Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatjuk, akár a közvetlen környezetünkben is, hogy megugrott a táplálékallergiával vagy intoleranciával diagnosztizált személyek száma. Az érintettek számának növekedése többtényezős folyamat: az orvostudomány fejlődése, a betegségekkel kapcsolatos stigmák elengedése is nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy többen keresnek szakértői segítséget olyan panaszok kezelésére, amelyek megkeseríthetik az életet.
Pontos számadat azonban nem áll rendelkezésre sem hazai, sem európai szinten, szakértők szerint leginkább azért, mert a legtöbb érintett még mindig sajnálja az időt, vagy a pénzt az orvosi diagnózis felállítására. Becslések azonban így is vannak.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) részéről Nógrádi Katalin dietetikus lapunknak azt mondta, a közép-európai genetikai állomány és az időszakos, különböző régiókban történő felmérések alapján Magyarországon a lakosság megközelítőleg 20–30 százaléka szenved ételallergiában és/vagy ételintoleranciában — amelyből a tejcukor-emésztési problémák teszik ki a legnagyobb részt. Ezen belül nagyjából 2–4 százalékra tehető a táplálékallergiások aránya, vagyis az intolerancia jóval elterjedtebb jelenségnek mondható.
A felnőttek körében ezek közül egyértelműen a laktózérzékenység a leggyakoribb, az összes allergia és/vagy intolerancia közül átlagosan 30 százalék laktózintoleranciás. Gyakran fordul elő még a tojás- és tejallergia, míg a sokat tárgyalt gluténérzékenység (cöliákia) hozzávetőlegesen a lakosság 2 százalékát ériti. A diétázók azonban ennél sokkal többen vannak. Egyre nő azok száma, akik orvosi diagnózis nélkül, „öndiagnózis” alapján egy vagy több élelmiszert kihagynak az étrendjükből, leggyakrabban a glutént, tejfehérjét, tejcukrot. Érdemes azonban alaposan elkülöníteni egymástól az allergia és az érzékenység fogalmát.
Érzékenység vagy allergia?
Dr. Pálfi Erzsébet, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docense, az MDOSZ tudományos bizottságának elnöke elmondta, a táplálékallergiák mögött minden esetben immuneltérés van, ami egy orvosilag kimutatható, igazolható betegség. Ezzel szemben a különböző ételekre való érzékenységeknek vagy intoleranciáknak nem azonos a hátterük.
A legelterjedtebb ezek közül a laktózérzékenység, ami nem klasszikus allergia, hanem egy emésztési zavar. Ilyen esetben az történik, hogy az emésztőrendszer nem tudja megemészteni a tejcukrot, amit a vastagbélbe jutva bélbaktériumok bontanak le, gázokat termelve, tüneteket okozva. A leggyakoribb jele ennek a diszkomfort, a hasmenés és a hányinger. Más táplálék okozta tünetegyüttes, betegség is előfordul, mint például a fruktóz felszívódási zavar, illetve a cöliákia (liszt- vagy gluténérzékenység).
Az allergiát okozó élelmiszert és az allergént tartalmazó ételeket egy életen át szigorúan ki kell iktatni az étrendből. Ha ez nem történik meg, súlyos, életet veszélyeztető tünetetek is előfordulhatnak, mint például földimogyoró-allergia esetén az anafilaxiás sokk. Intolerancia esetén enyhébb tünetekre, lassabb lefolyásra lehet számítani, azonban itt is fontos az életünk újratervezése.
Mint mondta, a tejfehérje-érzékenységgel szemben a tejcukor esetében létezik egy toleranciaszint, ami minden érintettnél más, így azt egyénenként ki kell tapasztalni. Általánosságban azonban egy deciliter tejnyi laktózt minden embernek ki kell bírnia. A legfontosabb, hogy a tejtermékek hiánya miatt kieső kalciummennyiséget pótoljuk.
Hogyan alakul ki?
