Putyin váratlanul a Krímbe utazott

Nemrég írtuk, hogy az orosz elnök szombaton a Krím-félszigetre látogatott, ám azóta kiderült, hogy Putyin előre be nem jelentett látogatást tett a félsziget Ukrajnától Oroszországhoz csatolásának kilencedik évfordulója alkalmából.

Az orosz állami televízió tudósítása szerint az elnök részt vett egy szevasztopoli művészeti iskola megnyitóján Mihail Razvozsajev, a város kormányzójának társaságában. „Elnökünk, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin tudja, hogyan kell meglepetést okozni. A szó jó értelmében”, írta Telegram-csatornáján a szevasztopoli kormányzó, aki szerint az eredeti terv az volt, hogy az orosz elnök csak videokonferencia keretében csatlakozik az iskola megnyitó ünnepségéhez.

Oroszország és Ukrajna megállapodott a fekete-tengeri gabonaexportot lehetővé tévő megállapodás meghosszabbításáról, jelentette be szombaton Recep Tayyip Erdogan török elnök.

Mindkét féllel folytatott tárgyalásainkat követően sikerült elérnünk a megállapodás meghosszabbítását, amely március 19-én lejárt volna

– mondta az MTI tudósítása szerint egy canakkalei avatóünnepségen a török államfő.

Erdogan Oroszország, Ukrajna és az ENSZ erőfeszítéseit is megköszönte, egyúttal leszögezte, hogy a megállapodás életbevágóan fontos a globális élelmiszerellátás stabilitása szempontjából. Felidézte, hogy az egyezség alapján több mint 800 hajó mintegy 25 millió tonna gabonát juttatott el a világpiacra.

A török elnök arról nem szólt, hogy a hosszabbítás milyen időtartamra szól. Korábban Oroszország úgy nyilatkozott, hogy 120 nap helyett 60 napos hosszabbítást támogat, ám ezt Kijev akkor elutasította arra hivatkozva, hogy az eredeti megállapodásban feketén-fehéren rögzítették, hogy legalább 120 nappal lehet meghosszabbítani.

Olekszandr Kubrakov ukrán infrastruktúraügyi miniszter a Twitteren azt írta, hogy a megállapodást ismét 120 nappal hosszabbították meg. Egyúttal háláját fejezte ki az ENSZ-nek és Törökországnak erőfeszítéseikért.

A fekete-tengeri gabona exportjáról tavaly júliusban született megállapodás. Az alku értelmében három fekete-tengeri kikötőből biztonságos folyosókon keresztül lehet gabonát exportálni, és a megállapodás végrehajtását Törökország koordinálja.

Olaf Scholz német kancellár üdvözölte tokiói sajtótájékoztatóján szombaton, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, írja az MTI.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság a megfelelő intézmény a háborús bűncselekmények feltárására”, foglalt állást a német kormányfő. „Senki sem áll a törvények fölött”, tette hozzá.

Az ICC pénteken adott ki nemzetközi elfogatóparancsot az orosz elnök ellen, mert megítélése szerint alapos a gyanú, hogy személyes büntetőjogi felelősség terheli megszállt ukrajnai területekről gyerekek deportálása és kényszeráttelepítése miatt, ami háborús bűncselekménynek számít.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte a döntést.

Oroszország nem részes állama az ICC működését megalapozó Római Statútumnak.

Vlagyimir Putyin a Krím-félszigetre látogatott szombaton annak alkalmából, hogy immár kilenc éve, hogy Oroszország annektálta a régiót. Az orosz elnök látogatásáról az orosz állami tévé mutatott felvételeket, a látogatásról részleteket későbbre ígértek.

(Guardian)

Közös hadgyakorlatot tartott az Arab-tengeren Oroszország, Irán és Kína – jelentette be szombaton a moszkvai védelmi minisztérium.

A dél-iráni Csabahár kikötőváros közelében tartott művelet során éles lövészetet is tartottak tengeri és légi célpontok elleni csapásokkal. A hadgyakorlatot csütörtökön és pénteken tartották az Admiral Gorskov orosz fregatt és a Nancsing kínai romboló részvételével.

Az Admiral Gorskov előző hónapban a Kína és Dél-Afrika részvételével tartott közös gyakorlaton is részt vett. A hajót a tengeri célpontok ellen bevethető legmoderbenebb orosz manőverező robotrepülőgépekkel, Cirkonokkal is felszerelték.

