A portál szerzője, Győrffy Árpád arra volt kíváncsi, hogy az Orbán-kormány 2010-es második indulása óta hogyan alakult a helyzet a balatoni strandok díjemelései esetében. A számolásnál annak a 35 strandnak az adatait vette figyelembe, amelyeknek az idei árait az üzemeltető önkormányzatoktól megkapták. Ezzel az összegzés a balatoni fizetős strandok 70 százalékára terjed ki, de az eredmény szerinte nagy valószínűséggel az egész tóra kivetíthető.
A vizsgált strandoknál 2010-ben egy felnőttbelépőjegy átlagos ára 549 forint volt, ami 2019-re 850 forintra, majd 2023-ra 1547 forintra nőtt. Ezzel párhuzamosan változott az iskoláskorú gyerekek átlagos belépődíja is, ami a 2010-es 333 forintról 2019-re 503 forintra, az idén pedig 888 forintra emelkedett.
A felnőtt belépődíjak átlagos növekedése 2010 és 2019 között 55 százalékos volt, míg az utolsó harmadban a 2019-es szinthez képest további 82 százalékos volt az emelkedés. A 2010-es díjakat alapul véve 2023-ra 182 százalékkal, tehát közel háromszorosára nőttek a felnőttek belépődíjai. Az emelések között településenként jelentős eltéréseket figyelhetünk meg. A siófoki Nagystrandon az eleve magas 2010-es kiindulópont (1000 forint) miatt csak 2,5-szeres emelés kellett ahhoz, hogy a régió legdrágább, 2500 forintos belépődíját elérjék, a keszthelyi Városi strandon a szintén magas 990 forintról 1,3-es szorzóval jutottak a jelenlegi 1300 forintos szintre. A másik végletnél az alsóörsi Községi és az almádi Wesselényi strandot találjuk. Ezeknél a 13 évvel ezelőtti 500 forintos belépő négyszeres szorzóval az idén 2000 forint lett.
A gyerekjegyeket általában felnőttbelépők 50-70 százalékáért adják. Pozitív kivétel Szigliget, ahol a gyerekek a felnőttbelépődíj 33 százalékáért, illetve a balatonlellei Napfény strand és a siófoki Nagy-strand, ahol a gyerekek a felnőttek díjának 40 százalékáért strandolhatnak. A másik véglet a badacsonytomaji Badacsony strand, ahol a gyerekeknek a felnőtt belépő 80 százalékát kell fizetni.
A 13 évet nézve a belépődíjak változása gyakorlatilag lekövette a minimálbér aktuális helyzetét, a bruttótól kicsit elmaradt, a nettót meghaladta. A strandbelépők 2,8-szeres emelkedésével párhuzamosan a bruttó minimálbér a 2010-es 73500 forintról 2023-ra a 3,2-szeresére, 232.000 forintra emelkedett, miközben a nettó minimálbér emelkedése csak 2,6-szeres volt a 2010-es 60.200 forint és a 2023-as 154.270 forint alapján. (A minimálbér növekedés jelentős részét elvitte az állam a közben együttesen 5,8-szeresére emelkedő TB-vel, szja-val és más központi elvonással.)
Bár a belépődíjak növekedése meghaladta a nettó minimálbérekét, az önkormányzatok még ezzel is jó esetben csak pénzüknél maradnak.
A korábban említett siófoki belépőből például a Nagystrandon 531 forintot, Balatonalmádiban, Alsóörsön 425 forintot kaszál a kormány minden felnőtt strandolón, miközben a füvet az önkormányzatnak kell nyírni. Az üzemeltetők legfeljebb minimális eredménynövekedéssel számolhattak, mert közben a kiadásaik a bevételekkel együtt nőttek – állapítja meg Győrffy Árpád.
Az energiaárak költségeinek növekedése mellett több helyen egyre nehezebben viselhető terhet jelent a vízi mentés és a parti egészségügyi ellátás előírások szerinti biztosítása az inflációt jóval meghaladó díjemelések miatt. A bruttóbérek jelentős emelkedése és a munkaerőhiány miatt növekvő gondot jelent a strand alapvető működéséhez szükséges személyzet biztosítása is. Több helyen ezt az élőmunka kiszervezésével, a dolgozókat rugalmasabban foglalkoztató, fizető vállalkozások bevonásával teszik olcsóbbá, kezelhetőbbé.
Még a települések is szedik a sarcot
Miközben a strandok fenntartása egyre többe kerül, sok balatoni önkormányzatnál erősödik a kényszer a profit növelésére, mert nem nagyon tudnak máshonnan plusz forrást szerezni a települések megfelelő színvonalú működtetéséhez. Erre különösen nagy szükség lett az utóbbi években a kormány önkormányzatokat sújtó megszorításai, szankciói miatt.
Az idegenforgalmi adó, a kurtaxa bevételekhez adott kétszeres központi támogatás megvonása akár 100 milliós bevételkiesést is jelenthet. Majd újabb drasztikus lépésként a gépjármű súlyadó megmaradt 50 százalékának elvétele nehéz helyzetbe hozta a balatoni településeket. A Covid idején ezekhez jött ráadásként az iparűzési adó blokkolása és az adó- és díjemelési lehetőségek ideiglenes befagyasztása.
Mivel az önkormányzatok működéséhez járó központi normatívák emelkedése is jóval az infláció növekedése alatt maradt, több településen egyre nagyobb gondot okoz a megfelelő környezet és működés fenntartása.
– olvasható a balatontipp.hu-n.
