Az IIB azért került ismét a figyelem középpontjába, mert az Egyesült Államok a napokban 50 intézmény, illetve személy ellen hozott szankciókat, és a listán szerepel a 2019 óta Budapesten működő bank, illetve annak három vezetője, köztük Laszlóczki Imre alelnök is. A pénzintézetet az amerikaiak rendre orosz kémbanknak minősítik, amely David Pressman amerikai nagykövet (képünkön) szavai szerint „veszélyt jelent a magyar nép biztonságára és szuverenitására”.
Magyarország volt az egyetlen olyan tag a bankban, amely folyamatosan és látványosan növelte részesedését. Miközben a többi régiós ország tulajdonhányada stagnált vagy még inkább csökkent, addig a magyar részesedés a 2015-ös 9,9 százalékról 2022 közepére 17 százalék fölé emelkedett.
Ennél is meglepőbb azonban, hogy amikor a csehek és a szlovákok tavaly – az ukrajnai háború miatt – kiléptek a bankból, akkor részesedésükből a legnagyobb hányadot Magyarország vette át. Mivel korábban is hazánk volt az oroszok után a legnagyobb tulajdonos, százalékpontban ez hazánk esetében jelentette a legnagyobb növekedést – olvasható a portálon.
Az elsőre elég furcsa osztozkodás erősíti azt a feltételezést, hogy
Ha ugyanis az összes tulajdonos arányosan osztja el a csehek és szlovákok részesedését, akkor Oroszország tulajdonhányada 50 százalék fölé kúszik, amivel nyilván más megítélés alá került volna a bank. Az oroszok részesedése azonban ehelyett még csökkent is, részben a magyar szerepvállalásnak köszönhetően.
Más kérdés, hogy ezzel legfeljebb elodázni lehetett az orosz többséget, hiszen időközben Magyarország kivételével minden kelet-európai állam jelezte kilépési szándékát, így hamarosan a román és a bolgár részesedést is fel kell valahogy osztani. Ha az oroszok ebből is kimaradnának, akkor Magyarország közel kerülne hozzá, hogy az IIB legnagyobb részvényese legyen. Ez egyébként Boros Imre egykori földművelésügyi miniszter, az IIB igazgatóságának jelenlegi tagja szerint már megtörtént. A szakember a HírTV-nek azt nyilatkozta, hogy
A legutóbbi, cseh és szlovák kilépést követő adatok azonban egyelőre csak valamivel 25 százalékot meghaladó magyar részesedést mutatnak. A bolgár és a román tulajdonhányad felosztására pedig egyelőre nem került sor, hiszen a két ország csak a következő hónapokban – júniusban, illetve augusztusban – lép ki a bankból.
Több tőke, mint kölcsön
Szintén érdekes, hogy miközben a magyar részesedés folyamatosan növekedett a bankban, a hazai vállalatok túl sok hasznát ennek nem látták. Márpedig elméletileg a bank egyik fő célja, hogy kölcsönkihelyezésekkel segítse a tagállamok, illetve vállalataik fejlődését, versenyképességének javítását.
Itthon azonban mindössze néhány cég kapott hitelt a banktól. A pénzintézet különböző prezentációi szerint a Molt, a MET gázkereskedőt, az időközben a kormányközeli 4iG tulajdonába kerülő Invitelt, illetve a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt.-t segítették különböző pénzügyi konstrukciókkal.
Mindenesetre a magyar ügyfeleknek kihelyezett hitelek értéke ugyan 2021 végéig folyamatosan nőtt, ám még a csúcson is csak egy hajszállal haladta meg a 100 millió eurót (akkori árfolyamon 37 milliárd forintot). Ez nemcsak banki méretekkel mérve kevés, de még azt az összeget sem éri el, amennyit Magyarország elvileg tőkeként befizetett. A bank legutóbbi beszámolója szerint a befizetett jegyzettőke 427 millió euró volt, amiből ugye mostanra több mint 25 százalék (108 millió) esik Magyarországra.
