Az orosz-ukrán háború csütörtöki eseményeiről itt számoltunk be.
Nem a NATO bővítése vezetett az ukrajnai háborúhoz, az összefüggés éppen fordított, az orosz elnök, Vlagyimir “Putyin háborúja” miatt vált szükségessé a szövetség kiterjesztése – jelentette ki Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter pénteken.
Austin az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) 11. miniszteri tanácskozása után, a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton tartott tájékoztatóján rámutatott, hogy Finnország immár NATO-tagként vesz részt a csoport munkájában. “Arra számítok, hogy hamarosan Svédország is követi” – tette hozzá.
(MTI)
Szankciókat jelentett be pénteken a brit kormány olyan orosz igazságszolgáltatási tisztviselők és nemzetbiztonsági ügynökök ellen, akiknek részük volt Vlagyimir Kara-Murza őrizetbe vételében, illetve az ellenzéki politikus elleni – támogatói által gyanított – mérgezéses merényletkísérletekben.
A moszkvai városi bíróság az orosz-brit kettős állampolgárságú Kara-Murzát hétfőn 25 év fegyházra ítélte hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése címén. A londoni külügyi tárca első reagálásában politikai indíttatásúnak minősítette a bírósági végzést.
Bekérették a minisztériumba Andrej Kelint, Oroszország londoni nagykövetét is, akinek kifejtették: az Egyesült Királyság véleménye szerint az ítélet ellentétes Oroszország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel, beleértve a tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő jogot.
James Cleverly brit külügyminiszter pénteken bejelentette: a tárca beutazási tilalommal és vagyoneszköz-befagyasztással járó szankciókkal sújtotta Jelena Lenszkaja bírónőt, aki jóváhagyta Vlagyimir Kara-Murza őrizetbe vételét, valamint Gyenyisz Kolesznyikov és Andrej Zadacsin vizsgálótiszteket, akik részt vettek Kara-Murza őrizetbe vételében.
London szankciókat léptetett érvénybe az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) két ügynöke, Alekszandr Szamofal és Konsztantyin Kudrjavcev ellen is. Az indoklás szerint a két FSZB-ügynök tagja volt annak a műveleti csoportnak, amely többször is követte utazásai során Kara-Murzát, mielőtt – az ellenzéki politikus támogatóinak beszámolói szerint – 2015-ben és 2017-ben is mérgezéses merényletkísérleteket hajtottak végre ellene. E kísérletekért Kara-Murza a Kremlt tette felelőssé.
Nagy-Britannia már korábban, az ukrajnai háború előtt szankciókat léptetett érvénybe Kara-Murza perének bírája, Szergej Podoprigorov ellen, és ugyancsak szankciókkal sújtotta Dmitrij Komnovot, annak a büntetésvégrehajtási intézetnek a vezetőjét, ahol Vlagyimir Kara-Murzát fogva tartják.
(MTI)
Mi van!?
Orbán Viktor ezzel a szöveggel osztotta meg pénteken a Politico egyik cikkét, amiben arról írnak, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Ukrajna jövője a szövetségben van.
Mivel a magyar kormányfő rendesen rácsodálkozott erre a kijelentésre, az EUrologus felvette a kapcsolatot a NATO-val, és megkérdezték, vajon mire alapozta a főtitkár a nyilatkozatát.
A sajtóosztály munkatársától megtudtuk, hogy 2008-ban, a Bukaresti Csúcstalálkozón a NATO állam- és kormányfői a következő nyilatkozatot tették az elfogadott záródokumentumban:
A NATO üdvözli Ukrajna és Grúzia NATO-tagságra irányuló euroatlanti törekvéseit. Ma megállapodtunk abban, hogy ezek az országok a NATO tagjai lesznek.
Emlékeztettek, azóta a tagállamok több alkalommal is megerősítették elkötelezettségüket, többek között a közelmúltban a NATO-külügyminiszteri találkozóján is, április 5-én. A tagállamok nevében akkor a főtitkár többek között a következőket mondta: Ukrajna jövője az euroatlanti családban van.
Hadd legyek világos: Ukrajnának méltó helye van az euroatlanti családban. Ukrajnának méltó helye van a NATO-ban. Idővel a támogatásunkkal mindez lehetővé fog válni.
Egyebek mellett erről beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Kijevben.
Az eseményről beszámolt a Politico is, a tudósítást pedig a jelek szerint olvasta Orbán Viktor miniszterelnök is, a kormányfő ugyanis a Twitter-oldalán megosztotta a vonatkozó cikket.
Kiderült az is, hogy nagyjából mi a véleménye Stoltenberg szavairól. Orbán mindössze annyit írt a tweetben, hogy
mi van!?
