Adolf Hitler az első világháború után Münchenben belépett a Munkáspártba, ahol retorikai képességei és politikusi tehetsége révén hamarosan megszerezte az irányítást. Megszervezte belőle az NSDAP-t, azaz a náci pártot, mely a munkás mellett a nemzetiszocialista jelzőt is nevébe foglalta – írja a Rubicon.hu.
Hitlerben 1923-ra érett meg az elhatározás a hatalom fegyveres megszerzésére, amelynek első lépéseként november 8-án letartóztatta Bajorország miniszterelnökét, Gustav Kahrt. A hadsereg azonban fellépett az NSDAP ellen, a náci vezért őrizetbe vették és perbe fogták: Hitler az ellene folyó eljárást arra használta fel, hogy önmaga védőjeként hirdesse nézeteit, a bíróságon téve szert gyakorlatilag az országos ismertségre. Ennek ellenére
A landsbergi fegyházba szimpatizánsok küldtek számára leveleket, ajándékokat, fogva tartói sem bántak vele keményen, itt írta meg hírhedt művét, a náci eszméket tömörítő Mein Kampfot. A bajor legfelsőbb bíróság 1924 decemberében szabadon engedte Hitlert, és bár rövid időt töltött a börtönben, ezalatt nagyot változott a politikai helyzet: a gazdaságot sikerült konszolidálni, a Weimari Köztársaság elindult a fejlődés útján. A szélsőségesek visszaszorultak, a nácik számára az 1929-ben kezdődő világgazdasági válság jelentett újabb lehetőséget a hatalom megszerzésére.
Kiemelt képünkön: Hitler elhagyja a börtönt 1924 decemberében.
