Putyin megerősítette, hogy megtörtént az atomfegyverek telepítése Fehéroroszországban

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton Szentpéterváron közölte az orosz-ukrán háborúban közvetíteni kívánó afrikai vezetőkkel, hogy Oroszország üdvözli az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos kiegyensúlyozott álláspontjukat, és nyitott a párbeszédre.

Készek vagyunk az építő jellegű párbeszédre mindenkivel, aki az igazság elvein és a felek legitim érdekeinek figyelembe vételén alapuló békét akar,

fogalmazott az orosz elnök.

Az afrikai küldöttségnek, amelyet Putyin a Szentpétervár melletti elnöki rezidencián, a Konsztantyin-palotában fogadott négy államfő – Cyrill Ramaphosa (Dél-afrikai Köztársaság), Macky Sally (Szenegál), Hakainde Hichilema (Zambia), valamint Azali Assoumani (Comore-szigetek), az Afrikai Unió elnöke – a tagja, továbbá Kongó, Uganda és Egyiptom képviselői is helyet kaptak a delegációban. Előző nap a küldöttség Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki leszögezte, hogy Ukrajna addig nem hajlandó tárgyalni, amíg minden orosz katonát ki nem vonnak a megszállt területekről.

Vlagyimir Putyin üdvözölte a küldöttség tagjait, akik közül Cyrill Ramaphosa a háború befejezését sürgette, majd a comorei, a szenegáli és dél-afrikai elnök álláspontjának kifejtése után átvette a szót.

Az orosz elnök megismételte azt az álláspontját, hogy Ukrajna és a Nyugat kezdte a konfliktust jóval azelőtt, hogy Oroszország tavaly februárban Ukrajnába vezényelte volna a csapatait. Hangsúlyozta, hogy a Nyugat – nem pedig Oroszország – a felelős az élelmiszeráraknak a világpiacon a múlt év elején történt meredek emelkedéséért.

Közölte a küldöttséggel, hogy az Oroszország által lehetővé tett fekete-tengeri ukrán gabonaexport egyáltalán nem könnyített Afrikának a magas élelmiszerpiaci árakkal kapcsolatos problémáin, mert a gabona többségében a gazdag országokba került. Kijelentette, hogy Oroszország soha nem utasította el a tárgyalásokat az ukrán féllel, azokat Kijev blokkolta.

Az afrikai béketerv egyebek mellett felszólítja a feleket, hogy a konfliktusban elfogott valamennyi gyermeket vissza kell szállítani a származási helyére. Ezzel kapcsolatban Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Oroszország nem akadályozza meg az ukrán gyermekeket a hazatérésben.

Konfliktusövezetből vittük ki őket, megmentve az életüket,

tette hozzá.

Cyrill Ramaphosa dél-afrikai elnök kifejtette tízpontos béketervét. Közölte, hogy azért utaztak Oroszországba, hogy az Ukrajnával való tárgyalások megkezdését szorgalmazzák. „Azért vállalkoztunk erre a küldetésre, mert nekünk afrikaiaknak, sajnos, számos konfliktust kell kezelnünk, és a párbeszéd és a tárgyalás útján sikerül megoldanunk őket” – mondta.

Putyin közölte: Oroszország nyitott a konstruktív párbeszédre.

(MTI)

A Kreml támogatja a párbeszédet Olaf Scholz német kancellárral és Emmanuel Macron francia államfővel, de egyelőre nem érkezett erre irányuló kérés – közölte szombaton Dmitrij Peszkov szóvivő.

A CNN szerint Peszkov azt mondta, hogy „Scholz és Macron is beszélt az Oroszországgal folytatott párbeszéd folytatásának fontosságáról, és mi támogatjuk ezt az álláspontot, de eddig nem érkeztek konkrét javaslatok. Az elnök tegnap azt mondta, hogy továbbra is nyitott a kommunikációra” – mondta Peszkov az újságírókkal folytatott telefonbeszélgetés során.

Emlékeztetnek, hogy Scholz a minap azt mondta, szívesen beszélne újra Vlagyimir Putyinnal. „Időről időre beszéltem az orosz elnökkel , nem csak a háború előtt, hanem a háború kezdete óta, néha nagyon hosszan. És mivel már jó ideje nem beszéltünk, szándékomban áll a közeljövőben valamikor újra beszélni vele.” A német kancellár hozzátette, hogy a béketárgyalások egyetlen feltétele, hogy Oroszország vonja ki csapatait ukrán területről.

Az rendben van, hogy tárgyalunk, de a kérdés az, hogy ki tárgyal kivel és miről. Az viszont nem észszerű, hogy Ukrajnát arra kényszerítsük, hogy elfogadja Putyin területrablásának szentesítését.

