Ha a jelenlegi körülmények változatlanul maradnak, a hazai muszlim vallási kisebbségnek alig két-három év múlva nem lesz hová eltemetnie a halottait – állítják vallási vezetők. Tény, hogy a vallási szervezetek által legalább 40–50 ezer fősre becsült kisebbségre a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) közlése szerint is mindössze 139 betemethető sírhely jut. Ha a Kozma utcai Új Köztemető muszlim parcellája betelik, csak néhány vidéki városban, Debrecenben, Harkányban, Miskolcon és Pécsen marad pár szabad sírhely.
Az előzmények
A probléma elsőként az Egyesült Államok külügyminisztériumának vallásszabadságról szóló 2021-es országjelentésében került elő nyilvánosan, tavaly júniusban. A dokumentum általános képet ad a vallásgyakorlással kapcsolatos magyarországi demográfiai adatokról, a vallásszabadság biztosításának jogi keretrendszeréről, az ezzel kapcsolatos kormányzati gyakorlatokról, valamint kitér a vallásszabadsággal összefüggő társadalmi attitűdökre is.
Az amerikai kormány három területen fogalmazott meg aggodalmakat.
- Az egyik a 2011-ben elfogadott egyházi törvény, amelynek következtében több vallási csoport elvesztette egyház státuszát.
- A másik az antiszemitizmus,
- a harmadik a kormányzat legfelsőbb szintjein továbbra is megjelenő iszlámellenes retorika.
Ami a temetkezést illeti: az országjelentés szerint a Magyarországi Muszlimok Egyháza aggodalmát fejezte ki, hogy az önkormányzati tulajdonú BTI biztosít ugyan temetkezési helyeket a muszlimok számára, de a temetésekhez a másik egyház, a MIK által kiadott engedély szükséges, aminek az ára temetésenként 50 ezer forint. A jelentés kiemeli, hogy az MME eddig nem tudott önálló egyházi fenntartású temetőt létesíteni. A legfőbb gond mégis az, hogy nincs elég szabad sírhely, és részben a díjfizetési kötelezettség is ide vezethető vissza.
Oszmán török gyökerek és a huszadik század
Ha megnézzük, hogy az utóbbi két három évben hány friss sír van, majdnem annyi, mint 2020-ig összesen a temetőparcella megnyitása óta
– fogalmazta meg aggodalmait a helyszínen Kovács Miklós Ahmed, a MIK alelnöke, aki megmutatta a 24.hu-nak a ma is használatban lévő muszlim temetőparcellát, amely a a Kozma utca Új köztemető északkeleti részén található. A 124-es muszlim parcellától jó száz lépésre nyugatra fekszik az első világháborús török katonai temető. Ide temették azokat a török katonákat, akik a világháborúban a galíciai fronton sebesültek vagy haltak meg. A parcellához egészen közel, a kerítés túloldalán, északra található továbbá a Kozma Utcai Izraelita Temető, amely eddig legalább 300 ezer embernek biztosított végső nyughelyet. A muszlim parcella és a török katonai temető közötti területen egy használaton kívüli, roskadozó krematórium áll. Itt elvileg volna lehetőség sírhelyek kialakítására, csakhogy a krematórium épületének lebontása, illetve a terület rekultivációja legalább 100–150 millió forintba kerülne, amit a temetkezési vállalat ilyen kérés esetén az egyházra terhelne rá.
Magyarországon az iszlámot 1916-ban ismerte el az állam hivatalosan is vallásként. Az első huszadik századi sírhelyet 1919-ben emelték.
A sírok között járva sok arab és latin betűs sírkövet járva sok síron – egészen frisseken is – magyar polgári név szerepel. Ők az iszlám hitre áttért magyarok, akik közül többen itt találtak végtisztességet. A vallási vezetők szerint a népszámlálási adatokból pontos következtetéseket nem lehet levonni a Magyarországon élő muszlimok tényleges számára, az azonban tény, 2011-ben a vallási kisebbséghez tartozók közül több mint négyezren vallották magukat magyar nemzetiségűek.
