Fejlövés végzett az ukrán titkosszolgálat ezredesével, akit az irodájában találtak meg

A „Luhanszki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága 14 év börtönbüntetésre ítélt egy ukrán katonát azzal a váddal, hogy gránátvetővel belelőtt egy többszintes lakóépületbe a régióban lévő Szeverodoneckben – közölte az orosz szövetségi legfőbb ügyészség hétfőn a TASZSZ hírügynökséggel.

A szakadár területen található Szeverodonecket hosszú ideig tartó harcok után tavaly nyáron foglalta el az Ukrajnát támadó orosz hadsereg. A nyomozati anyag szerint az ukrán hadsereg 115. gépesített dandárjának katonája 2022. május 20-án egy háztetőről gépkarabélyra szerelt gránátvetőből nyitott tüzet a lakóházra, aminek következtében az épület ötödik emeletén lévő egyik lakás ablakai kitörtek, továbbá megrongálódtak falai és mennyezete.

Az ukrán katonát azzal vádolták meg, hogy robbantással szándékosan megrongálta más személyi tulajdonát, valamint kegyetlen bánásmódot tanúsított civilekkel szemben, és tiltott módszereket alkalmazott fegyveres konfliktusban – derül ki a közleményből.

Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságot tömörítő G20 csoport Újdelhiben szervezett szeptemberi csúcstalálkozóján – ezt maga Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be Narendra Modi indiai miniszterelnöknek, akivel hétfőn egyeztetett telefonon.

Az orosz elnöki hivatal közlése szerint a telefonbeszélgetésen a G20-csúcstalálkozó mellett szó esett a BRICS csoport (Kína, Oroszország, India, Brazília, Dél-afrikai Köztársaság) nemrégiben elhatározott bővítéséről és az űrkutatásról is.

Vlagyimir Putyin csak virtuális módon volt jelen a BRICS-országok múlt heti johannesburgi csúcstalálkozóján is.

A Kreml közleménye szerint a két vezető most megállapította, hogy az orosz-indiai kapcsolatok a kiváltságos stratégiai partnerség szellemében folyamatosan fejlődnek. Megerősítették, hogy dinamikus az együttműködés gazdasági és kereskedelmi téren.

Ami az űrkutatást illeti, az elmúlt hetekben Oroszország és India is holdjárót indított, de csak az indiai Csandraján-3 küldetés végződött sikerrel, míg az orosz Roszkoszmosz űrszondája, a Luna-25 a Hold felszínébe csapódott, és megsemmisült a tervezett leszállás előtt.

Holtan találták kijevi irodájában az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik ezredesét – erősítette meg az Ukrajinszka Pravda hírportálnak az értesülést hétfőn az SZBU sajtószolgálata.

A hírportálnak az SZBU-nál lévő forrásai azt is megerősítették, hogy a szakszolgálat munkatársai a fején lőtt sebbel találták meg a magas rangú tiszt holttestét saját irodájában.

A tiszt nevét nem hozták nyilvánosságra. A sajtószolgálat közölte, hogy halálának körülményeit büntetőeljárás keretében vizsgálják az ukrán országos rendőrség nyomozói. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat őszinte részvétét fejezi ki elhunyt alkalmazottjuk családjának és barátainak.

A szakszolgálat minden segítséget megad a rendőrségnek a teljes körű, objektív és pártatlan nyomozáshoz

– hangsúlyozta az SZBU.

Svédországban vádat emeltek Szergej Szkvorcov orosz-svéd kettős állampolgárságú férfi ellen, akit azzal vádolnak, hogy 2013 és 2022 között olyan bizalmas adatokat szivárogtatott ki az orosz katonai hírszerzésnek, amelyek biztonsági fenyegetést jelentettek Svédországra és az Egyesült Államokra – közölte az MTI a svéd ügyészség tájékoztatása alapján hétfőn.

A hatvanéves férfit 2022 novemberében feleségével együtt tartóztatták le. Az ügyészség Svédország és egy másik hatalom ellen elkövetett súlyos jogellenes cselekmény elkövetésével vádolta meg.

A közlemény szerint Szkvorcov olyan tárgyakat is vásárolt Moszkva számára, amelyeket az orosz állam és a fegyveres erők az exportszabályok és a nemzetközi szankciók miatt nem tudtak a szabadpiacon beszerezni.

Szkvorcov és cége az orosz katonai hírszerzés és az orosz állam egy része számára a Nyugatról történő tiltott technológiai beszerzések platformjaként működött

– áll a vádiratban.

A férfi ügyvédjének elmondása szerint Szkvorcov tagadja, hogy bármi törvénybe ütköző tevékenységet követett volna el. Feleségét nem sokkal letartóztatása után szabadlábra helyezték. Szkvorcov 25 éve élt Svédországban, és 2012-ben kapta meg a svéd állampolgárságot.

Tárgyalása szeptember 4-én veszi kezdetét. A vádirat szerint a tanúk között szerepel az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik ügynöke is, aki „megerősíti, hogy Szergej Szkvorcov tevékenységei közé tartozott a különböző amerikai vállalatokkal való kereskedés, amely veszélyeztethette az Egyesült Államok biztonságát”.

Recep Tayyip Erdoğan török ​​elnök hamarosan Oroszország fekete-tengeri üdülőhelyére, Szocsiba látogat, ahol téma lehet az ukrán gabona tengeri exportját lehetővé tevő megállapodás – írja a Reuters alapján a The Guardian.

Az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött gabonaügylet Moszkva múlt hónapi kilépése után ért véget. Ankara megpróbálta rávenni Oroszországot, hogy térjen vissza a megállapodáshoz, amelynek értelmében Odessza három tengeri kikötője több tízmillió tonna gabonát szállított az orosz invázió idején.