What?! https://t.co/j3mJojHHOl
— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) April 21, 2023
Zelenszkij egyébként ugyanezen a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a NATO-nak tagjai közé kéne fogadnia Ukrajnát, a csatlakozáshoz pedig határidőt kéne szabnia. Zelenszkij meghívást kapott a NATO júliusi, Vilniusban megrendezendő NATO-csúcsra.
Az általános vélekedés egyébként a NATO-tagországok között az, hogy Ukrajnát fel kellene venni a szövetségbe, de amíg dúl a háború, addig nem.
Beszámoltunk arról, hogy tegnap éjszaka az oroszok véletlenül saját városukat, Belgorodot, bombázták le az ukrán Harkiv helyett. Most kijött egy videó a robbanásról.
A video of the explosion of an air bomb in #Belgorod appeared. pic.twitter.com/xluEw7yhXk
— NEXTA (@nexta_tv) April 21, 2023
Az orosz Csendes-óceáni Flotta élére Viktor Liina tengernagyot, a Balti Flotta eddigi parancsnokát nevezték ki, akinek eddigi posztját Vlagyimir Vorobjov altengernagy, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese vette át.
Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes, a távol-keleti szövetségi körzet elnöki megbízottja csütörtökön jelentette be, hogy a 65 éves Szergej Avakjanc tengernagy távozik a Csendes-óceáni Flotta parancsnoki posztjáról, és átveszi a katonai és sportkiképző központokért, valamint a hazafias nevelésért felelős törzs vezetését.
A bejelentés időzítésének érdekessége, hogy a Csendes-óceáni Flottánál április 14-20. között éppen meglepetésszerű harckészültségi ellenőrzés zajlott több mint 25 ezer katona, 89 repülőgép és helikopter, valamint 167 hajó, köztük 12 tengeralattjáró részvételével. A gyakorlatot Nyikolaj Jevmenov tengernagy, az orosz haditengerészet főparancsnoka irányításával tartották meg.
Az eredetileg tengeralattjáró-tisztként végzett Liina és a haditengerészeti mérnöki képesítést kapott Vorobjov egyaránt 54 éves. Korábban mindketten vezető tisztségeket töltöttek be a haditengerészetnél, egyebek között az Északi Flottánál, valamint a vezérkarnál.
Elindulhattak Lengyelországon keresztül az ukrán élelmiszereket szállító kamionok, miután a lengyel hatóságok engedélyezték, hogy Hollandiába szállítsák az árukat. Az ukrán agrártermékek behozatali tilalmát még április 15-én előzetes bejelentés nélkül vezették be a lengyelek, ami miatt sok áru ragadt az ukrán határnál.
–Az országunk jövőjéért harcolnak az orosz csapatok Ukrajnában – jelentette ki Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje Moszkvában, aki sürgette az oroszokat, hogy ennek érdekében tegyék félre nézeteltéréseiket. – Egységesnek kell lennünk, az ellenségeskedés, a belső viszály a szülőföld elárulása – mondta a háborúpárti egyházfő, akit csak a magyar vétó védett meg, hogy uniós szankciót vessenek ki ellene, ami többek között utazási tilalmat és vagyonbefagyasztás jelentene.
„Oroszország megvédése a legfőbb kötelessége mindenki számára” – emlékeztetett Kirill a TASSZ jelentése szerint.
A G7 csoport az Oroszországba irányuló export közel teljes betiltását fontolgatja – számolt be a Reuters japán kormányzati forrásokra hivatkozva, a Kyodo hírügynökség alapján, amit a portfolio.hu szúrt ki. A Reuters emlékeztetett arra, hogy, hogy a Bloomberg News csütörtökön arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei hasonló lépést fontolgatnak. Ennek megtárgyalására a hírek szerint a májusi, Japánban tartandó G7-csúcstalálkozón kerülhet sor.
Az ukrán-magyar határszakaszon 5719-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5938-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, vagyis összesen 11657-en jöttek a háború sújtotta országból- az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint. A beléptetettek közül a rendőrség 59 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Az ukrajnai háború elől csütörtökön nem érkeztek Budapestre vonattal.
Egy orosz Szu-34 szuperszonikus vadászgép véletlenül az oroszországi Belgorod városának központját lőtte csütörtök éjszaka. Azt nem tudni, hogy pontosan milyen fegyvert használt, de a robbanás egy húszméteres krátert okozott a város egyik főútvonalánál. Négy lakóház és négy autó rongálódott meg a légicsapás következtében.
Belgorod az ukrán határhoz közel fekszik, az ukrán Harkiv városától nem messze.
❗️ Russian Defense Ministry commented on the explosion in #Belgorod
“In the evening of April 20, while performing a flight of a Su-34 aircraft of the Air Force over the city of Belgorod, there was an accidental fall of an aircraft munition,” the ministry said in a statement.… pic.twitter.com/rnFmIVdP91
— NEXTA (@nexta_tv) April 20, 2023
