Tóth Gabi márciusban írt arról a család.hu-n megjelenő blogján, hogy férjével megvették első közös otthonukat. Legújabb, húsvéti bejegyzésében az énekesnő arról számolt be, hogy bár terveik szerint az ünnepet már az új házban töltötték volna, ez nem jött össze.
Az albérletet már át kellett adnunk, de a ház még messze nincs olyan állapotban, hogy költözni tudjunk egy háromévessel, így egy panzióban lakunk pár napja. Azt hiszem, nem túlzás, hogy az elmúlt pár hét életem egyik legnehezebb időszaka volt
– fogalmazott, utalva lányára, Hannarózára, aki múlt hónapban egy hétig betegeskedett. Mint írja, költözés közben maga is lebetegedett.
Mindeközben kiderült, hogy nem tudunk menni a házba, mert csúszás van, ami sajnos, ahogy megtudtam, megszokott egy ilyen jellegű felújításnál. De én honnan tudhattam volna, hiszen életemben nem volt saját házam, soha nem építkeztem. Szóval két napot a tesómnál töltöttünk. Drága Verám, köszönöm, hogy befogadtad az egész családot a kis ékszerdoboz otthonodba, amit egy perc alatt belaktunk.
Később Tóth Vera, Tóth Gabi nővére Palkonyán vigyázott a kislányra, amíg édesanyja meggyógyult.
Az énekesnő azt is felidézte, legutóbbi otthonukba akkor költöztek be, mikor Hannaróza még újszülött volt, ezért rengeteg emlék fűződik hozzá.
Próbálom összerakni az életünk szétesett mozaikdarabjait. Tudom, hogy butaságnak tűnhet, hiszen mi döntöttünk úgy, hogy végre feladjuk a vándoréveket és egy saját otthonba költözünk. Most itt vagyunk már olyan közel a célhoz, és én meg itt siratom az utolsó házat. De be kell vallanom magamnak is, hogy megvisel a tudat, hogy oda már nem megyünk vissza. Fura, mi? Tudom, tudom! A karantén előtt költöztünk abba a házba. Hannika még csak pár hetes volt. Az sem volt egyszerű költözés egy babával, de utána ott éltük meg a világjárványt, együtt töltöttünk minden időt, Hannika ott cseperedett, ott mondta ki az első szavait, ott tette meg az első lépéseit. Minden eddigi ELSŐ az életünkben ott történt vele. Ezek számomra fontos dolgok. Na, remek, itt bőgök megint. (…) Most egy kicsit még engedem, hogy ez az érzés átjárjon, hogy elsirassam a múltat, de azután felszívom magam és feltámadunk mi is. Ahogy az életemnek szinte minden fontos eseménye, ez az újjászületés sem véletlenül történik húsvétkor. Számomra fontos jelentősége van annak, hogy pont ezen az ünnepen éljük át ezt a teljes változást. Lehet, hogy nem az új otthonunkban festjük még a tojásokat, hanem majd Palkonyán, de ismét megerősödve, egymásban kapaszkodva, és együtt biztonságot lelve, új emlékeket, új „ELSŐ” élményeket szerzünk majd az új otthonunkban.
