Régi elektromos kábeleket cserélnek a volt Bahart-kikötő egy részén Csopakon. „A tulajdonos szépítgeti a területet, a környezetet próbálja javítani” – mondja az építésvezető, aki érkezésünkkor Ambrus Tibor polgármesterrel beszélget. A település vezetője külső szemlélőként figyeli az eseményeket, érdemi ráhatása nincs az építkezésre, miután az állam néhány évvel ezelőtt magánkézbe adta az értékes vízparti területet.
2020-ban a Bahart reorganizációjakor a balatoni önkormányzatok képviselői közül egyedül a csopaki településvezető nem írta alá azt a megállapodást, amely a kikötő jelenlegi területének használatát szabályozta volna. Eszerint – bár 25 évig ingyen használhatták volna a kikötőt – úgy osztották volna ketté a területet, hogy csak a móló maradt volna Csopak használatában, a kikötő előtti vízparti, közpark besorolású rész nem.
Balatonakali, Balatonkenese, Balatonudvari meg tudta venni a kikötőt, mi nem. Ennek egyetlen oka van, hogy nekünk nem ajánlották fel. Mást tervezett vele a Bahart, ezt mindig is eladásra szánták. A másik három településen ugyanis csak a Bahart-hajók tudtak kikötni, ellentétben Csopakkal ezeken a helyeken nem voltak vitorláskikötési lehetőségek. Nálunk lehet egy magánkikötőt építeni. Nekünk egy négyméteres, közforgalom elől el nem zárható csík volt felkínálva. Mivel ez egy összefüggő terület, mi az egészet akartuk. Ezt a négyméteres csíkot kaptuk volna meg 25 évre a közforgalmi hajózás biztosításával, a közparkot akkor is eladták volna. Ha ezt aláírom, akkor a fejemet a hurokba rakom
– idézi fel a pár évvel ezelőtti történéseket Ambrus Tibor.
A Bahart-közgyűlésén egyébként az összes önkormányzat az állami vagyon kiárusítása ellen szavazott, viszont a többségi tulajdonos állam az eladás mellett tette le a voksát. Az önkormányzat természetesen meg akarta szerezni az értékes területet, azt akarták, hogy ez egy közpark maradjon. Végül kiírták licitre a kikötőt, „Csopak is bejelentkezett becsületesen. 54 millió forintra volt kiírva, de hamar kiderült, hogy ez már nem a mi terepünk. Összesen körülbelül 40 pályázó volt, 700 millió forint felett pedig még hárman voltak versenyben” – elevenítette fel a polgármester a terület magánkézbe kerülésének történetét.
Ahogy Ambrus Tibor korábban fogalmazott, végül értelmezhetetlenül magas áron, 900 millióért kelt el a kikötő és a hozzá tartozó terület.
Én az eladás ellen emeltem fel a szavam. Az már szinte mindegy, ki vette meg. Itt az állam a fő bűnös, amely szerintem jogsértő módon eladott egy közparkot egy magánembernek. Egyébként, ha nagyon őszinte vagyok, Abronits úrral eddig komolyabb gondom nem volt. Egyszer találkoztunk, nehéz rá bármi rosszat mondanom. Én a helyzetnek nem örülök. Illetve most annak, hogy nem tájékoztattak arról, hogy egy 230 méteres kőszórást terveznek a vízbe.
Térjünk vissza még kicsit a terület eladásához. Többen azzal támadják a polgármestert, hogy nem akadályozta meg kisajátítással, hogy a terület magánkézbe kerüljön.
Miért nem sajátítottuk ki? Mert az államtól nem lehetett, most pedig egy magánvállalkozóé már. Persze ezt bármikor kisajátíthatjuk, csak fizetnünk kellene nagyjából egymilliárd forintot. Sajnos, nincsen ennyi pénzünk
– mondta némi éllel a polgármester. A településvezetőnek azt is felrótták az elmúlt időszakban, hogy csökkentik a csopaki strandterületeket. Ahhoz, hogy ez a kritika érthető legyen, részletesebben is bemutatjuk a területet.
A 2,8 ezer négyzetméteres volt Bahart-kikötő területe egy közforgalom elől el nem zárható mólóból és egy alig kétezer négyzetméteres, mintegy 50 méternyi partszakasszal rendelkező közparkból áll. Az el nem zárható móló besorolás szerint azonban strandként szerepel a hivatalos papírokon, miközben ez a terület több mint 50 éve hajókikötő, és soha senki nem használta strandként. A tulajdonos most azt kérte, hogy ezt minősítsék át közparkká. „Most minket azzal támadnak, hogy 300 négyzetméterrel csökkentjük a csopaki strand területét. Nevetséges, ez egy teljesen jogos kérés az új tulajdonostól” – összegzett a polgármester, aki szerint ezzel a döntéssel még csökken is a terület beépíthetősége. Az persze nagy kérdés, hogy ez miért éri meg a tulajdonosnak?
Ezt nem tudom. Nyilván 900 millió forintot sem azért fizet ki valaki, hogy egy négyméteres sávon sétálgassanak az emberek, illetve, hogy egy tóparti terület két százalékát beépítse. A negyven licitáló mindegyike – rajtunk kívül – ugyanazt akarta volna!
– válaszolta Ambrus Tibor.
A beszélgetést később a polgármester irodájában folytattuk, ekkor már szóba került a legfrissebb fejlemény is.