Kovács Miklós Ahmed azt mondja, hogy a második világháború és a rendszerváltás között, vagyis a szocializmus alatt viszonylag kevés vallási temetés volt. A kilencvenes évektől azonban szerinte egyre többeknek vált fontossá, hogy a vallási szabályoknak megfelelően temetkezzenek. Az évek óta fenyegető telítődés szerinte elsősorban azzal magyarázható, hogy mostanában kezdenek megöregedni és meghalni azok az emberek, akik a hetvenes évektől kezdve a baráti szocialista országokból ösztöndíjasokként érkeztek, és itt találtak új hazára. Mint mondta, a probléma azonban igazán 2020-ban, a koronavírus-járvány idején kezdte megmutatni magát, amikor jóval nagyobb számban haltak meg hívő muszlimok is, mint korábban bármikor.
Ha ez így megy tovább, két-három év, és nem lesz hová temetni a halottainkat.
A két bevett egyház a problémát felismerve már 2018-ban tárgyalásokat kezdeményezett az ügyben, együtt és külön-külön is próbáltak megoldásokat találni, de áttörést nem, csak részsikereket tudtak elérni:
- 2018-ban az MME-hez köthető, akkor még aktív, mára azonban megszűnt Muszlim Jogvédő Egyesület (MIJE) személyes találkozót kért a temetkezési vállalat vezetőjétől, ami létre is jött, de csak a puhatolózásig jutottak.
- 2020 őszén szintén a MIJE levélben fordult Karácsony Gergely főpolgármesterhez, és személyes találkozót kért, ez azonban nem valósult meg. Forrásunk szerint a főváros akkor ígért ugyan egy bejárást a főpolgármester részvétele nélkül, de az 2020 novemberében a koronavírus-járvány tetőzése miatt végül elmaradt.
- Sok egyeztetés árán az MME végül kapott egy ajánlatot a fővárostól. Eszerint ha az egyház vállalja a régi krematórium elbontását, akkor azt a területet rekultiválják, és új temetkezési helyeket lehet kialakítani. A gond az volt, hogy ennek költsége akkor 100 millió forint lett volna, amit az MME nem tudott vállalni. Sulok Zoltán, az MME elnöke egyébként aggályosnak találta, hogy a vallási közösség előbb fizessen a rekultivációért, majd egyenként váltsa meg a sírhelyeket. Miután azonban az aggodalmait jelezte a fővárosnak, az egyeztetések elhaltak.
- 2021-ben végül a másik egyház, a MIK a temetővel 1997 óta fennálló megállapodása alapján megegyezett a parcella részleges kibővítéséről, melynek eredményeképpen temetkezési helyek váltak szabaddá. A parcellát egy kisebb terület rekultiválásával kibővítették, így jött létre a ma még rendelkezésre álló 139 sírhely egy része. Ekkor született meg a szerződésnek az a kitétele is, amely a MIK engedélyéhez köti valamennyi muszlim eltemetését, függetlenül attól, hogy melyik egyházhoz tartozik.
- Bolek Zoltán, a MIK elnöke szerint később ők is kaptak egy ajánlatot a régi krematórium területének parcellába vonására, tőlük azonban a bontásra és rekultivációra állítólag már 150 milliót kértek volna. Bolek azt mondta, számításuk szerint a rekultiváció már 80 millió forint körüli összegből megoldható lenne, de az egyház egyben ezt sem tudná kifizetni, az erről szóló további egyeztetések pedig nem vezettek eredményre.
Sok próbálkozás, kevés eredmény
Sulok Zoltán, az MME elnöke a 24.hu kérdésre elmondta, hogy amíg a MIK korábban inkább a parcella kibővítése mellett érvelt, az MME új muszlim temető létesítésében gondolkodott. Tapasztalataik szerint azonban senki nem venné jó néven, ha muszlimok akarnának valahol temetőt létesíteni, ezért hiába lenne erre alkalmas földterület, a szükséges engedélyek megszerzésén elvérezne a dolog. „Mindenki altatja a témát, egyszerűen nem akarnak ezzel foglalkozni” – mondta, majd hozzátette, sok éves tapasztalata, hogy még csak elutasító határozat sem érkezik egy-egy megkeresésre, egyszerűn elmarad a válasz.
