Zelenszkij szerint nyilvánvaló, hogy Putyin nem áll meg Ukrajnánál

Az Egyesült Államok szankciókért felelős hatósága arra kérte a Raiffeisen Bank Internationalt (RBI), hogy adjon tájékoztatást az Oroszországgal kapcsolatos üzleti tevékenységéről – közölte az osztrák bankcsoport pénteken a Reuters hírügynökséggel.

A bankot januárban kereste meg az amerikai pénzügyminisztérium szankciók végrehajtásáárt felelős hivatala (Office of Foreign Assets Control, OFAC) azzal, hogy “tisztázza az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos közelmúltbeli pénzforgalmi ügyleteit és az azokhoz kapcsolódó tevékenységét” .

A Reuters szerint az orosz pénzügyi rendszerhez erős szálakkal kötődő bank igen fontos a nyugati szankciók sorával sújtott orosz gazdaság számára. Erre utal, hogy az RBI egyike annak a két külföldi pénzintézetnek, amely szerepel az orosz jegybank 13 „rendszerszinten kiemelt jelentőségű hitelintézetet” tartalmazó listáján.

A bank közölte, teljes mértékben együttműködik az OFAC-vel, valamint úgy tudja, hogy a hatóság érdeklődését nem egyetlen konkrét ügylet vagy tranzakció keltette fel. Hozzáfűzték, hogy a pénzintézet szabályzattal rendelkezik a szankciók betartásának biztosítására.

Sok külfödi bankkal ellentétben a Raifeissen – és néhány további európai bank – nem vonult ki Oroszországból az Ukrajna elleni háború kezdete óta.

A bankcsoport tavaly mintegy 3,8 milliárd eurós (1458 milliárd forint) nettó nyereséget könyvelhetett el, ami nagyrészt az oroszországi üzletág kétmilliárd eurót meghaladó nyereségének köszönhető. Eközben orosz ügyfelek több mint 20 milliárd eurót helyeztek el a banknál.

(MTI)

Háborús eszkalációs nyilatkozatként értékelte az Európai Parlamentnek a héten elfogadott állásfoglalását Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pénteken. Azt mondta, ha az Európai Parlamenten múlna, „belehúznának” bennünket a háborúba.

A parlamenti államtitkár a Facebookon közzétett videójában az állásfoglalásról úgy fogalmazott:

súlyos.

Dömötör Csaba kiemelte az állásfoglalás 18. pontját, amely azt tartalmazza, hogy vadászrepülőket, helikoptereket és rakétarendszereket küldenének Ukrajnába, és jelentősen növelnék a lőszerszállítmányokat is. Arra is felszólítják az uniós tagállamokat, hogy küldjenek korszerű harckocsikat. Ugyanakkor azt is akarják, hogy tegyen így az Egyesült Királyság, Kanada és az Egyesült Államok is.

A parlamenti államtitkár értékelése szerint ez „igazi háborús eszkalációs nyilatkozat”. Az államtitkár szerint úgy látszik, vannak nem is kevesen, akik 1914-ben érzik magukat. Úgy fogalmazott: „jól tudjuk, hogy annak mi lett a vége, tudjuk, hogy milyen, amikor Európa hadszíntérré válik”. Hangsúlyozta, „nem akarjuk azt még egyszer”.

(MTI)

Az Európai Néppárt (EPP) törölte nápolyi konferenciáját azt követően, hogy Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök, a párt uniós parlamenti képviselője múlt vasárnap bíráló kijelentéseket tett Volodomir Zelenszkij ukrán elnökre.

Az eseménytől való visszalépést Manfred Weber, az Európai Néppárt uniós parlamenti frakciójának elnöke jelentette be a Twitteren közzétett üzenetében. „Ukrajna támogatása nem opcionális” – írta, hozzátéve, hogy képviselőcsoportja továbbra is együtt fog működni az olasz kormánnyal az európai uniós kérdésekben.

