Az NIQ kiskereskedelmi indexéből az derült ki a 2022-es évet vizsgálva, hogy a negyedik negyedévtől érhető főként tetten az infláció keresletcsökkentő hatása. Ekkor már 5,5 százalékos mennyiségi csökkenés volt megfigyelhető 2021 negyedik negyedévéhez képest a teljes FMCG-piacon, azaz a gyorsan forgó termékek – köztük az élelmiszerek és a vegyi áruk – vásárlásánál, párhuzamosan az árszínvonal drasztikus növekedésével. Ez a trend tovább erősödött 2023 első negyedévében (mínusz 8,8 százalék).
Az NIQ másik kutatása, a Fogyasztói Optimizmus Index 2022 negyedik negyedéves alacsony értékén is tükröződtek a 20 százalék feletti inflációs adatok, azonban az idei első negyedévben összességében már valamivel bizakodóbbnak mutatkoztak a vásárlók az infláció igen szelíd mérséklődésének fényében.
A Shopper Trends kutatás alapján a drágulásra a magyar vásárlók 62 százaléka reagált úgy, hogy csak az alapvető dolgokat vásárolta meg, 36 százalékuk kereste a promóciókat, és 33 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy mennyiségben is kevesebbet vásárolt (értelemszerűen egy valakire több állítás is igaz lehet).
Látványosan kevesebbet vásároltunk
A kiskereskedői kasszák adatai alapján általánosságban elmondható, hogy a legtöbb élelmiszer- és vegyiáru-kategória forgalma visszaesett mind az elmúlt 12 hónapot vizsgálva, mind az első negyedévet nézve.
Vásárlási értékre (forintra) a top tíz élelmiszernél (például feldolgozott húskészítmények, sajt, sör, üdítők és kávé), illetve vegyi árunál (toalettpapír, öblítő, tusfürdő) is csökkent a fogyasztás. A termékcsoportok közül a leglátványosabb visszaesést a tejtermékek, az édes kekszek és az alkoholmentes üdítők produkálták.
A 2021. március és 2022. február közötti periódust vizsgálva az édes kekszek és ostyák mennyiségi forgalma 6 százalékkal csökkent, az alkoholmentes üdítőké (szénsavas üdítők, jeges tea, gyümölcslé, energiaital, ásványvíz, jegeskávé) 4 százalékkal, míg a tejtermékeké (joghurt, sajt, sajtkrém, tejföl, tejszín, túró, ízesített tej, tej alapú desszertek, hűtött szeletes desszertek, vaj, kefir) 9 százalékkal.
Vonzóbbak lettek a saját márkás termékek
A saját márkák fogyasztása általánosságban egyértelműen nőtt, mind értékben, mind mennyiségi részesedésben, és azt lehet mondani, hogy miközben a kereslet csökkent, erősödött az olcsóbb márkára váltás. Ugyanakkor a saját márkás termékeknél általánosságban nagyobb árszínvonal-emelkedés történt, mint a gyártói termékeknél. Vagyis arányaiban jobban drágultak, mint a gyártói márkák.
Az élelmiszerpiacon azt tapasztalták még, hogy amíg a saját márkás termékek mennyiségi forgalma átlagban 3 százalékkal esett vissza 2022. április és 2023. március között az előző évhez képest, addig a gyártói márkáké 5 százalékkal. A vegyiáruk piacán fordított helyzet alakult ki: a saját márkák forgalma mennyiségre 4 százalékkal, a gyártói márkáké azonban csupán 2,5 százalékkal csökkent, így itt a gyártói márkák erősödtek.
Az is igaz viszont, hogy attól függően, éppen mit akartak vásárolni a vevők, nagyon változatosan reagáltak az áremelkedésekre – kategóriánként, de akár márkánként és termékenként is eltérően viselkedtek, ha az olcsóbbra vagy saját márkára váltásról beszélünk. Ráadásul a kínálatban is jelentős különbségek lehettek. A top 10 kategórián belül is ez a helyzet: vannak olyan termékcsoportok, amelyeknél a mennyiségi részesedést vizsgálva a saját márka felé fordulás látszik, de nem egyöntetűen.
Amin nagyon igyekeztünk spórolni, és amin kicsit sem
Az olcsóbb márkára váltás és a mennyiségi fogyasztás visszafogása kiemelkedően a csokoládé, sajt, tejföl, sós rágcsálnivaló, gyümölcslé és üdítő esetén rajzolódott ki az NIQ fogyasztói megkérdezésen alapuló kutatásából. Ezzel szemben a magyarok ragaszkodnak a megszokott márkáikhoz, és nem is költenek saját bevallásuk szerint kevesebbet
- az arc- és hajápolási,
- a női higiéniás termékekre,
- növényi alapú tejtermékekre,
- friss zöldségre és gyümölcsre,
- valamint borra,
- sörre
- és cigarettára.
A haj- és arcápolás és dekorkozmetika előretörése a kiskereskedelmi adatokban is tükröződik, tehát nem csupán a fogyasztói állításokból rajzolódott ki. A kiskereskedelem adatai alapján például a dekorkozmetika forgalma 17 százalékkal, a hajápolóké 12 százalékkal, a parfümöké 8 százalékkal, az arctisztítóké 5 százalékkal nőtt mennyiségben (2022. április és 2023. március között, az előző, azonos időszakhoz viszonyítva).
Tavalyi globális kutatásukból szintén az rajzolódott ki, hogy az áron túl fontos a fogyasztóknak az öngondoskodás, a kényelem, az „énidő” és a pihenés is, ami összhangban van e kategóriák felfutásával. Továbbá a keresletet egyéb tényezők is befolyásolhatják – a karanténidőszak alatt például e kategóriák kereslete visszaesett. És persze a fogyasztói megkérdezés alapján ezek a termékek eleve abba a kategóriába esnek, ahol sem az olcsóbb márkára váltás, sem a vásárlási mennyiség csökkentése nem jellemző.
Meglepetéssel szolgált, hogy az élelmiszereknél (az árstopos kategóriákon kívül) a fagylalt és a müzliszeletek forgalma is kis mértékben növekedett, illetve az energiaitalok csökkenése is jóval átlag alatt volt. A fagylaltnál 4 százalék, a müzliszeleteknél 0,2 százalék volt a mennyiségi növekedés, az energiaitaloknál pedig csupán 1 százalékkal mérséklődött a vásárolt mennyiség a márciussal záruló 12 hónapos időszakban. Az on-the-go, más néven kisebb kiszerelésű, gyakran útközben vásárolt és fogyasztott termékkategóriák felé fordulás is megfigyelhető, egyes kategóriákon belül is, például a szénsavas üdítőitaloknál és a jeges teáknál.
