A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) visszavonta a dunai hajózási kartell egyik szereplőjének 30 százalékos, engedékenység keretében biztosított bírságkedvezményét. A vállalkozáscsoport ugyanis – bár a vizsgálat során elismerte a jogsértést – az eljárás jogszerűségét vitatva utólag megtámadta a hatósági döntést a bíróságon, ezzel világossá tette, hogy szándéka valójában már az eljárás során sem volt együttműködő.
A versenyhatóság leszögezte, eljárásai során változatlanul nyitott az együttműködésre; ennek céljai és törvényi feltételei azonban csak a cégek valódi, teljes kooperációja esetén teljesülnek. A GVH március elején állapította meg, hogy két vállalkozáscsoport jogsértő módon próbálta felosztani a budapesti menetrendszerinti hajójáratok üzemeltetésére kiírt BKV-tendert. A GVH-vizsgálat egy 2020-as közbeszerzés kapcsán indult, razzia is volt 2021-ben az érintett cégeknél. A vizsgálat során a vállalkozások mindegyike ún. engedékenységi kérelemmel élt, vagyis a jogsértést elismerve, önként feltárta a kartellben való részvételét a versenyhatóság felé. A GVH Versenytanácsa tavaszi határozatában erre tekintettel mintegy harmadával csökkentett, 6,5 milliós bírságot szabott ki az érintett cégekre.
A döntést követően azonban a kartellben résztvevő egyik vállalatcsoport – a beismerése, illetve a kartell saját maga által feltárt körülményei dacára – keresetet indított a döntéssel szemben, teljes egészében vitatva az eljárás jogszerűségét. A GVH határozataival szembeni jogorvoslat lehetőségét a versenytörvény minden esetben – így még a kartellezést elismerő cégek számára is – garantálja, hiszen a közigazgatási döntések kontrollja fontos jogbiztonsági kritérium. A jogszabály ugyanis a kedvezményhez teljes mértékű, jóhiszemű és folyamatos együttműködést követel meg a vállalkozásoktól. Ezt nem csupán a hazai, hanem az európai uniós versenyjogi joggyakorlat (és az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlata) is egyértelműen megerősíti. A GVH Versenytanácsa ezért a jogszabályi előírásoknak megfelelően módosította márciusi döntését: A két cégre kiszabott bírság ezzel együttesen 6,5 millióról 10 millió forintra emelkedett.
A színlelt együttműködés miatt a két cég a jövőben a Közbeszerzési Hatóság előtt is nehéz helyzetbe kerülhet, ha élni kívánnak az öntisztázás jogintézményével. A közbeszerzési törvény ugyanis kimondja, hogy véglegessé vált közigazgatási, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerőssé vált bírósági határozat következtében kizáró ok hatálya alá kerülő cégek akkor vehetnek részt közbeszerzési eljárásban, ha az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hoztak, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságukat.
A vállalkozások számára nyitva álló, a versenytörvény által biztosított együttműködési lehetőségek kiemelten fontosak a versenyhatósági jogalkalmazás során, hiszen minden érintett félnek előnyösek. A cégek részéről a bírság csökkentését (vagy akár a teljes elkerülését) eredményezhetik, a hatóság oldaláról a jogsértések minél hatékonyabb és teljes körűbb feltárása révén pedig idő- és költséghatékonyságot jelentenek, valamint elősegíthetik a fogyasztói érdekek érvényre juttatását. A GVH ennek megfelelően a tavalyi évben összesen több mint 4,2 milliárd forint bírságkedvezményt biztosított az együttműködő vállalkozások számára. Ez kiemelten igaz a kartellező cégek önfeladására is, amellyel kapcsolatban a GVH már korábban is hangsúlyozta: a jóhiszemű, teljes együttműködés hiányában nincs lehetősége bírságkedvezményként figyelembe venni.