A Hajrá Olaszország! kormánypárt elnöke múlt vasárnap a lombardiai helyhatósági választások első napján Milánóban nyilatkozott újságíróknak. A többi között olyan kijelentéseket tett, hogy „az ukrajnai háború nem robbant volna ki, ha Zelenszkij nem próbálkozik a Donyec-medence autonóm köztársaságainak megtámadásával”. Véleménye szerint az ukrán elnököt azzal lehetne meggyőzni a béketárgyalásokról, ha Joe Biden amerikai elnök “megszorongatja” és azt mondja neki, hogy 6-9 milliárd dolláros Marshall-terv áll rendelkezésre Ukrajna újjáépítésére azzal a feltétellel, hogy Zelenszkij azonnal tűszünetet rendel el, máskülönben nem adnak neki sem pénzt, sem fegyvert.

Berlusconi bírálta továbbá a Giorgia Meloni vezette olasz kormány Ukrajnát támogató politikáját, és hangsúlyozta, hogy Meloni helyében a múlt heti uniós csúcson nem találkozott volna az ukrán elnökkel.

A Hajrá Olaszország! még aznap közleményben szögezte le: Berlusconi sosem vonta kétségbe Ukrajna támogatását, csak aggódik, és az öldöklés leállítását szorgalmazza. A párt hozzátette, Berlusconi korábban csalódását fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök politikája miatt is, de most azt kívánta hangoztatni, hogy egyik fél sem mentes a felelősségtől.

(MTI)

Hollandia Németországgal és Dániával együtt száz Leopard 1 típusú harckocsit tervez átadni Ukrajnának, miután üzemképes állapotba hozzák őket, jelentette be Mark Rutte holland kormányfő pénteken Kijevben.

Németországgal és Dániával együtt száz Leopard harckocsit adunk. Németországgal és az Egyesült Államokkal együtt pedig Patriot légvédelmi rendszereket is

– mondta a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint Rutte sajtótájékoztatóján. Az ukrajnai szállítás időpontjával kapcsolatban a holland miniszterelnök nem adott konkrét előrejelzést, de azt ígérte, hogy az a lehető leghamarabb megtörténik.

Amint az első tétel üzemképes lesz, kiszállítják Ukrajnába. A lehető leggyorsabban szeretnénk ezt megtenni. Dátumot nem tudok mondani. Tisztában vagyunk azzal az elvvel, hogy jobb ma, mint holnap, de mindennek rendben kell lennie

– fogalmazott Rutte.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát az Oroszország felől érkező szörnyű erőszakkal szemben. Győznie kell!” – jelentette ki a holland kormányfő.

(MTI)

Négy oroszországi katonai körzet élére neveztek ki új parancsnokot – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.

A központi katonai körzet parancsnoka Andrej Mordvicsev altábornagy, a nyugatié Jevgenyij Nyikiforov altábornagy, a keletié Rusztam Muradov altábornagy, a délié pedig Szergej Kuzovlev vezérezredes lett.

A 47 éves Mordvicsev, aki korábban Juzsno-Szahalinszk helyőrségparancsnoka volt, az RBK gazdasági napilap szerint megsebesült a Mariupolért folytatott harcokban. Hivatali elődje, Alekszandr Lapin vezérezredes orosz sajtóértesülések január óta szerint az orosz szárazföldi erők vezérkari főnöke.

Igor Konasenov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentéstben azt mondta, hogy csütörtökön az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú légi és tengeri indítású precíziós rakétacsapást hajtottak végre az ukrán hadsereget üzemanyaggal és lőszerrel ellátó létesítmények ellen, és a csapások elérték céljukat.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán mintegy 370 katonát veszítettek, ennek több mint felét a Donyeck város térségében folytatott harcokban, emellett pedig egyebek között egy amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőt és egy M777-es tarackot, valamint egy Mi-8-as helikoptert és négy lőszerraktárt.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több települését érte pénteken ismét ukrán tüzérségi csapás.

(MTI)

Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő is az Oroszország Ukrajna elleni háborújának elhúzódására figyelmeztetett pénteken az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC), írja az MTI.