Omer Celik, Erdoğan szóvivője nem részletezte, hogy az elnök találkozik-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de a Kreml pénteken azt közölte, hogy egyetértés van abban, hogy hamarosan személyesen is találkoznak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök részvétét fejezte ki a Jevgenyij Prigozsin családjának, akinek múlt héten zuhant le a repülőgépe.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, nincs információja arról, mikor lesz a Wagner zsoldoghadsereg korábbi vezetőjének a temetése, és hogy azon részt vesz-e majd Putyin.

Hozzátette, amint döntés születik erről, akkor tájékoztatni fogják a nyilvánosságot. Megjegyezte, ezt a döntést mindig az elhunyt hozzátartozóival közösen hozzák meg.

Lengyelország és a balti országok le fogják zárni a fehérorosz határt abban az esetben, ha kritikus incidens következik be a szomszédban a Wagner zsoldoshadsereg részvételével, közölte Mariusz Kamiński lengyel belügyminiszter.

A lengyelek mellett az EU-tag Lettország és Litvánia is többször aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Lukasenka fehérorosz elnök invitálására több száz Wagner zsoldos érkezett Fehéroroszországba. Lengyelország közlése szerint az elmúlt hetekben ráadásul megszaporodott a hozzájuk érkező afrikai és közel-keleti migránsok száma is, akiket a feltételezések szerint a fehéroroszok pénzelnek.

Kaminski felszólította Minszket, hogy távolítsák el az országból a Wagner-katonákat és az illegális migránsok toborzását is hagyják abba, és vigyék őket vissza a kiindulóországba.

Agné Bilotaité litván belügyminiszter nem sokkal később pontosította, hogy mit takar a kritikus incidens fogalma a részükről. Az egyik, ha fegyveres konfliktus történik a fehérorosz határon, ami a nemzetbiztonságot fenyegetné. A másik, ha nagy számban törnek át migránsok a határra a balti országokba vagy Lengyelországba.

Három ember vesztette életét egy éjszakai orosz rakétacsapásban Ukrajnában, egy negyedik pedig a hétfő reggeli támadásban – közölték ukrán tisztviselők.

Ihor Klimenko belügyminiszter azt mondta, hogy az éjjel meghalt három ember egy ipari létesítmény munkásai voltak.

A támadásokban több lakóház is megrongálódott.

(Guardian)

Oroszország azzal vádolja az amerikai konzulátus volt alkalmazottját, hogy információkat adott át amerikai diplomatáknak az ukrajnai háborúról – írja a The Guardian.
Moszkva hétfőn közölte, hogy őrizetbe vett egy orosz állampolgárt, az amerikai konzulátus volt alkalmazottját Vlagyivosztokban, mert állítólag információkat adott át amerikai diplomatáknak az ukrajnai háborúról.

A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint Robert Robertovics Shonov tavaly szeptemberben kezdett információkat átadni amerikai diplomatáknak a mozgósításról, ami Oroszországban népszerűtlen lépés volt, és a katonakorú férfiak elvándorlását eredményezte. Az oroszok állítása szerint Shonovot azzal bízták meg, hogy mérje fel a tiltakozó hangulatot Oroszországban a jövő évi választás előtt.

Ukrajna hétfőn közölte, hogy az ukrán csapatok felszabadították a délkeleti országrészben található Robotyne települést, írja a Guardian. Az ukrán csapatok megpróbálnak továbbnyomulni dél felé az orosz erők elleni ellentámadásukban.

A katonaság a múlt héten közölte, hogy felvonták az ukrán nemzeti lobogót Robotynében, de akkor egyúttal azt is jelezték, hogy továbbra is harcok dúlnak a településen.

Két ember meghalt az ukrajnai Poltava régiót ért éjszakai orosz rakétatámadásban – közölte hétfőn Dmytro Lunin kormányzó. Két embert könnyebb sérülésekkel kórházba szállítottak, további két ember viszont eltűnt. Az ukrán hadsereg szerint Oroszország az éjszaka folyamán négy rakétát lőtt ki a Fekete-tengerről, amelyek közül kettőt lelőttek. A hadsereg arról számolt be, hogy Kryvyi Rih régiót is rakéták találták el egy támadás során.

Volodimir Zelenszkij szerint bizonyos feltételek teljesülése esetén megtartható a demokratikus választás Ukrajnában még háborús időkben is – írja a The Guardian. Jelenleg a hadiállapot miatt nem lehet választásokat tartani. A hadiállapotot 90 naponként meg kell hosszabbítani, legközelebb november 15-én, az elnökválasztás előtt jár le, amelyet 2024 márciusában tartanának.

Zelenszkij egy interjúban elmondta, hogy a választások kérdéséről Lindsey Graham amerikai republikánus szenátorral tárgyalt, aki a múlt héten Kijevbe látogatott. Szerinte a választásokra sor kerülhet, amennyiben a partnerek megosztják a költségeket. Zelensky szerint békeidőben 135 millió dollárba kerülne a választások megtartása.

Nem tudom, hogy háborús időkben mennyibe kerül. Ezért azt mondtam neki, hogy ha az USA és Európa pénzügyi támogatást nyújt, akkor lehetséges megtartani. Én nem fogok pénzt elvenni a fegyverektől és választásokra adni. És ezt törvény írja elő.

Zelenszkij azt is mondta Grahamnek, hogy a választási megfigyelőknek a lövészárkokba kell menniük.

Megfigyelőket kell küldenünk a frontvonalba, hogy törvényes választások legyenek számunkra és az egész világ számára.