Sokakat megdöbbentett a kormány döntése, amely szerint 2024 januárjától a gyermekvállaláshoz kötött, lakásvásárlásra felhasználható családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) már csak az 5000 főnél kisebb településeken lesz igényelhető, azaz a jövő évtől már csak a falusi CSOK néven ismert konstrukció lesz elérhető.
Nem kellett a 3 százalékos hitel sem
A portál pénzügyi szakértője, Gergely Péter ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt hónapokban a lakáshitelezésben tapasztalt drámai visszaesés miatt ez A szakértő emlékeztet arra, hogy a CSOK-ot a családok döntő része hitelfelvétel mellett vette igénybe – legtöbbször a CSOK-hoz kapcsolt, kedvező, az ügyfél számára maximum 3 százalékos kamatozású CSOK-hitellel együtt igényelték ezt a bankoktól. Ugyanakkor a piaci visszaesésnek köszönhetően 2023 februárjára a CSOK-hitelek folyósítása is rendkívül alacsony szintre esett vissza – ekkor mindössze 6,5 milliárd forintot helyeztek ki a pénzintézetek. Az év első 4 hónapjában pedig nagyjából 30-31 milliárd forint folyósítása történhetett ebben a konstrukcióban, ami nagyjából 40 százalékkal marad el a 2020-as és 2021-es szintektől.
A pénzügyi szakértő szerint A támogatott lakáshitelek – amelyeknek nagyjából 90 százalékát tette ki az elmúlt időszakban a CSOK – a teljes lakáshitel-folyósítás nagyjából ötödét adják, hasonlóan ahhoz az arányhoz, amelyet 2021-ben hasítottak ki maguknak a támogatott hitelek a teljes lakáshitel-kihelyezésből. Az elmúlt év során volt olyan hónap, amikor a támogatott lakáshitelek folyósításának havi összege a teljes lakáshitel-folyósítás 52 százalékát adta, ám az itteni adatokat nem a hagyományos családtámogatási konstrukciók, hanem az MNB Zöld hitel konstrukciója torzította ilyen mértékben.
A falusi CSOK már kedveltebb
Ugyanakkor a szakember jelezte: a CSOK-on belül az elmúlt hónapokban amúgy is lényegesen visszaszorult a klasszikus CSOK-konstrukció: az ott elérhető, legmagasabb, 10 milliós támogatáshoz új lakás vásárlása szükséges a 3 gyermeket nevelő családoknak is. Az MNB lakáspiaci jelentésének adatai szerint Ebből a szempontból Gergely Péter szerint a most bejelentett intézkedések azon része, amely 50 százalékkal megemeli a falusi CSOK összegét, lendíthet a lakáshitelpiacon is, elősegítve azt, hogy valóra váljon a jegybank által 2024. II. félévére várt kétszámjegyű hiteldinamika-bővülés.
Sokba fáj a költségvetésnek
A döntés mögött nyilván gazdaságossági számítások is vannak. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami kiadások drasztikusan növekedtek az elmúlt év során, köszönhetően annak hogy a támogatáson felül folyósított CSOK-hitel finanszírozása egyre drágábbá vált. Miközben ugyanis a hitelt felvevő családok évi 3 százalékos kamaton férhetnek hozzá a CSOK-hitelekhez, és a folyósított lakáshitelek 90 százaléka fix kamatozású, addig a CSOK-hitel tényleges kamatlába havonta változó mértékű – az 5 éves átlagos állampapírhozam 130 százaléka +3 százalék – emlékeztet.
A támogatott hitelek átlagos kamatlába idén januárban 17,94 százalék volt, azaz a kamattámogatás mértéke a 15 százalékot közelítette. Az infláció és a pénzpiaci kamatszintek csökkenésével ugyan számottevően csökken majd az állam terhe, ám ez a mérséklődés a szakértő szerint jóval lassabb lesz, hiszen az alapkamat a várakozások szerint csak a jövő év első felében csökkenhet egyszámjegyű tartományba. Emiatt a költségvetésre a továbbiakban is jelentős terhet rak majd a családtámogatási program ezen eleme is.