A világ legrangosabb nemzetközi biztonságpolitikai fórumán a német kancellár kiemelte, hogy folytatni kell Ukrajna támogatását fegyverekkel, méghozzá „amíg csak szükséges”, és „bölcs” dolog “hosszú háborúra” készülni.

A francia államfő azt mondta, az Ukrajna mellett kiálló országok hitelességének érdekében „készen állunk egy elhúzódó konfliktusra”. Aláhúzta, hogy „nem jött el a párbeszéd ideje”, egyelőre arra kell törekedni, hogy Ukrajna képessé váljék a saját feltételeinek megfelelő körülményeket teremteni a békekötéshez.

Az ukrán fővárosban, Kijevben 56 napi kényszerleállás után pénteken újra közlekednek az árammal működő tömegközlekedési eszközök, azaz a villamosok és a trolibuszok, jelentette be Szerhij Popko, a Kijev városi katonai adminisztráció vezetője.

A városi hatóságok, az energetikai mérnökök és a szerelőcsapatok hatékony munkával gyakorlatilag teljesen helyreállították Kijev energetikai infrastruktúráját. Ez lehetővé tette a város számára, hogy fokozatosan újrainduljon a városban a felszíni elektromos közlekedés

– fejtette ki a tisztségviselő. Szavai szerint 46 trolibuszvonalon jelenleg 286 jármű, 32 villamosvonalon 195 szerelvény közlekedik. A városvezetés úgy véli, hogy a kijevi közlekedési válságot egyelőre sikerült leküzdeni – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy tavaly december 23-án áramhiány miatt leállították a fővárosi felszíni elektromos közlekedést, a villamosokat és a trolibuszokat, útvonalaikon pedig autóbuszok közlekedtek.

(MTI)

Zelenszkij egy müncheni konferencia nyitóbeszédében azt mondta, szerinte „nyilvánvaló, hogy nem Ukrajna lesz Putyin inváziójának utolsó állomása”. Az ukrán elnök figyelmeztetett, hogy az orosz elnök a Szovjetunió utódállamaival folytatja majd.  Zelenszkij úgy véli, hogy amíg a nyugat az Ukrajnának szánt tankszállítmányokról tárgyalt, a Kreml azon gondolkodott, hogyan lehetne „megfojtani” Moldovát. (Guardian)

Andrej Mordvicsev altábornagyot nevezték ki az orosz Központi Katonai Körzet parancsnokává – jelentette az orosz állami média.

Mordvicsev Alekszandr Lapin vezérezredes helyére érkezik, akit a múlt hónapban léptették elő Oroszország szárazföldi erőinek vezérkari főnökévé.

Mordicsev korábban a Déli Katonai Körzet 8. egyesített hadseregét irányította, és ő vezette egyebek mellett a dél-ukrajnai Mariupol ostromát. Az Azov-tenger partján fekvő várost az oroszok hónapokig tartó csata után, májusban tudták bevenni. Az egész világot sokkolta, amikor márciusban az oroszok lebombázták a mariupoli színházat, amely óvóhelyként működött. A támadás idején többszáz civil húzta meg magát ott: a bejáratoknál egyértelműen jelezték ottlétüket, ahogy azt is, hogy sokan közülük gyerekek. A felirat repülőről is tisztán látható volt.

(The Guardian)

A háború kitörése után Ukrajnába érkezett nem ukrán állampolgárok csak akkor léphetik át az ukrán-magyar határt, ha érvényes okmányokkal rendelkeznek a schengeni-övezetbe való belépéshez – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Rétvári Bence közölte, a február 3-ától érvényes új eljárásrenddel Magyarország a lengyel és a szlovák gyakorlatot követi, ugyanis egyértelműen látszott, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után jelentősen megnőtt azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak a száma, akik a háború kitörése után érkeztek Ukrajnába, de úgy állították be magukat, mint akik a konfliktus elől menekülnek, és így próbáltak bejutni az Európai Unió területére.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, a háború kitörése óta 1 061 765 ember kelt át a háború elől menekülve Ukrajnából Magyarországra, a zöldhatáron pedig egy év alatt 1723 embert fogtak el, akik közül 1691 ukrán állampolgár volt.