Egyértelmű tudományos konszenzus nincs arról, miképp alakulnak ki az allergiák, és így az ételallergiák, azonban, ahogy az egyéb allergiák esetében is megfigyelhető, a hajlam rokonságon belül öröklődik. Ha mindkét szülő vagy egy testvér allergiás, nagy valószínűséggel nálunk is kialakul előbb-utóbb valamilyen típusú túlérzékenység. Fontos azonban kiemelni, hogy nem a konkrét érzékenység öröklődik, pusztán a hajlam.
Az MDOSZ tudományos bizottságának elnöke elmondta, hogy bár az európai lakosság nagyjából 3 százaléka érintett, gyermekeknél jóval gyakoribb az allergiák kialakulása. Itt azonban fontos megemlíteni az úgynevezett allergiás menetelés jelenségét, ami lényegében annyit tesz, hogy a túlérzékenység nem konstans mértékű, így idővel változhat annak súlyossága. Csecsemőkorban például igen gyakori az allergia, amikor a különböző ételeket bevezetik nagyjából 6 hónapos és másfél éves kor között. Iskoláskorra ez szénanáthává, fiatal felnőtt korra pedig akár asztmává is alakulhat.
A gyermekeknél viszonylag sűrűn alakul ki túlérzékenység a vezető allergénekkel szemben, ilyen például a tej, a tojás, a szója és a gabona. Felnőtt korra többnyire kialakul a tolerancia, és kinövi a gyerek. Ebben azonban jelentős szerepe van annak, mikor vezetjük be az adott élelmiszereket az étrendbe. Az európai kisdedtáplálási irányelv például azt javasolja, hogy már kiskorban teszteljük az allergéneket, ugyanis minél később jelenik meg valami az étrendben, annál nagyobb az intolerancia kialakulásának kockázata.
Bajt okozhat a magyar konyha?
Az elmúlt évtizedekben egyértelműen emelkedett az allergiában és/vagy intoleranciában szenvedők száma. Felnőtt korban az egyik leggyakoribb a hüvelyesekre és az olajos magvakra való túlérzékenység, illetve sűrűn megfigyelhető a pollen-zöldség-gyümölcs keresztreakció.
Dr. Pálfi Erzsébet szerint az egyes nemzetek konyhája is befolyásolja, mi iránt mutatkozik leginkább érzékenység vagy allergia. Magyarországon például a halallergia és a tengeri gyümölcsökre való allergia rendkívül ritka, mivel az ilyen ételek nem képezik részét a konyhának. Ezzel szemben a tej, a tojás és a gabona igen gyakran okozója a túlérzékenységnek, mivel ez a konyhánk alapja.
Érdekesség, hogy az 1980-as évek elejéig az európai konyha egyáltalán nem tartalmazott szóját és földimogyorót. Amikor felütötték a fejüket Európában, és elkezdték bevezetni az étrendbe, megjelent az említett élelmiszerek kapcsán tapasztalt allergia. A szakértő szerint a növényi alapú táplálkozás előretörésével is ugyanez jött el: a hüvelyesek és az olajos magvak megnőtt fogyasztása miatt az európai allergológusok szerint jelentős megnőtt az ezekkel szembeni allergia is. Természetesen a jövőben is ez várható: ahogy új alapanyaggal kezdünk táplálkozni, új allergiák fognak megjelenni és sokasodni.
A legfájdalmasabb diéta: hisztamin
A rohanó életmód számos nehézséget okozhat életünk során: sokan folyamatosan emelkedett stressz-szinten élnek, a szabadidő hiánya miatt pedig néha főzni sincs is idő, így marad a bizonytalan forrásból származó és kérdéses alapanyagokból álló ételek rendelése. Ennek az életmódnak a nagy ellensége a hisztamin intolerancia, amelyet szintén egyre több embernél diagnosztizálnak. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ez nem tekinthető önmagában betegségnek, sokszor inkább csak tünete egy másik rendellenességnek.
Az MDOSZ tudományos bizottságának elnöke szerint legtöbbször a hibás életmód tehet a betegség kialakulásáról. Mint azt Pálfi Erzsébet elmondta, a szervezetben vannak olyan enzimek, amelyek a bekerülő hisztamint lebontják. Amennyiben tartósan alacsony értékről beszélünk, ezeknek az enzimeknek a hiánya áll fenn — ez azonban a szakértő szavaival élve „elképesztően ritka”.
