Kedden hozott ítéletet a Fővárosi Bíróság a Postabank-ügyben. A döntés értelmében Princz Gábort és vádlott-társait is felmentették. Az indoklás szerint ugyanis céltartalékképzéssel és alárendelt kölcsöntőke kibocsátásával nem lehet vagyoni hátrányt okozni.
Az első vádpontban a felmentő ítéletet mintegy két órán keresztül indokló Diós Erzsébet bíró közölte: az ítélet megalkotása során csak a vád által nevesített cselekményeket minősítették, így az eljárás nem számviteli fegyelem megsértése miatt folyt. A bíró közölte: az elsőfokú ítélet szerint nincs adat arra, hogy a vádlottak megtévesztették volna a pénzintézet tulajdonosait, és felügyeleti szerveit.
A vád második részét képező, a Budai Hengermalommal foglalkozó vádakkal kapcsolatban a bíróság kimondta: nem állapítható meg a 120 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés. A bírónő megjegyezte: a bizonyítottság hiányában született meg a felmentő ítélet.
Az ítélethirdetés után az ügyész közölte: súlyosbításért fellebbez. A fellebbezést valamennyi fél elfogata.
Egy lépcsővel közelebb az igazsághoz?
A FigyelőNet helyszíni tudósítója szerint az ítélet kihirdetését követően a vádlottak összesúgtak, és jól hallhatóan azt mondták: „egy lépéssel közelebb kerültünk az igazsághoz”. Bánáti János, az egyik védőügyvéd hangsúlyozta, hogy Princz Gáborék nem megúszták az ítéletet, mert az turpisságot feltételezne, hanem jogszerűen felmentették őket. Az ügyvéd hozzátette: az ítélettel véleménye szerint több lesz a bizalom a magyar igazságszolgáltatásban, éppenhogy nem csorbul.
Bárándy Péter, az elsőrendű vádlott Princz Gábor védőügyvédje elmondta, az ítélet indoklása megfelelt számukra, bár hozzátette, az ügyészség álláspontja az elsőfokú ítélet tükrében is vitatható. Véleménye szerint az volt a lefgontosabb vád, hogy bizonyos adatokat elzártak a vádlottak a bank vezetése elől, erről azonban bebizonyosodott az ügyvéd szerint, hogy nem igaz.
34,6 milliárdos hűtlen kezelés volt a vád
A Postabank korábbi elnök-vezérigazgatója és további hat, egykori vezető beosztású munkatársa ellen 34,6 milliárdos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult eljárás. A vád szerint 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, és prosperáló bank látszatát keltették.
Az ítélet a vádbeszéd óta nem meglepő. Az ügyész ugyanis korábban felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott a vádlottakra. Perbeszédében nyomatékos enyhítő körülményként említette a jelentős időmúlást, és azt, hogy a bűncselekmények elkövetése óta egy évtized telt el, továbbá a vádlottak büntetlen előéletét. Princz Gábor ügyvédje, Bárándy Péter védőbeszédében felmentést indítványozott. Szerinte a vagyoni hátrány megállapíthatatlan, és álláspontja szerint szabálysértés nem történt. A vád fő hibájának azt nevezte, hogy az nem ügyletekhez, hanem üzletmenethez, üzletpolitikához kötött.
A perben valamennyi vádlott ártatlannak vallotta magát
Princz Gábort emellett egy másik vádpontban azzal is megvádolták, hogy a Budai Hengermalom Kft. egy üzletrészét 300 millió forintért vásárolta meg a Postabank és Takarékpénztár Rt. – amelynek elnök-vezérigazgatója akkor az elsőrendű vádlott volt – holott az szakértők szerint 179 millió forintot ért. Az elsőfokú ítélet szerint azonban ebben a vádpontban sem bűnös.
