Szerdán 63 tonna romlott húst foglaltak le Budapesten, ahol a készítmények között találtak három éve lejárt mirelitárut is. A IX. kerületi budapesti hűtőházban ismételt vizsgálatot végeztek, melynek során 41 tonna ismeretlen eredetű húsárut, valamint 22 tonna lejárt minőségű konyhakész terméket foglaltak le.
Március 22-én hetven tonna illegális, köztük több tonna lejárt szavatosságú és feldolgozásra váró húst találtak az állatorvosok egy budaörsi hűtőraktárban. Azt megelőzően pedig az RTL Klub információi szerint Pomázon 6,5, Nagyigmándon 10, Budaörsön pedig 29 tonna kétes eredetű húst találtak.
Drasztikus csapásokat a vétkes cégekre ugyan nem tudnak mérni, mivel a minőségvédelmi bírság termékenként maximum 50 ezer, az állat-egészségügyi pedig legfeljebb 3 millió forint lehet, a működési engedély visszavonása pedig önkormányzati hatáskör, de elkobzás esetén nagy tételeknél akár tízmilliókat is bukhatnak a vállalkozók – nyilatkozta a Figyelőnek adott interjújában Süth Miklós országos főállatorvos.
Együttműködés a minőségért
A közelmúltban elszaporodott élelmiszerbotrányok miatt a szabályozás területén némi változás: a napokban Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Seress Tibor, a Magyar Márkaszövetség elnöke a szervezet éves közgyűlésén együttműködési megállapodást írt alá a jó minőségű magyar áruk tisztességes versenyének segítése érdekében. Erre Gráf szerint azért van szükség, mert néhány szomszédos európai uniós ország élelmiszeripari szabályai lényegesen enyhébbek a magyarországiaknál. A miniszter elmondta, hogy 2005 első fél évében 26 százalékkal nőtt az élelmiszerimport, de ennek során olyan termékek is érkeznek az országba, amelyek a magyar törvények szerint nem minősülnek élelmiszernek.