(MTI)

13 év és két hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a londoni bíróság a berlini brit nagykövetség egykori biztonsági őrét, aki Oroszországnak kémkedett.

A skóciai Paisley-ből származó 58 éves David Ballantyne Smith titkos dokumentumokat gyűjtött és adott át az orosz hatóságoknak, miközben biztonsági őrként dolgozott a berlini nagykövetségen. A férfi egy 2021-es titkosszolgálatai fedőakciót követően bukott le.

A hivatali titkokról szóló törvény alapján nyolc vádpontban vallotta magát bűnösnek. Többek között elismerte, hogy 2020 novemberében információkat adott át Szergej Csuhrov vezérőrnagynak, a berlini orosz katonai attasénak.

(The Guardian)

A finn parlament február 28-án szavaz arról, jóváhagyja-e a szükséges jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az ország a NATO tagja legyen – közölte a finn parlament külügyi bizottságának vezetője.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden az euroatlanti katonai szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóján elmondta, fontosabb, hogy Finnország és Svédország csatlakozási kérelmét minél gyorsabban ratifikálják, mint hogy egyszerre csatlakozzanak.

A két ország azután adta fel függetlenségét és kérte felvételét a NATO-ba, hogy Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát. Tagsági kérelmüket Magyarország és Törökország kivételével az összes szövetséges ratifikálta.

Recep Tayyip Erdogan török elnök jelezte: országa kész jóváhagyni Finnország csatlakozási kérelmét, de Svédország felvételét nem támogatja.

A NATO szeretné, ha mindkét ország együtt csatlakozna a transzatlanti szövetséghez, részben azért, mert könnyebb lenne őket együtt integrálni a katonai rendszerbe.

(The Guardian)

A gabonafolyosó meghosszabbításáról szóló tárgyalások egy héten belül megkezdődnek, és megismerjük az összes fél álláspontját

– mondta Jurij Vaskov ukrán infrastrukturális miniszterhelyettes a kijevi gabonakonferencián.

Úgy hiszem, a józan ész győzni fog, és meghosszabbítjuk a folyosót

– tette hozzá.

A háború kitörése után az oroszok blokád alá vették a fekete-tengeri ukrán kikötők, ami miatt több millió tonna gabona maradt a tárolókban, és számos hajó a kikötőben rekedt. Ez tovább rontotta az amúgy is szűkülő globális ellátást, és szárnyaló inflációt idézett elő világszerte az élelmiszer- és az energiapiacokon. Oroszország és Ukrajna a világ búzaellátásának harmadáért felel, ráadásul az export jelentős részét – egyebek mellett az ENSZ élelmezési programjának keretében – a szegényebb országoknak szállítják.

Végül tavaly júniusban Oroszország és Ukrajna Törökország és az ENSZ közvetítésével megállapodott a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításáról. Az egyezmény értelmében az orosz blokád ellenére újraindulhatott az ukrán gabona szállítása a Fekete-tengeren, helyi tűzszünetek által garantált biztonságos folyosókon, a szankciókkal sújtott Oroszország pedig újraindíthatta a gabona- és műtrágyaszállításokat.

A megállapodást novemberben további 120 nappal meghosszabbították, és márciusban ismét meg kell újítani. Oroszország már jelezte, hogy elégedetlen a megállapodás egyes elemeivel, és kérte a mezőgazdasági exportját érintő szankciók feloldását.

(The Guardian)

Az oroszok által ostromolt kelet-ukrajnai Bahmut város azonnali elhagyására szólították fel pénteken a polgári lakosságot az ukrán hatóságok – írja az MTI.