Megérkezett Oroszországba az az afrikai küldöttség, amely az előző napokban Kijevben tárgyalt. A küldöttségben négy elnök is részt vesz: a dél-afrikai Cyril Ramaphosa, a szenegáli Macky Sall, a zambiai Hakainde Hichilema és a Comore-szigeteki Azali Assoumani, aki jelenleg az Afrikai Uniót is vezeti.

A küldöttség találkozni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy a béke felé vezető utat keressék a 16 hónapja tartó konfliktus befejezése érdekében, amely pusztító gazdasági hatással járt, emberéleteket követelt és globális instabilitást okozott – idézi a Guardian az AFP beszámolóját.

A dél-afrikai elnök hivatala közölte: konstruktív megbeszéléseket folytattak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. „Mindkét oldalon de-eszkalációra van szükség” – mondta Ramaphosa egy nappal korábban Kijevben tartott sajtótájékoztatóján, és a tárgyalások útján történő békekötést sürgetette.

Zelenszkij azonban pénteken a küldöttekkel tartott közös sajtótájékoztatón kizárta ennek lehetőségét:

A találkozónkon többször is világosan elmondtam, hogy ha bármilyen tárgyalást kezdünk Oroszországgal, most, hogy a megszálló a földünkön van, akkor csak befagyasztjuk a fájdalmat és a szenvedést.

Várhatóan Jens Stoltenberget felkérik arra, hogy további egy évig maradjon a NATO főtitkára – írja a megbeszéléseket ismerő forrásokra hivatkozva a Reuters. Stoltenberg megbízatását már háromszor hosszabbították meg, és szeptemberben kilenc év után lemondana a katonai szövetség főtitkári tisztségéről.

A névtelenséget kérő informátor szerint Stoltenbergnek széles körű a támogatottsága a szövetségen belül és hatékony vezetőnek bizonyult. Jelenleg nem úgy tűnik, hogy konszenzus lenne a leváltásáról.

A NATO-tagországok, köztük Magyarország, hamarosan Vilniusban találkoznak, ahol esélyes, hogy Stoltenberget megkérik arra, hogy negyedszerre is hosszabbítsa meg a megbízatását. Stoltenberg februárban azt mondta, hogy nem akar tovább a NATO élén maradni.

A Guardian megjegyzi, bárki is tölti be ezt a szerepet, kettős kihívással kell szembenéznie: egyrészt össze kell tartania a szövetségeseket Ukrajna támogatásával kapcsolatban, másrészt meg kell védenie magát minden olyan eszkalációtól, amely a NATO-t közvetlenül belevonná egy Oroszországgal vívott háborúba.

Az ukránok éjszaka három dróntámadást intéztek a Brjanszk régió déli részén található olajfinomító ellen, ám az orosz légvédelmi rendszerek ezt visszaverték – állítja a terület kormányzója, Alexander Bogomaz, aki okozott károkról nem tett említést.

A dróntámadások megszaporodtak az utóbbi időben, Kijev és Moszkva egyaránt több lelőtt drónról számol be minden héten.

(Guardian)

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szombaton meglátogatott egy fegyvergyárat Szibériában, és arról beszélt, hogy fenn kell tartani, sőt fokozni kell a harckocsik és lángszórók gyártását, mert több tankra van szükség az ukrajnai „különleges katonai művelet” kivitelezéséhez.

Azt is hangsúlyozta, hogy a lángszórórendszerek biztonságosságán javítani kell a harckocsikat kezelő legénység érdekében.

(Guardian és Teletrader)

Vlagyimir Putyin megerősítette, hogy megtörtént az orosz atomfegyverek egy részének fehéroroszországi telepítése – írja a BBC. Az orosz elnök megismételte, hogy ezeket csak akkor fogják bevetni, ha az orosz állam létezése forogna kockán.

Az amerikai kormány szerint nincs jele annak, hogy a Kreml atomfegyverek bevetését tervezné Ukrajna megtámadására.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának legújabb hírszerzési információi szerint Oroszország megerősítette harci helikopteres erőit Dél-Ukrajnában.

Állítólag több mint 20 orosz helikopter települt a berdjanszki repülőtérre, mintegy 100 kilométerre a frontvonal mögött.

Dél felé halad az ukrán ellentámadás, miközben Ukrajna taktikai sikerekről számol be – írja a The Guardian. Hanna Maliar ukrán védelmi miniszterhelyettes elmondta, hogy fokozatosan haladnak előre, jelenleg nagyjából minden irányba két kilométert haladtak előre.

Az ukrán erők a múlt hónapban Oroszország által elfoglalt, lerombolt Bahmut városa körül próbálják kiszorítani az orosz csapatokat a város pereméről. Oroszország hivatalosan nem ismerte el az ukrán előrenyomulást, és közölte, hogy az elmúlt 24 órában súlyos veszteségeket okozott a kijevi erőknek.

Volodimir Zelenszkij elnök arról beszélt, hogy

minden egyes újabb lépés, amit megteszünk, minden méter ukrán föld, amelyet felszabadítunk az ellenségtől rendkívül fontos.