A Kreml szörnyűnek nevezte az ukrán hadifogoly lefejezéséről készült videót

Sanghajba érkezett szerdán a brazil elnök – írja az MTI. A kelet-kínai nagyváros Luiz Inácio Lula da Silva kétnapos kínai útjának első állomása, amely során javítani akarja az utóbbi években hűvössé vált kapcsolatokat hazája legfontosabb kereskedelmi partnerével, és meg akarja győzni vendéglátóját, Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy hozzanak létre nemzetközi közvetítőcsoportot Oroszország Ukrajna ellen vívott háborújának befejezése érdekében.

Lula, akinek a tüdőgyulladása miatt a látogatást márciusról mostanra halasztották, népes – miniszterekből, kormányzókból, képviselőkből és üzletemberekből álló – küldöttség élén érkezett Kínába, ahol korábbi elnöksége alatt, 2004-ben és 2009-ben már kétszer is járt.

Csütörtökön részt vesz elődje és politikai szövetségese, Dilma Roussef beiktatásán a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-afrikai Köztársaságot tömörítő BRICS-országcsoport fejlesztési bankjának élére, üzletemberekkel tárgyal, majd Pekingbe utazik, ahol pénteken találkozik vendéglátójával, valamint Li Csiang miniszterelnökkel és Csao Le-csivel, a parlament elnökével.

Luiz Inácio Lula da Silva előzőleg közölte, hogy Hszi Csin-pinggel tartott pénteki találkozóján javasolni fogja, hogy közvetítsenek az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalások érdekében. A brazil elnök szerint a békés megoldás keretében a Krím kivételével vissza kellene adni Ukrajnának valamennyi újonnan elfoglalt területet.

Lula da Silva külpolitikai tanácsadója, Celso Amorim márciusban Moszkvába utazott a béketárgyalások előmozdítása érdekében, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig április 17-én látogat Brazíliavárosba.

Aknakereső és légvédelmi rendszerekhez, tüzérségi fegyverekhez és lőszerhez szeretne jutni Ukrajna Spanyolországtól – közölte Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerdán Madridban, a spanyol védelmi miniszterrel, Margarita Roblesszel tartott közös sajtótájékoztatón, amelyen megköszönte Madrid eddig nyújtott humanitárius segítségét és katonai támogatását. Olekszij Reznyikovot katonai tiszteletadással fogadták a spanyol fővárosban.

Margarita Robles méltatta a két kormány közötti jó kapcsolatot, és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Spanyolország kész mindaddig, amíg szükséges, egy olyan országot támogatni, amely „nemcsak a saját szuverenitását és integritását védi, hanem egy olyan közösség értékeit is, amely hisz a békében és a demokráciában”. Robles kijelentette, hogy Madrid a jövőben is folytatja az ukrán katonák kiképzését, és eddig mintegy ezer katonát képeztek ki az ország területén.

Spanyolország hat Leopard harckocsit küld napokon belül Ukrajnába, amelyek a hónap végén kerülhetnek bevetésre az ukrán hadseregben – jegyezte meg

Külön megköszönte Robles és a spanyol kormány korábbi közbenjárását Berlinben, amellyel lehetővé vált Kijev szövetségesei számára a Leopard harckocsik Ukrajnába küldése, ugyanakkor ennek mintájára egy mielőbbi „nemzetközi légi koalíciót” sürgetett. Az F-16-osok Ukrajnába küldéséről Reznyikov azt mondta, hogy Ukrajna „nagyon érdekelt” benne.

A miniszter 155-ös és 105-ös kaliberű tüzérségi fegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszerszállítmányokat, aknakereső rendszereket, továbbá légvédelmi rendszereket, speciális drónokat és más technikai eszközöket kért Madridtól. A találkozón a tüzérségi harci eszközök gyártásával kapcsolatban spanyol-ukrán együttműködést is javasolt, és azt mondta, vizsgálni fogják a két ország közös vállalkozásokban való részvételének lehetőségét.

