A kettes metróvonal építése során, 1951. december 28-án a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Pártgazdasági Osztálya úgy döntött, Rákosi Mátyásnak feltétlenül szüksége van egy háborús helyzetben biztos menekülési utat jelentő alagútra, illetve irodaként is használható óvóhelyre, ahonnan a pártot, illetve az országot akár atomtámadás alatt is irányítani lehet, kiadta tehát az utasítást, hogy a föld alatt dolgozó munkások azonnal kezdjék meg a létesítmény kiépítését.
A Földalatti Vasútépítő Vállalat 1952 tavaszától párhuzamosan tervezte és építette az F4 néven elhíresült Rákosi-bunkert – ma ezt gördülő kivitelezésnek hívjuk –, természetesen a legnagyobb titokban.
Az Építészfórum az elmúlt évtizedekben terjedő ellentétes tartalmú pletykákat és információkat felülíró, hosszú anyaga szerint a hely biztosítását az ÁVH oldotta volna meg, erre azonban végül sosem volt szükség.
A Kossuth Lajos tér és Szabadság tér közti, H alakú objektum azóta sem tűnt el, sőt, hosszú évtizedeken át karban is tartották, így a lejáratai ma is megvannak: a metró a Szabadság térre vezető, a tér oldalán könnyen észrevehető alagúti főszellőzőn végigfutó csigalépcsőn, valamint a Steindl Imre utca 12., és Zoltán utca 13. számú ház belső udvarán át megközelíthető F4 különleges engedéllyel, szökőévente ma is látogatható, a Steindl Imre utcai lejáratot azonban hosszú ideje nem használják.
Ebben az 1952-ben már üresen álló házban járt nemrég az elhagyatott helyeket felfedező urbexesek egy felvidéki magyar képviselője, Frenkie, aki egy itt látható videón mutatta meg a belső udvarban tátongó óriási, lépcsősort rejtő lyukat. A fiatal felfedező az alagútrendszerbe is lemerészkedett, erről közel félperces videót is közzétett a Youtube-on, ami itt érhető el.
A Steindl Imre utca 12. a tervek szerint néhány évvel ezelőtt már 27 lakásos lakóépületként nyitotta volna újra a kapuit, a Prof. Puhl Antal DLA által 2006-ban jegyzett, a létesítmény ezen szakaszának bontását is magával hozó tervek (ezek itt láthatók) azonban továbbra sem valóra, sőt, azok szemmel láthatóan nem is igazán haladtak előre.
A tulajdonost Budapest Főváros Kormányhivatal 2021 októberében jókarbantartási kötelezési eljárásban kötelezte az állagmegóvásra, kérdés azonban, hogy ez milyen részek milyen fokú karbantartását foglalta magában.