A MIK – feltehetően a 1997 óta élő szerződésüknek köszönhetően – valamivel sikeresebben tudott tárgyalni.
A vallási temetkezés azért a mi engedélyünkhöz kötött, mert 1996 óta csak a MIK gondozza, takarítja a parcellát
– indokolta a 24.hu kérdésére a már említett 50 ezer forintos díjat Bolek Zoltán. Egyéni mérlegelés alapján, szociális okból egyébként elengedik a díjat, erre elmondása szerint 2021 óta három alkalommal volt példa.
A vitatott engedélyezési eljárásról kérdeztük BTI-t is. Válaszukban azt írták: az alaptörvénnyel és a 2011-es egyházi törvénnyel összhangban igyekeznek eleget tenni a MIK kérésének. Biztosítják számukra a vallási előírásoknak megfelelő temetkezési lehetőséget. A BTI megerősítette, hogy a szerződés szerint a MIK saját költségén gondozza a területet, ideértve a kaszálást, a hulladékgyűjtést és az útvonalak tisztán tartását. A sírhelydíjakat azonban a BTI szedi be.
Az MME elnöke kérdésünkre elismerte, hogy a gondozási feladatok akár indokolttá is tehetik a díjbeszedést a temetési engedélyért cserébe.
A Budapesti Temetkezési Intézet közlése szerint az egyetlen budapesti muszlim temetőben összesen 587 sírhely van. Ebből jelenleg 448 van betemetve, vagyis a szabad kapacitás, a maradék mindössze 139 sírhely. Figyelembe véve, hogy Magyarországon az egyházak óvatos becslése szerint 40–50 ezer muszlim él, a két-három évről szóló jóslat nem tűnik túlzónak.
A maglódi eset
Sulok és Bolek Zoltán egymástól függetlenül jutott arra a következtetésre, hogy megoldást jelentene, ha legalább az agglomerációban kijelölnének a számukra egy területet, ahol a temetkezési szertartásokat elvégezhetik.
Bolek februárban megkereste a maglódi önkormányzatot, mivel úgy tűnt, hogy egy magánszemély hajlandó területet biztosítani az egyháznak temetkezés céljából. A MIK azért fordult Maglódhoz, hogy erről tájékoztassa a helyhatóságot, és hallgatólagos beleegyezését kérje a temető létesítéséhez a maglódi köztemető közelében. Az írásbeli megkeresésére írásos választ nem kaptak. Bolek állítása szerint a polgármester a titkárságával üzente meg, hogy a válasz: nem. Bolek Zoltán sietett kiemelni: az egyházügyi államtitkárság támogatásáról biztosította a MIK-et az ügyben. Formálisan ebbe azonban nincs beleszólásuk.
Bár a temető létesítésére vonatkozó szabályzat szerint az önkormányzatnak ehhez nem kell hozzájárulnia, a szabályozás bonyolultsága miatt egy-egy ilyen ügylet több ponton nehézségekbe ütközhet. A temető létesítésével kapcsolatos eljárásokat a kormány rendeletben a területileg illetékes kormányhivatalok hatáskörébe utalta. Az önkormányzatok jóváhagyása nélkül azonban – például a településképi szabályozások miatt – aligha adhat ki engedélyt a kormányhivatal.
A maglódi esettel kapcsolatban levélben fordultunk Tabányi Pál polgármesterhez. Arra voltunk kíváncsiak, milyen képviselő-testületi határozattal és indokkal utasították el az egyház megkeresését. Tabányi az alábbi választ küldte: „A Magyar Iszlám Közösség képviselőjét szóban tájékoztattuk, hogy az önkormányzatunk nem rendelkezik semmiféle temető létesítésére alkalmas területtel. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV törvényben meghatározott beépítésre szánt terület mértéke városunk vonatkozásában a maximumon van, így a mezőgazdasági övezetből történő átsorolásra nincs lehetőség, tehát helyi, szántó területtel rendelkező tulajdonosoktól történő vásárlás sem jöhet szóba. A képviselő-testület a törvényi feltételek hiányában nem foglalkozott a kéréssel.”