(MTI)

Aknakereső és légvédelmi rendszerekhez, tüzérségi fegyverekhez és lőszerhez szeretne jutni Ukrajna Spanyolországtól – közölte Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerdán Madridban, a spanyol védelmi miniszterrel, Margarita Roblesszel tartott közös sajtótájékoztatón, amelyen megköszönte Madrid eddig nyújtott humanitárius segítségét és katonai támogatását. Olekszij Reznyikovot katonai tiszteletadással fogadták a spanyol fővárosban.

Margarita Robles méltatta a két kormány közötti jó kapcsolatot, és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Spanyolország kész mindaddig, amíg szükséges, egy olyan országot támogatni, amely „nemcsak a saját szuverenitását és integritását védi, hanem egy olyan közösség értékeit is, amely hisz a békében és a demokráciában”. Robles kijelentette, hogy Madrid a jövőben is folytatja az ukrán katonák kiképzését, és eddig mintegy ezer katonát képeztek ki az ország területén.

Spanyolország hat Leopard harckocsit küld napokon belül Ukrajnába, amelyek a hónap végén kerülhetnek bevetésre az ukrán hadseregben – jegyezte meg Reznyikov.

Külön megköszönte Robles és a spanyol kormány korábbi közbenjárását Berlinben, amellyel lehetővé vált Kijev szövetségesei számára a Leopard harckocsik Ukrajnába küldése, ugyanakkor ennek mintájára egy mielőbbi „nemzetközi légi koalíciót” sürgetett. Az F-16-osok Ukrajnába küldéséről Reznyikov azt mondta, hogy Ukrajna „nagyon érdekelt” benne.

A miniszter 155-ös és 105-ös kaliberű tüzérségi fegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszerszállítmányokat, aknakereső rendszereket, továbbá légvédelmi rendszereket, speciális drónokat és más technikai eszközöket kért Madridtól. A találkozón a tüzérségi harci eszközök gyártásával kapcsolatban spanyol-ukrán együttműködést is javasolt, és azt mondta, vizsgálni fogják a két ország közös vállalkozásokban való részvételének lehetőségét.

(MTI)

Válaszul az Ottawa által bevezetett szankciókra Moszkva 333 kanadai állampolgárnak tiltja meg az Oroszországba való beutazást – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.

Tekintettel az oroszellenes szankciókra, amelyeket J. (Justin) Trudeau (kanadai miniszterelnök) rezsimje időről időre bevezet az oroszországi hivatalos személyek, politikusok, szakértők, újságírók, kulturális személyiségek és sportolók, valamint mindenki ellen, aki nem tetszik az ottawai mainstreamnek és az általa támogatott kijevi neonáci hatalomnak, az Oroszországi Föderációba való beutazást 333 kanadai állampolgár számára véglegesen megtiltatik,

közölte a diplomáciai tárca.

Az orosz külügyminisztérium szerint az orosz fél „a büntetés elkerülhetetlenségének elvét betartva”, Ottawa ellenséges fellépésére reagált azzal, hogy beutazási tilalommal sújtotta a kanadai vezetés képviselőit, parlamenti képviselőket és különböző szintű politikusokat, társadalmi aktivistákat és sportolókat, akik részt vesznek „a fanatikus oroszgyűlölet terjesztésében az országban”. „Ennek az intézkedésnek az is a célja, hogy a feketelistára került személyeket magatartásuk megváltoztatására ösztönözze” – áll a közleményben.

Az orosz tiltólistára felkerült mások mellett Mary Simon kanadai főkormányzó, több tartományi kormányzó, valamint olyan kanadai sportolók, akik aláírták azt a levelet, amely követelte, hogy tiltsák el az orosz sportolókat a 2024-es olimpián való részvételtől. Jelenleg már több mint másfélezer kanadai állampolgár szerepel az orosz beutazási tiltólistán.

(MTI)

Az ukrán hadsereg szóvivője tagadta és valótlannak nevezte szerdán azt az orosz állítást, hogy az orosz erők kezén van Bahmut város 80 százaléka, írja az MTI.

Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderők szóvivője azután nyilatkozott a témáról a Reuters hírügynökségnek, hogy a Wagner orosz magánhadsereg vezetője kijelentette: a katonái előrenyomultak, hogy több hónapos harcok után elfoglalják a Donyeck megyei várost.

Cserevatij leszögezte, hogy Kijev 20 százaléknál jóval nagyobb részt ellenőriz a város térségében.

Most léptem kapcsolatba a város védelmét biztosító egyik dandár parancsnokával. Határozottan állíthatom, hogy az ukrán védelmi erők Bahmut jóval nagyobb százalékát ellenőrzik

– fogalmazott. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója kedden azt mondta, hogy fegyveresei ellenőrzik Bahmut közigazgatási központját, az áruházakat és a városvezetés épületeit is. „Prigozsinnak valamiféle győzelmet kell felmutatnia a városban, amelyet egyfolytában kilenc hónapja próbálnak meg elfoglalni, azért tesz ilyen kijelentéseket”, jelentette ki Szerhij Cserevatij.

Kanada 59 millió kanadai dollár (mintegy 15 milliárd forint) értékben újabb katonai segélyt ajánlott fel Ukrajnának – jelentette be Justin Trudeau miniszterelnök torontói sajtótájékoztatóján, Denisz Smihal ukrán kormányfő jelenlétében. Közlése szerint a segélycsomag 21 ezer gépkarabélyt és 38 géppuskát, továbbá 2,4 millió lőszert is tartalmaz.

A két fél helyi idő szerint kedden aláírásával szentesítette a megújított szabadkereskedelmi megállapodását, valamint a kanadai Cameco és az ukrán Enerhoatom közötti uránszállítási szerződést. Ezenkívül egy olyan megállapodást is aláírtak, amely megkönnyíti az ukrán, illetve a kanadai fiatalok egymás országába történő utazását és az ottani munkavállalást.

Smihal Trudeau-val folytatott megbeszélését gyümölcsözőnek nevezte, és megjegyezte, hogy Kanada az öt legnagyobb támogatója Ukrajnának katonai vonatkozásban. Eddig már 8 milliárd kanadai dollárt kaptak pénzügyi vagy katonai támogatás és hitel formájában.

Folytatni fogjuk Ukrajna támogatását mindabban, amire szüksége van, és mindaddig, amíg szüksége lesz rá,

jelentette ki Trudeau.

Az ukrán származású Chrystia Freeland miniszterelnök-helyettes ugyancsak a sajtótájékoztatón megállapította: Ukrajna a demokráciáért küzd, és Kanada ezért eltökélt Ukrajna győzelemre segítésében.

Justin Trudeau azt is bejelentette, hogy 14 orosz személy és 34 intézmény ellen új szankciókat vezetnek be, továbbá 9 fehéroroszországi – a pénzügyi szektorhoz köthető – intézményt is felvettek a szankciós listára.

(MTI)

Oroszország szigorította a hadkötelezettségre és a sorozásra vonatkozó törvényét, és bevezették az elektronikus behívót is – írja a Guardian.

Az orosz parlament, a duma alsó- és felsőháza sietve fogadta el azt a módosítást, amely jelentősen megnehezíti az érintettek számára a sorozás kijátszását, egyben automatikusan megtiltja a regisztrált sorköteles férfiak számára, hogy elhagyják Oroszországot.

A Guardian megjegyzi, hogy a változtatást nem sok nyilvános vita előzte meg, ami felerősítette azokat a találgatásokat, miszerint az orosz kormány újabb mozgósítást tervez, miközben a Kreml tagadta ezt. Dmitrij Peszkov szóvivő azt mondta, hogy a törvénymódosítás a katonai regisztrációs rendszer javítását szolgálja, és nincs köze a mozgósításhoz.

Ukrajna az Iszlám Államhoz hasonlította Oroszországot, miután egy állítólagos ukrán hadifogoly lefejezését rögzítő videó terjedt el az interneten szerdán. Az ukrán vezetés felszólította a Nemzetközi Büntetőbíróságot(ICC), hogy mihamarabb vizsgálja ki a történteket.