A német kancellár jelenleg Tokióban tartózodik, itt válaszolt a felvonult újságírók Putyinnal kapcsolatos kérdéseire.

Olaf Scholz a Guardian tolmácsolása szerint azt mondta, üdvözli a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, ami számára azt bizonyítja, hogy senki nem állhat a törvények felett.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság megfelelő intézmény a háborús bűnök kivizsgálására. Senki nem állhat a törvények felett, ez tény, és ez most világossá is vált” – fogalmazott a német politikus.

A Párbeszéd felszólítja a kormányt, hogy hívja vissza Magyarország oroszországi nagykövetét, és nyilvánítsa nem kívánatos személynek Oroszország nagykövetét Magyarország területén – mondta a párt szóvivője szombati sajtótájékoztatóján. Barabás Richárd szerint minderre alapos indokot szolgáltat, hogy Vlagyimir Putyin ellen elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság.

„A Párbeszéd fontosnak tartja annak kimondását, hogy Oroszország háborús agresszor, Vlagyimir Putyin pedig háborús bűnös, bíróság elé kell állnia” – fejtette ki a szővivő, jelezve ugyanakkor, hogy a nagyköveti szintű kapcsolatok megszüntetése nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Oroszországgal. Abban ő is egyetért, hogy biztonságpolitikai, energiabiztonsági, gazdasági kérdések miatt nem lehet és nem is lenne célszerű megszüntetni a kapcsolatot.

A Párbeszéd emellett felszólította a fideszes parlamenti képviselőket is, hogy szavazzák meg Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. Barabás szerint Európa biztonságpolitikai érdeke, hogy erős legyen, „ne engedjük, hogy el tudjon terjedni az orosz agresszió, amely lángba borította Európát”.

A brit hírszerzés információi szerint Oroszországban várhatóan szélesebb körű hadkötelezettséget vezetnek be hamarosan, így biztosítva az utánpótlást a frontokon.

A brit védelmi minisztérium szerint az oroszországi Duma képviselői hétfőn törvényjavaslatot nyújtottak be, hogy a férfiak hadkötelezettségét a jelenlegi 18-27- éves korhatárokról 21-30-ra módosítsák. A logika ebben az, hogy a tapasztalatok szerint sok 18-21 év közötti hadköteles fiatal kéri felmentését a katonai szolgálat alól felsőoktatási tanulmányok miatt. Őket faragná most le a rendszer és pótolná őket idősebb korosztállyal.

Az indítványt nagy valószínűséggel elfogadják majd, a britek szerint 2024 januárjában emelkedhet törvényre.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 18 March 2023.

Find out more about Defence Intelligence’s use of language: https://t.co/b1caNLrk5z

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/UEtuzv53WD

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 18, 2023

Megkérdezték az Egyesült Államok elnökét, hogy mit gondol arról, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen. A Guardian szerint Joe Biden azt mondta, jogos és igazságos a döntés, hiszen az orosz elnök egyértelműen háborús bűnöket követett el, amikért felelnie kell.

Biden még úgy is üdvözölte a döntést, hogy az Egyesült Államok nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és korábban nem is működött vele együtt, attól tartva, hogy esetleg az ő katonáik is célkeresztbe kerülhetnek. Ez mindenesetre az első alkalom, hogy a bünetőbíróság elfogatóparancsot ad ki az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja egyike ellen.

A pénteki döntést Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is üdvözölte, ő úgy fogalmazott, hogy „ez egy történelmi döntés, ahonnan a történelmi felelősség kezdődik.”

A rendőrség közleménye szerint az ukrán-magyar határszakaszon 5843 fő lépett be az országba pénteken. Közben a román-magyar határszakaszon belépők közül 5755 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 75 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 17-én 27 ember, köztük 16 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

• A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen, aki először találkozott az orosz üzleti elit képviselőivel a háború kitörése óta.
• Hszi Csin-ping kínai elnök a jövő héten látogat Oroszországba.
• Óriásit esett a Gazprom nyeresége.
• Lengyelország után Szlovákia is bejelentette, hogy szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgépekkel segíti az ukrán erőfeszítéseket.
• Az Egyesült Államok és Németország szerint azonban nincs napirenden vadászgépek szállítása Ukrajnának.