A kezelés tehát fokozott odafigyelést követel: a főtt ételt nem szabad sokadik napon is megenni, inkább kisebb adagokat kell magunknak készíteni, lehetőleg napi, kétnapi rendszerességgel. Szintén problémásak lehetnek a kifőzdében vásárolt ételek is, ugyanis azok keletkezési helyéről, tárolási módjáról is keveset tudni. A hazai viszonyok között szintén nehéz odafigyelni arra, hogy ne olcsó, rövid lejáratú termékeket vásároljunk a boltban, ugyanis a romlott, állott ételek fogyasztása is kellemetlen tüneteket eredményezhet.
Univerzális igazság a hisztaminintoleráns egyénekre nézve, hogy kerülni kell minden olyan terméket, amit sokáig érlelnek. Ebbe bele tartoznak az érlelt sajtok, a savanyított zöldségek, illetve halkészítmények (halszósz), csakúgy mint a felvágottak és a szalámifélék, kolbászok. A magyar szívnek azonban talán az fájhat a leginkább, hogy a diéta végéig, a tünetek enyhüléséig az alkoholt is el kell kerülni, ezek ugyanis az erjesztés miatt jelentős mértékű hisztamint tartalmaznak. Különösen kellemetlen tüneteket okozhatnak a borok, és bár lehet hisztamincsökkentett alternatívákat kapni, ezek ára akár 4-5-szörös is lehet.
Mennyivel drágábbak a mentes ételek?
Az allergiák és a növényi alapú táplálkozás elterjedése miatt egyre szélesebb a mentes termékek kínálata a magyar boltok polcain. Bár a fogyasztási cikkek száma tényleg évről évre nő, a termékek ára nem csökken jelentős mértékben. Az MDOSZ szerint élelmiszercsoportokként változó a többletkiadás mértéke, az árkülönbözet azonban a hagyományoshoz viszonyítva 2,5–3-szoros, sok esetben akár négyszeres is lehet.
Ennek eredményeként a laktózmentes termékek árai is emelkedtek, bár a 2019 és 2022 közötti KSH-adatok szerint nem olyan mértékben, mint a hagyományos termékek. Hasonló megfigyelést tettek a gluténmentes termékek árai esetében is, azonban a gluténmentes lisztek még így is 3–5-ször drágábbak a nem mentes termékek átlagáránál.
A helyettesítő termékek azonban nem jelentenek önmagukban megoldást, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docense szerint ugyanis azokban sokszor nincs elegendő tápérték. Míg tejcukor-intolerancia esetén csak jelentősen csökkenteni kell a laktózbevitel mértékét, a tejfehérje-érzékenység esetén ezt teljesen ki kell zárni. Ekkor a tejet sokan növényi italokkal, a sajtot vegán alternatívákkal akarják pótolni. Dr. Pálfi Erzsébet ugyanakkor jelezte:
ezeknek sem kalciumtartalmuk, sem könnyen emészthető fehérjetartalmuk nincs, színtiszta szénhidrátok vagy zsírok. A kalcium pótlásáról azonban nagyon fontos gondoskodni.
Egyértelmű tehát, hogy az ételallergiákra való odafigyelés többletköltséggel jár. Ezt a terhet azonban nem egyedül kell cipelnie az embernek, ugyanis a magyar állam támogatást biztosít a cukorbetegek, laktózintoleranciások, cöliákiás betegek — és még számos más nehézséggel élők — számára. Az adókedvezmény a minimálbérhez igazítva évről évre nő.
2022-ben, mivel a minimálbér 200 ezer forint volt, éves szinten ennek 5 százaléka járt minden hónapban, azaz összesen 120 ezer forint. Idén ez az összeg 232 ezer forintra emelkedett, melynek eredményeként a kedvezmény éves szinten már megközelíti a 140 ezer forintot. Ehhez egy orvosi igazolás szükséges, amelyet a NAV-hoz kell benyújtani.
