Az élet cseppet sem volt unalmasabb, a hírek nem voltak szürkébbek 1901-ben, mint manapság. Talán annyi a különbség, hogy az emigránsok ma már ritkán jönnek haza legatyásodva, és kevés ember tart a párnája alatt revolvert, amivel lelövi a kísértet. A Huszadikszázad.hu korabeli újságcikkgyűjteményéből válogattunk.
Szerencsére haláleset nem történt, de mindenképpen szomorú, hogy az éhség csorda szintjére süllyeszt egy emberi tömeget. Történt ugyanis 1901. február 27-én, hogy a VII. kerületi népkonyha előtt, az Izabella és a Jósika utca sarkán százak várták, hogy megnyissák a népkonyhát. Egy pincehelyiségről van szó, ahova az utcáról lépcsőn lehetett lemenni.
„Már tizenegy órakor kezdtek gyülekezni és 12 órára vagy 400 főnyi ember várta az ajtónyitást. A rendőr ugyan ott állt, de mikor kinyílt az ajtó, oly tolongás támadt, hogy az előllevők a lépcsőkön lezuhantak, az utánok jövők sem bírták magukat megtartani. Többen megsérültek így, egy ember pedig oly zuzódásokat szenvedett, hogy eszméletlenűl szállították a kórházba.”
Fotó: Fortepan
Élve a ravatalon
A lapok beszámoltak arról is, hogy „Baiano olasz városkában Castaldo Giuseppe vasúti állomásfőnök hivatalos müködése közben hirtelen összeesett”. Ez ugye bárkivel, bármikor megeshet, mint ahogy az sem különös, hogy a kiérkező orvos megállapította a „szivszélhüdés következtében beállított halált”. A testet koporsóba tették és a temető halottasházában ravatalra helyezték.
A történet ezek után viszont horrorisztikus fordulatot vett. „Éjjel a temető őr, a kinek házikója a halottasház szomszédságában van, elfojtott nyöszörgést hallott. Rémülten rohant a városba, a honnan nemsokára a rendőrség és az egyház képviselői kiérkeztek. A halottasházban a koporsót a földön fölborulva találták. Gyorsan fölszakították födelét. Castaldo eltorzult képpel, kimeredt szemekkel holtan feküdt benne. A szerencsétlen tetszhalott volt. A koporsóban aztán magához tért és kétségbeesett menekülési kisérletei közben fölboritotta a koporsót.”
Halálos tréfa
Az utolsó történet egy rosszul elsült tréfa. „Elek Sándor aczádi plébános elment egy távolabb lakó barátjának látogatására. A harangozó és ennek fia tudta, hogy a plébános távol marad, ennélfogva a fiatal Orbán este a plébániára ment hálni, hogy férfi legyen a háznál. Este a konyhában beszélgetett a gazdasszonynyal és cselédekkel, miközben a kísértetekről is csevegtek. Báló Teréz gazdasszony kijelentette, hogy nem ijedne meg a kísértetektől. A fiatal Orbán akkor elhatározta, hogy megijeszti a gazdasszonyt.”
„Éjfélkor lepedőt terített magára s egy lámpával a kezében benyitott a gazdasszony hálószobájába és azt mondta : Minden jó lélek dicséri az urat! Báló Teréz vánkosa alól kikapta a revolvert, rálőtt a már akkor menekülő kísértetre. A tréfáló legényt halálosan találta a golyó, másnap reggel meghalt. Báló Teréz ellen vizsgálatot indítottak.
