Végignézték az ukrán csapatok, ahogy elviszi az ár az orosz katonákat

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán felhívta Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, írja a CNN.

A célja ezzel az volt a újraválasztott török államfőnek, hogy meggyőzze a szemben álló feleket, állítsanak fel független nemzetközi vizsgálóbizottságot a gátrobbantással összefüggésben.

Erdogan javaslata szerint a bizottságban helyet kapnának orosz és ukrán szakértők, az ENSZ, valamint a nemzetközi közösség, köztük Törökország nyomozói is.

Elmondta Zelenszkijnek és Putyinnak is, hogy átfogó vizsgálatra van szükség annak érdekében, hogy a gyanakodásnak ne hagyjanak helyet.

Putyin erre terrorcselekménnyel vádolta Ukrajnát a telefon túlsó végén. Ez egyébként nem meglepő, mert a történtek óta Ukrajna és Oroszország egymásra mutogat, ahogy a háborúban azt már számtalanszor megszokhattuk.

Az ukrán fegyveres erők egyik tisztje a CNN-nek arról beszélt, hogy csapataik látták, ahogy az orosz katonákat magával ragadja a víz Nova Kahovka-i gát felrobbantása után a Dnyipro folyó partjainál.

Andrej Pidlisnyi szerint sok orosz katona sérült meg, és többen meg is haltak.

Az orosz oldalon senki nem tudott elmenekülni. Minden ott állomásozó katonát elvitte az ár

– közölte.

Szerinte az oroszok direkt robbantották fel a gátat annak érdekében, hogy megzavarják az ukrán ellentámadást.

Az eseményeket drónok segítségével követték végig. Elmondta, hogy a parton az orosz bázisokat is teljesen ellepte a víz. Nemcsak a lövészárkok váltak semmivé, hanem azok a házak is, amiket civilektől foglaltak el.

Andrej Pidlisnyi szerint az ott állomásozó orosz csapatokat nem értesítették arról, hogy mi fog történni, talán annak érdekében, hogy megtartsák a meglepetés erejét.

Felrobbantották a Togliatti-Odessza ammóniavezetéket Ukrajnában, az incidensnek polgári sebesültjei vannak – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A tábornok szerint terrorcselekmény történt, amelyet ukrán diverzánsok követtek el a Harkiv megyei Maszljutivka település közelében. Közölte, hogy a sebesültek, akik között nincsenek orosz katonák, orvosi ellátásban részesültek.

A beszámoló szerint az ammónia maradványait a vezeték sérült szakaszain keresztül elvezetik ukrán területről.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a vezeték helyreállítása egy-három hónapig is eltarthat, amennyiben a helyszín megközelíthető lesz. Mint mondta, a támadással kiiktatták az egyik szivattyútelepet; a blokkolószelepek működésbe léptek ugyan, de mégis szivárgás történt. A szóvivő hangsúlyozta, hogy Oroszország mindent meg fog tenni az incidens kivizsgálása érdekében. Azt állította, hogy Kijev az egyetlen fél, amely nem érdekelt a csővezeték működésének helyreállításában.

A Togliatti-Odessza csővezeték újbóli megnyitásának kérdése kulcsfontosságú az ukrán gabonának, valamint az orosz élelmiszernek és műtrágyának a fekete-tengeri kikötőkből való exportjáról megkötött megállapodás meghosszabbítása szempontjából. Moszkva kifogásolja, hogy az alkunak az orosz termékekre vonatkozó része nem teljesül.

💬#Zakharova: On June 5, there was an explosion at the Togliatti-Odessa ammonia pipeline section controlled by the Ukrainian army.

The Kiev regime has made it impossible to supply ammonia to the global market and also undermined efforts to fight hunger & help countries in need pic.twitter.com/h7iFxoItCr

— MFA Russia 🇷🇺 (@mfa_russia) June 7, 2023

A megsérült, 2470 kilométeres ammóniavezeték a leghosszabb ilyen létesítmény a világon. A cső az Ukrajna elleni orosz háború kezdete, tavaly február óta nem üzemel. (MTI)

A magyar kormány arra kéri a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD), hogy lépjen fel annak érdekében, hogy Ukrajna eltávolítsa a semmilyen jogszabályt nem megsértő OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Párizsban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be az OECD miniszteri tanácsának ülésén, hogy az ukrajnai háború hatásai a közvetlen szomszédságban nagyon súlyosak, ráadásul magyar emberek is esnek áldozatául a harcoknak.

Szijjártó Péter emellett kitért arra is, hogy az illetékes ukrán hatóságok felvették a háború nemzetközi szponzorainak listájára az OTP-t, amely a nemzetgazdasági teljesítmény szempontjából meghatározó, legnagyobb magyar bank mintegy hárommillió hazai ügyféllel, ami a lakosság 30 százalékát teszi ki.