Eddig hányszor találkozott Abronits Róberttel?
Egyszer, és jó benyomást tett rám.
Gondolom megkérdezte, hogy mit tervez a területtel, hosszú távon mi a víziója.
A kikötőt akarja bővíteni.
Az önkormányzat ebben partner lenne?
Gigakikötőt nem támogatnék, infrastrukturálisan nem lehet ennek megfelelni. Épkézláb, épeszű kikötőbővítést viszont el tudok képzelni, de ennek feltételeit teremtse meg a tulajdonos. Ha a helyiek támogatnának egy kikötőbővítést, mert mondjuk nem Balatonfűzfőn akarnak kikötni, akkor azt nekünk figyelembe kell vennünk. De legyen ráhatásunk a fejlesztés mértékére, az infrastrukturális változásokra, a parkolásra, az öltözőkre.
Most nincs ráhatásuk?
Ha a vízen létesül valami, abba nekünk nincsen beleszólásunk. Ha a parton épül valami, arra azért van.
Márpedig most a vízen építkezne a tulajdonos.
Egy brutálisan nagy, 230 méteres kőszórást szeretne a parttól nem messze. Erről akkor értesítettek engem, amikor már megkapták rá a vízjogi engedélyt.
Az önkormányzat nem volt ügyfél, és hiába jelentkeztünk be, ezt visszautasította a hivatal azzal az indokkal, hogy a terület nem érintkezik önkormányzati tulajdonnal. Ezt felháborítónak tartom.
Az érintett vitorlásklubok ugyan megakadályozhatták volna, de mindegyik tudott róla és egyetértett vele.
Mi a tulajdonos célja ezzel a kőszórással? Mit mondott?
Abronits úr azt mondta, meg akarja védeni a hajókat, ezért akarja ezt a gátat. Jelenleg itt 8–10 hajó tud kikötni. Úgy gondolom, hogy ez a kikötő hajók számának növelését eredményezi.
Hajlandó lenne az önkormányzat a közpark besorolást megszüntetni?
A magyar jogszabályok alapján közpark csak állami és önkormányzati területen létesíthető, így alapvetően nehezen értelmezhető, hogy ez a terület most magántulajdonban van. Mindenesetre, amikor érkezett a közpark besorolást megváltoztatni kívánó kérelem, akkor azt nem támogattuk.
Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a jövőben ilyen ne forduljon elő?
A településképi rendeletünket kiterjesztjük a vízfelületre is, rendezési terv felülvizsgálatát tervezzük, és egy parkolórendeletet is megalkotunk. Azt szeretnénk, hogy soha többé ne forduljon elő, hogy a fejünk felett döntenek valamiről. Azt hiszem, annak senki sem örülne, ha egy kőszórástól nem lehetne látni Csopakról a Tihanyi Apátságot.
Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly nyáron arról beszélt, hogy az önkormányzatok támogatása nélkül nem lehet fejleszteni. Nem vették fel a kapcsolatot esetleg Lázár tárcájával?
Örülünk neki. Ha megkérdezik, akkor biztosan nem fogjuk támogatni egy gigakikötő megépítését, ahogy azt sem, hogy a fejünk felett szülessen döntés egy kőgátról.
Írásban kerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, a többi között azt kérdeztük, normális dolognak tartják-e, hogy egy ilyen beruházásról még csak nem is értesítik a hatóságok az önkormányzatot. A tárca a Belügyminisztériumhoz irányított minket, ahonnan azonban nem érkezett válasz. A polgármester gyakran emlegette az interjú során Weörös Botond csopaki nyaralótulajdonost, a Kereked Kikötő egyik tulajdonosát, aki a településvezető szerint az egyik legnagyobb kritikusa. Weörös Botondot is szerettük volna megkérdezni a kikötő ügyéről a kritikáival kapcsolatban, de nem kívánt nyilatkozni lapunknak.
Mindenesetre egy márciusi lakossági fórumon nemcsak ő, de a Sápi Major Kft. nevében Szabó Péter is képviseltette magát. Weörös a jegyzőkönyv szerint azt emelte ki, hogy a móló megint megnyílt építési területként, és mintha az önkormányzat és a civilek is kullognának az esemény után. Szerette volna nyilatkoztatni a Sápi Majort, mint beruházót, hogy tiszteletben tartja-e ezt a közterületként fenntartandó sávot. Szabó Péter így reagált a felvetésekre:
Ez mindig kikötő volt, és nem strand. A telket nem lehet alakítani, nincs más módunk. Szeretnénk egy rendezett állapotot, jogkövető magatartást mutat a kft. Ha megnézzük a parti területeken a térképet, körülbelül 95 százalék az önkormányzat tulajdona, 1 százalék a Sápi Major magántulajdona. Nem is értem ezt a kezdeményezést. Weöres úr szerencsés helyzetben van, mert ön is tulajdonos a Kereked Kikötőnél. Nem tudom, hogy kezdeményezted-e a tulajdonostársak felé, hogy kinyissátok a kikötőt? Lebontsátok a kerítést?
Szabó Péter elmondta, hogy egy sétányt alakítanak ki, és az elképzelések szerint egy üvegfalon lesznek balatoni festmények, versrészletek. A tulajdonosoknak az a szándéka, hogy rendezett legyen a terület – tette hozzá.
Természetesen kerestük a Sápi Major Kft. tulajdonosát, Abronits Róbertet is, de ő sem válaszolt a kérdéseinkre.
