A Budai Központi Kerületi Bíróság 2023. április 22-én legfeljebb 2023. augusztus 22-ig bűnügyi felügyeletbe helyezte azt a nőt, aki a gyanú szerint megölte párját Angyalföldön.
A Fővárosi Törvényszék sajtóközleményében azt írja, a rendelkezésre álló adatok szerint a terhelt megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2023. április 20-án este egy XIII. kerületi ingatlanban – előzetes szóváltást követően – egy késsel mellkason szúrta az élettársát, aki a lakás előtti folyosón elhunyt.
A Fővárosi Főügyészség a terhelt jelenlétének biztosítása érdekében indítványozta a gyanúsított letartóztatását. A gyanúsított védője az ülésen hangsúlyozta: védence jelenleg olyan idegállapotban van, hogy egyelőre nem tud vallomást tenni. Nem vitatta a védő, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény tárgyi súlya jelentős, azonban álláspontja szerint ezen körülmény önmagában nem alapozza meg a letartóztatás szükségességét.
A közleményben úgy fogalmaznak, a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlya kiemelkedő: az emberölés bűntette bizonyítottsága esetén öt évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetési tétel nagysága a bíróság álláspontja szerint már önmagában is olyan jelentős, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy kényszerintézkedés hiányában a gyanúsított kivonná magát az eljárás hatálya alól.
A cselekmény tárgyi súlya mellett azonban a bíróság az egyéb személyi körülményeket is megvizsgálta. Megállapították, hogy a gyanúsított büntetlen előéletű, jelen ügyön kívül másik büntetőeljárás nincs folyamatban vele szemben. A terhelt rendelkezik állandó lakóhellyel. Két kiskorú gyermeke van, akik – közös megegyezés alapján – a volt élettársának, a gyermekek apjának a háztartásában élnek ugyan, ám a rendelkezésre álló adatok alapján a terhelt gyermekei nevelésében, ellátásában napi szinten részt vesz.
A bíróság a szükségesség, arányosság és fokozatosság elvét vizsgálva arra jutott, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél kizárólag kényszerintézkedés alkalmazásával biztosítható, de a terhelt letartóztatásához szükséges többletfeltételek az eljárás jelenlegi szakaszában nem állapíthatóak meg, így a gyanúsított esetében lehetőség van kisebb korlátozással járó kényszerintézkedés elrendelésére.
Bár a gyanúsított vallomást nem tett, az eljárás adataiból arra lehet következtetni, hogy az ingatlanban nem csupán szóváltás történt, ott dulakodás nyomai is felfedezhetőek.
Figyelemmel arra, hogy a gyanúsított büntetlen előéletű, valamint gyermekeihez, családjához, Magyarországhoz való kötődése szoros, így alappal nem feltételezhető, hogy a kényszerintézkedés magatartási szabályait megszegné: önkéntes jogkövetése valószínűsíthető. A bíróság akként rendelkezett, hogy a rendőrség a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak betartását a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrizze.