A nyilvánosságra hozott felvételen az látható, ahogy egy katonai egyenruhát viselő férfi először maga alá gyűr, majd lefejez egy sárga karszalagos férfit.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Twitter-bejegyzésében közölte: „Abszurd, hogy Oroszország – amely rosszabb, mint az ISIS (Iszlám Állam) –, elnökölhet az ENSZ Biztonsági Tanácsában”. Elmondása szerint az „orosz terroristákat ki kéne ebrudalni Ukrajnából”.

Hanna Maliar ukrán védelmi miniszterhelyettes arra kérte az embereket, hogy egészen addig, amíg a bűnüldöző szervek hivatalosan nem állapítják meg a katona kilétét, ne fedjék fel személyazonosságát. Arra kérte továbba az internetezőket, álljanak le a videofelvétel megosztásával.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint a videó borzalmas, azonban ellenőrizni kell annak hitelességét. Moszkva korábban tagadta, hogy katonáik ehhez hasonló szörnyűségeket követtek volna el a háború során.

Amit a világon senki sem tagadhat, az az, hogy milyen könnyen gyilkolnak ezek a szörnyszülöttek,

közölte videóüzenetben a felvételre reagálva Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán belbiztonsági ügynökség közölte, hogy háborús bűncselekmény gyanújával vizsgálatot indított a videóval kapcsolatban.

A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) April 12, 2023

(MTI)

Négy és fél év börtönbüntetésre ítéltek egy orosz férfit, aki a vád szerint csatlakozni akart az ukrán hadsereghez, írja a Skynews a Mediazona híre alapján. A 28 éves férfit a hatóságok emberei tavaly fogták el, amikor át akart kelni az orosz-ukrán határon.

A börtönbüntetésen kívül a férfit 300 ezer rubel pénzbírsággal is sújtották.

Ukrajna több gyógyszert és orvosi eszközt kér Indiától – erről tárgyalt Újdelhiben az ukrán külügyminiszter-helyettes, aki egyúttal indiai vállalatokat kért fel, hogy vegyenek részt Ukrajna újjáépítésében. Erről az indiai külügyminisztérium közleményben számolt be szerdán.

Az infrastruktúra újjáépítése jó lehetőséget jelentene az indiai vállalatoknak,

idézi a dokumentum Emine Dzsaparovát. Az ukrán vezető diplomata négynapos látogatásán tárgyalt indiai hivatali kollégájával, Minaksi Lehivel, és átadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Narenda Modi indiai kormányfőnek címzett levelét. Ennek tartalmáról nem közöltek részleteket.

Dzsaparova látogatása idején úgy nyilatkozott, hogy országa szeretné, ha India nagyobb szerepet vállalna az ukrán-orosz konfliktus megoldásában, és Kijev „egy napon” szívesen látná vendégül Modit.

Egyúttal kifejezte: Ukrajna számít arra, hogy India, mint a G20-csoport soros elnöke meghív ukrán vezetőket az csoport rendezvényeire, illetve bízik abban, hogy az Újdelhiben tartandó szeptemberi csúcson Zelenszkij is felszólalhat. Utalt arra is, hogy az elnök szeretne Modival telefonon kapcsolatba lépni.

India a háború kezdetétől humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, de tartózkodik attól, hogy nyílt kritikával illesse Oroszországot, vagy Vlagyimir Putyin elnököt. India az orosz fegyverek hagyományos vásárlója, s miközben igyekszik a semlegesség látszatát fenntartani, továbbra is veszi az orosz olajat, szenet és műtrágyát.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben cselekvésre szólította fel a nemzetközi vezetőket, miután a közösségi médiában terjedő videókban egy orosz katonák által lefejezett ukrán hadifogoly látható. A videók hitelességét eddig még nem erősítették meg hatóságok, de az ukrán kormány hitelesnek tekinti azokat. A lefejezés miatt az ukrán külügyminiszter az Iszlám Államhoz hasonlította Oroszországot. A felvételekre egyébként a Kreml is reagált, Dmitrij Peszkov szóvivő szörnyűnek nevezték a hadifogoly lefejezéséről készült videót, de hozzátették, hogy a felvétel hitelességét ellenőrizni kell. Az egyelőre nem világos, hogy mikor és hol készült a videó.

