni, aminek a zenész szerint meg is van az oka.
Mert a magyar kultúrában ez nincs. Itt mindennek a hiánya van. Ezért is illik szarul lenni. Akkor is, ha nincs rá ok. De ok azért több is van, mint kéne. Ha csak a huszadik századot nézzük, hogy milyen iszonyatos traumákon ment keresztül az ország Trianontól Kádárig, középen a holokauszttal… Tragikus, drámai terheket cipel minden család. A »jól lenni«-re nem maradt tapasztalat, megélés, tér, idő, hogy kinőjünk ebből. Az a szerencse, ha ennek a létezését megtaláljuk a zenében, a költészetben. Ezért szomorú az, hogy ez a fajta nemzeti kultúra beszorult az undergroundba
– tette hozzá.
Az Adom a napomat kövesd streamen az nlc-n! A műsor szerdai vendége Liptai Claudia.