Ez abszolút tisztességtelen, nincsen köze a valósághoz, a bank nem sértett meg semmilyen ukrán vagy nemzetközi szabályt

– mondta, ezért felkérte az OECD-t, hogy lépjen fel az eltávolítás érdekében.

Majd figyelmeztetett, hogy a pénzintézet listán tartása akadályokat, kihívásokat fog jelenteni az Ukrajnával folytatott fokozott együttműködés szempontjából.

Közzétette a kahovkai gát felrobbantásáról szóló jelentését az Institute for the Study of War. Az amerikai thinktank még nem rendelkezik egyértelmű bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy mi is történt a gátnál június 6-án, és ezért nem tudja egyértelműen megállapítani, hogy melyik felet terheli felelősség a Herszon megyét sújtó áradásokért. Ugyanakkor az amerikai és európai tisztviselők nyilatkozatai összhangban vannak az ISW 2022. októberi előrejelzésével, miszerint Oroszországnak nagyobb és egyértelműbb érdeke fűződik a Dnyipro alsó folyásának elárasztásához, mint Ukrajnának, annak ellenére, hogy az áradások az oroszok védelmi képességét is gyengítik.

Az intézet a tavaly őszi előrejelzésében kifejtette, hogy az oroszok arra használhatják az áradást, hogy a Dnyipro folyó kiszélesítve megnehezítik az ukrán ellentámadási kísérleteket, egy amúgy is sok kihívást jelentő frontszakaszon.

Az ISW egutóbbi frissítésében azt írja:

az oroszok kimondottan aggódtak amiatt, hogy az ukránok átkelhetnek a folyón, és megvethetik a lábukat a Dnyeper keleti partján.

Április végén orosz katonai bloggerek sikeres ukrán partraszállásról számoltak be. Az átkelés Herszon városának közelében történhetett és több kilométernyi szakaszt tarthatnak ellenőrzésük alatt Oleszkij településtől északra.

A rendelkezésre álló, június 6-án készült felvételek, amelyeket orosz katonai bloggerek állításai is alátámasztanak, azt sugallják, hogy az áradás elmosta az ukrán állásokat a Dnyipro partvonalának közelében. Ezzel evakuálásra kényszerültek az ukrán alakulatok, miközben orosz tüzérségi tűz alatt álltak.

Az áradások után az átkelési műveletek mindkét fél számára lehetetlenné válnak.

(The Guardian)

„Komoly, erőteljes” felajánlást érkezett Kijev számára F-16-os vadászgépekből – adta hírül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Hozzátette: a végleges megállapodás még várat magára.

A partnereink tudják, hogy hány darab vadászgépre van szükségünk. Van olyan európai szövetségesünk, aki már konkrét számot is mondott. Egy komoly, erőteljes felajánlást kaptunk

– idézi Zelenszkijt az elnöki hivatal közleménye.

Kijev most a közös megállapodás véglegesítésére vár, beleértve az Egyesült Államokkal kötött egyezményt – teszik hozzá.

Májusban Joe Biden amerikai elnök megadta az engedélyt arra, hogy az európai szövetségesek F-16-os vadászgépekkel lássák el az ukrán légierőt. A vadászgépekért régóta lobbiznak az ukránok, hogy légi támogatást tudjanak biztosítani az ellenoffenzívához.

Ukrán pilóták F-16-osra való kiképzése azonban már elindult, és Nagy-Britannia, Hollandia, valamint Németország által F-16-os koalíció jött létre, hogy elláthassák vadászbombázókkal az oroszok által megtámadott országot.

(The Guardian)

Oroszország azzal vádolja Ukrajnát, hogy drón csapást mért Nova Kakhovka városára, miközben a helyi hatóságok miatt épp a civileket próbálják evakuálni az árvíz sújtotta területről – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A felrobbantott gát mellett fekvő települést az oroszok a háború eleje óta ellenőrzésük alatt tartják. A TASZSZ szerint akár száz ember is csapdába eshetett az ukrán dróntámadás miatt.

Eközben Herszon megye ukrán kormányzója, Oleksandr Prokudin Telegram-oldalán arról adott tájékoztatást, hogy Oroszország az elmúlt egy napban többször is légicsapást mért a súlyos árvízhelyzettel küzdő területre. A támadás következtében egy ember életét vesztette, egy pedig megsebesült.

(Sky News/The Guardian)

Folytatódtak a tömeges evakuálások szerdán Dél-Ukrajnában, miután részlegesen megsemmisült a kahovkai gát, ami miatt számos Dnyeper menti településen áradások keletkeztek.

Több mint 40 ezer embert fenyeget az árvíz. Az ukrán hatóságok több mint 17 ezer embert evakuálnak. Mintegy 25 ezer civil az oroszok által ellenőrzött területen él

– közölte kedden Andrij Kosztyin ukrán főügyész.

Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter tájékoztatása szerint az ukránok által ellenőrzött részen, a folyó jobb partján 24 települést árasztott el a víz.

A legnehezebb helyzet Herszon város Korabelnij kerületében alakult ki. Ott három és fél méterrel emelkedett meg a vízszint, és több mint ezer házat árasztott el a víz

– mondta Olekszij Kuleba, az ukrán elnöki hivatal helyettes kabinetfőnöke, aki azt is elmondta, hogy szerdán és a következő napokban is folytatják az evakuálást autóbuszokkal és vonatokkal.

A régió orosz ellenőrzés alatt álló területén a hatóságok közölték, hogy három településről megkezdték az emberek kimenekítését mintegy ötven autóbusszal.

Az ukrán mezőgazdasági minisztérium közölte: első becslések szerint mintegy tízezer hektár mezőgazdasági terület kerül víz alá Herszon megye ukrán ellenőrzés alatt álló részén. Ellenkező oldalon, az oroszok által megszállt területen sokkal súlyosabb áradás várható.

A katasztrófa ezenfelül 31 szántóföldi öntözőrendszer vízellátását fogja megzavarni Dnyipropetrovszk, Herszon és Zaporizzsja megyében.

A vízerőmű károsodása miatt a dél-ukrajnai földek már jövőre sivataggá válhatnak

– áll a tárca közleményében.

(MTI)

Közzétette szokásos, reggeli hírszerzési jelentését a brit védelmi tárca.

A jelentés pontjai az alábbiak:

• Az oroszok által ellenőrzött kahovkai gát a hajnali órákban, helyi idő szerint valamivel három óra után kezdett összeomlani. Tizenkét órán belül a gát keleti szárnyának egészét, valamint a vízerőmű- és a közmű infrastruktúra nagy részét elsodorta a víz. A gátszakadás idején rekord magas volt a vízállás a kahovkai tározóban, így különösen nagy mennyiségű víz szakadt rá a folyásirány alatti területre.
• A gáttól 120 kilométerre levő Zaporizzsjai Atomerőmű működésében valószínűleg nem lép fel azonnali üzemzavar a tározó csökkenő vízszintje miatt. Az erőmű hűtése ugyanis nem közvetlenül a tározóból, hanem egy erre kialakított, mesterséges tóból történik.
• A gátszerkezet a következő napokban valószínűleg még tovább roncsolódik, ami újabb áradásokhoz vezethet.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 07 June 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/rwUTq4SxS4

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/13Juyo2ZcR

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) June 7, 2023

Újságírók és ukrán tisztviselők oldalain is feltűnt egy videó, melyen állítólag az oroszok által megszállt Oleszkij látható. A Dnyipro bal partján fekvő települést – a független források által eddig nem hitelesített – felvételek tanúsága szerint nem kímélték a kahovkai gátrobbanás után elszabaduló áradások: a város jelentős része víz alá került.

Video showing the flooding and devastation in Russian-occupied Oleshky, Kherson oblast, a day after the Kakhovka Dam under Russian forces’ control was destroyed. pic.twitter.com/k6ys9rnjij

— Christopher Miller (@ChristopherJM) June 7, 2023

A TASZSZ orosz állami hírügynökség tájékoztatása szerint a kahovkai gátrobbanást követő áradások miatt az orosz hatóságok szükségállapotot hirdettek Herszon megye megszállt részein.

A régió oroszok által beiktatott vezetője, Vlagyimir Saldo szerint 22 000-40 000 embert érinthetnek az áradások.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján reagált a hírre:

Az orosz terroristák ismét bebizonyították, hogy veszélyt jelentenek mindenre, ami él. Ukrajna egyik legnagyobb víztározójának elpusztítása teljes mértékben tudatos volt. Az orosz invázió előtt legalább 100 ezer ember élt ezeken a területeken. Tízezrek még mindig ott élnek. Most százezrek maradtak ivóvíz nélkül.

Oroszország és Ukrajna egymást okolja a gát felrobbantásáért.

Tavaly ősszel az Orosz Föderáció annak ellenére annektálta Herszon megye egészét, hogy annak csak a Dnyiprótól délre eső területeit tartja ellenőrzése alatt, a folyó bal partján. A megyeszékhelyet, Herszon városát még a háború elején sikerült elfoglalniuk, de novemberben azt is kénytelenek voltak feladni.

(The Guardian)

Akkor is felszabadítjuk az egész országot

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti beszédében, a kahovkai gát felrobbantása után.