Hazugságnak nevezte Milos Vucevic szerb védelmi miniszter azokat az amerikai hírszerzési értesülésekre hivatkozó állításokat, amelyek szerint Szerbia fegyvereket adott el Ukrajnának. A Vecernje Novosti című belgrádi napilap internetes oldalán közölt nyilatkozat szerint már sokadszor jelent meg ilyen alaptalan állítás, nyilvánvaló, hogy valaki destabilizálni akarja Szerbiát, és olyan konfliktusba igyekszik belerángatni, amelyben Belgrád nem fog részt venni.

Több mint tízszer cáfoltuk már az ilyen valótlanságokat, és most újra megtesszük. Szerbia nem adott el, és nem is fog eladni fegyvereket sem az ukrajnai, sem az orosz félnek, sem azoknak az országoknak, amelyek a konfliktus térségében fekszenek. Úgy tűnik, valakinek az a célja, hogy belevonja Szerbiát ebbe a konfliktusba, de mi kitartunk a politikánk mellett

– tette hozzá.

A Reuters brit hírügynökség jelentette meg azokat a kiszivárgott amerikai hírszerzési adatokat, amelyek szerint Szerbia fegyvereket adott el Ukrajnának.

Interkontinentális ballisztikus rakéta próbaindítását hajtották végre az orosz hadászati rakétaerők – közölte szerdán az orosz védelmi tárca. Az indítás kedden történt az Asztrahán megyei Kapusztin Jar lőtérről, mobil földi indítóállásról, a rakéta gyakorló robbanófeje a kazahsztáni Szari-Nagan gyakorlótéren talált el egy célpontot a tervezett pontossággal. A minisztérium szerint a kilövés célja az interkontinentális ballisztikus rakéta fejlesztés alatt álló harci berendezéseinek tesztelése volt. A tárca azt állította, hogy a kilövés céljai maradéktalanul teljesültek.

A tájékoztatás szerint az indítás “lehetővé tette az új stratégiai rakétarendszerek fejlesztése során alkalmazott tervezői-szerkezeti és műszaki megoldások helyességének megerősítését”.

Szerbia, az egyetlen európai ország, amely nem volt hajlandó szankciókat alkalmazni Oroszország ellen az ukrajnai invázió miatt, beleegyezett, hogy fegyvereket szállítson Kijevnek – derül ki egy kiszivárgott Pentagon-iratból. A Válasz a folyamatban lévő orosz-ukrán konfliktusra című dokumentum táblázatos formában 38 európai kormány értékelt álláspontját sorolja fel válaszul Ukrajna katonai segítségkéréseire.

A táblázatból kiderült, hogy Szerbia elutasította, hogy kiképzést biztosítson az ukrán erőknek, de a fegyverszállításra rábólintott.

A kiszivárgott Pentagon-iratok egyike szerint az Egyesült Királyság is azon országok közé tartozik, amely katonai különleges erőket küldött Ukrajnába – írja a BBC. A cikk szerint a britektől egy 50 fős, Litvániától egy 17 fős, a franciáktól egy 15 fős, az Egyesült Államoktól egy 14 fős kontingens vesz részt a harcokban, továbbá egy holland katonát is nyilvántartanak. A dokumentumokból az nem derül ki, hogy ezek a katonák hol tartózkodnak, és hogy mit csinálnak. A BBC megjegyzi: a különleges katonai alakulatok létszáma ugyan kicsi, azonban rendkívül hatékonyak tudnak lenni. A brit védelmi minisztérium nem kommentálta a történteket, de kedden egy Tweetben azt írta, hogy a kiszivárgott információk súlyos pontatlanságokat tartalmaznak.