Az ország legnagyobb városai közé sorolható vármegyeszékhelyek, valamint több fővárosi kerület zsugorodott a múlt év során az állandó lakosok számát tekintve, miközben az agglomerációs körzetek települései szerte az országban népszerű költözési célpontnak számítottak – ez derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.
Folytatódott a korábbi évekre jellemző trend, az agglomerációs települések ugyanis erősödtek, a drágább lakásokkal rendelkező, nagyobb városokban pedig csökkent a népesség. Sokak számára ugyanis a kiköltözéssel válaszoltak a magas lakásárakra, ehhez pedig hozzájárult a lakáshitelkamatok emelkedése is. Összességében ugyanannyi pénzért egy-egy nagyvároshoz képest annak vonzáskörzetében nagyobb lakóingatlant lehetett vásárolni. Ezzel a lehetőséggel pedig továbbra is sokan éltek
– így értékelte a múlt évi változásokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Egy év alatt Érd lakossága 821 fővel nőtt, ezzel a budapesti agglomeráció egyik legnagyobb városa vezeti az országos rangsort. Az érdi átlagos négyzetméterárak a kínálati piacon pedig egy év alatt 16 százalékkal 753 ezer forintra emelkedtek.
Érd után további budapesti agglomerációs települések következnek: a Pest vármegyei
- Erdőkertesen,
- Nagytarcsán,
- Biatorbágyon
- és Gyömrőn
343–360 fővel nőtt a lakosság. A szóban forgó településeken az átlagos négyzetméterárak 4–21 százalékkal 661–813 ezer forintra emelkedtek. „A lakosságszám szerinti változását nézve a top 10-ben szerepel még többek között a szintén Pest vármegyében lévő Vácrátót, ahol a lakosság 12 százalékos bővülését 17 százalékos drágulás kísérte, így a négyzetméterárak 733 ezer forintra nőttek. A legjobb tízben az egyetlen nem Pest vármegyei település Hajdúsámson, a Debrecen vonzáskörzetében található településen a lakosok száma 254 fővel bővült, az átlagos négyzetméterárak pedig 15 százalékkal 439 ezer forintra emelkedtek” – tette hozzá Balogh László.
A másik végletet vármegyeszékhelyek és a budapesti kerületek képviselik. A fővárosi összlakosságszám tavaly 13 ezer fővel tovább csökkent 1,63 millióra. Budapest IV. és XXI. kerületében, Pécsen, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon 1133–2259 fővel lettek kevesebben.
„A lakosságszám-csökkenést elkönyvelő budapesti városrészek és vármegyeszékhelyeken bekövetkező lakásdrágulás azzal magyarázható, hogy az arányokat tekintve mindössze 1 százalék körüli mértékben esett vissza a népesség, így marad kereslet az ottani lakásokra. Ráadásul a budapesti kerületek és az egyetemvárosok a befektetési célú vásárlók kedvelt célpontjai, ami pedig felfelé húzza vagy megtámasztja az árakat” – magyarázta Balogh László.