Az a tény, hogy Oroszország felrobbantotta a Nova Kahovka-i gátat, amely kulcsfontosságú a Krím-félsziget vízellátása szempontjából, azt vetíti előre, hogy a megszállók azzal számolnak, hogy a Krímet is el fogják veszíteni

– mondta az ukrán államfő, aki szerint az oroszok azért robbantották fel a gátat, hogy „az árvizet fegyverként használva” akadályozzák az ukrán haderő előrenyomulását.

A Kreml szerint ukrán szabotázsakció volt a gát felrobbantása. Érvelésük szerint így próbálták elterelni a figyelmet arról, hogy az ukrán ellentámadás első akcióit az oroszok sikeresen elhárították.

(Al Jazeera)

Legalább hét ember eltűnt Nova Kahokva városában, miután az átszakadó gáton kiömlő víztömeg elárasztotta a Dnyeper-menti településeket – idézte a TASZSZ orosz állami hírügynökség a megszállás alatt álló Nova Kakhovka városának Moszkva által beiktatott polgármesterét.

Hét emberről tudjuk biztosan, hogy eltűntek – nyilatkozta Vlagyimir Leontyev. Hozzátette: több mint 900 embert evakuáltak kedden a békeidőben 45 ezer lakosú településből.

Ukrán tisztviselők szerint a déli Herszon megyében összesen 80 települést fenyeget árvíz. A vízszint már 12 méteres, és félő, hogy tovább emelkedik.

(The Guardian)

Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekben illetékes főtitkár-helyettese elmondta, hogy csak a következő napokban válik világossá a Nova Kahovka-i gátrobbanás után keletkezett kár mértéke, írja a Guardian.

Hozzátette: az már most világos, hogy a katasztrófának súlyos és messzemenő következményei lesznek a frontvonal mindkét oldalán élő, több ezer ember számára nézve. Dél-Ukrajnában veszélybe került az élelmiszer-biztonság, az ivóvízellátás, rengetegen veszítették el az otthonukat és a megélhetésüket.

Június 6-án a hajnali órákban felrobbantották a Nova Kahovka-i gátat. A harcoló felek egymást vádolják a katonai akció végrehajtásával, amely Dél-Ukrajnában óriási áradást okozott, veszélybe sodorva a Krím-félsziget vízellátását és a zaporizzsjai atomerőmű működését is:

Kapcsolódó

Leállhat a zaporizzsjai atomerőmű, a víz- és áramellátás, de ökológiai katasztrófa is jöhet a gátrobbanással

A Nova Kahovka-i gát elleni katonai akció az ukrán ellentámadást is befolyásolja.

A Biden-kormányzat már hónappal az Északi Áramlat elleni támadás előtt hírszerzési jelentést kapott az ukránok tervéről  – írja a kiszivárgott Pentagon-dokumentumokra hivatkozva a Washington Post.

Egy európai hírszerző szolgálat arról tájékoztatta a CIA-t, hogy az ukrán hadsereg támadásra készül egy kis búvárcsapat segítségével, amely közvetlenül az ukrán fegyveres erők főparancsnokának, Valerij Zaluzsnijnak jelentett. A hatfős csapat akciójáról Volodimir Zelenszkij nem tudott.

A CIA által jegyzet hírszerzési jelentés 2022 júniusában készült.

Az amerikai titkosszolgálat szerint a hat férfi hamis személyazonosságot használva egy kisméretű hajóval futott ki a Balti-tengerre, ahol a mélymerülések során használt héliumkészletek segítségével helyeztek el robbanóanyagot a csővezetéknél.

A jelentésben szereplő információk meg nem nevezett ukrán forrásoktól származnak.

A Post cikke azokon a titkos dokumentumokon alapszik, melyeket a massachusettsi nemzeti gárda egyik tagja szivárogtatott ki egy Discord szerveren. A nyomozók továbbra sem tudják, hogyan kerülhetett ki az a több mint 100 oldalnyi titkos dokumentum az amerikai hírszerzéstől, melyek az Egyesült Államok szövetségeseiről és az ukrajnai háborúról is érzékeny információkat tártak a világ elé.

Hasonló állítások korábban is megjelentek a sajtóban. Március elején a The New York Times írt arról, hogy egy „ukránbarát csoport hajtotta végre az Északi Áramlat-vezetékek elleni támadást”, névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselőkre hivatkozva, akik bizalmas hírszerzési információkat vizsgáltak át. A lap úgy tudta, nincs bizonyíték arra, hogy Zelenszkij ukrán elnöknek vagy az embereinek köze lett volna a művelethez.

Továbbra sem egyértelmű, ki robbanthatta fel az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat gázvezetékeket szeptemberben a Balti-tengeren. Számos európai kormány Oroszországot gyanúsította, miközben az oroszok az Egyesült Államokat és szövetségeseit okolták. Ukrajna határozottan tagadta, hogy köze lenne a támadásokhoz.

(The Guardian)