Felszólítom a még mindig Bahmutban tartózkodó civileket, hogy azonnal távozzanak,

írta Telegram-csatornáján pénteken Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes. Az ukrán politikus szerint mintegy hatezer civil maradt a városban. Előző nap az ukrán fél elszállította a levéltárakat az állami intézményekből.

Jelenleg heves harcok folynak Bahmut ellenőrzéséért. Az orosz erőknek sikerült elvágniuk három utat abból a négyből, amelyeken át erősítés és lőszerutánpótlás érkezik a Donyeck megyei város ukrán védői számára. Az ukrán fegyveres erők tartalékosokat vezényeltek a térségbe.

Gyenyisz Pusilin, az Oroszország által annektált szakadár donyecki régió megbízott vezetője csütörtökön arról számolt be, hogy az orosz erők elfoglalták a település melletti fő magaslatokat. Igor Kimakovszkij, Pusilin tanácsadója a Szolovjov Live médiacsatornán azt állította, hogy az ukrán hadseregnek egyetlen utánpótlási útvonala maradt, de azt is tűz alatt tartják. Elmondása szerint a település környékén lengyelül, franciául és angolul beszélő „zsoldosok” is harcolnak ukrán oldalon.

Pénteken Münchenben ülnek össze a világ vezető politikusai és katonai vezetői. A biztonsági konferencián várhatóan ukrán tisztviselők is felszólalnak.

A tanácskozáson számos magas rangú tisztviselő mellett Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Kamala Harris amerikai alelnök is részt vesz.

Az elmúlt hetekben Oroszország több tízezer tartalékossal erősítette meg szárazföldi csapatait, amivel fokozni tudta támadásait Dél- és Kelet-Ukrajnában. A február 24-i invázió első évfordulójának közeledtével egy újabb orosz offenzíva jelei látszódnak: csütörtökön Oroszország ismét rakétákat zúdított Ukrajnára, és csapást mért az ország legnagyobb olajfinomítójára. Az Oroszország által kilőtt legalább 36 rakétából mintegy 16 ért célba, ami az ukrán légierő szerint a szokásosnál alacsonyabb arány.

(The Guardian)

A brit védelmi minisztérium szerint az ukrajnai háború első évében akár 60 ezer orosz katona is meghalhatott. A ma reggeli hírszerzési jelentésben azt írják, a veszteségek száma jelentősen megnőtt 2022 szeptembere óta, miután Vlagyimir Putyin részleges mozgósítást rendelt el.

A sebesültekkel együtt idáig 175-200 ezer katona eshetett ki az aktív katonai szolgálatból.

A tárca közleménye szerint a halálos áldozatok aránya modern sztenderdekhez képest rendkívül magas, ami a kezdetleges orvosi ellátásnak köszönhető, amely a haderő nagy részét jellemzi. A katonák többsége vélhetően a tüzérségi támadásokban esett el – teszik hozzá.

Különösen nagy a halálozási arány a Wagner-csoport által toborzott, nagy arányban elítéltekből álló újoncok körében. A britek szerint minden második Ukrajnában harcoló elítélt halhatott meg.

Az EU Katonai Törzsének vezetője november közepén beszélt arról, hogy addigra 60 ezer orosz katona halt meg, és a háromszor annyi sebesült esett ki az aktív katonai szolgálatból.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1626472945089486848?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1626472945089486848%7Ctwgr%5E4240eea929768351d1f4c63638f205a2a16f07b1%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2Flive%2F2023%2Ffeb%2F17%2Frussia-ukraine-war-live-world-leaders-meet-in-munich-for-security-conference

Az orosz zsoldsereg, a Wagner-csoport vezetője csütörtökön azt mondta, még hónapokig is eltarthat a harcok sújtotta kelet-ukrajnai Bahmut városának elfoglalása, és a területszerzés lassításával vádolta meg az orosz bürokráciát.

Oroszország hónapok óta ostromolja és próbálja bekeríteni Bahmutot. A háború előtti, mintegy 70 ezer fős lakosság nagy része elhagyta a várost, az ukrán katonák pedig mélyen lépcsőzött, műszakilag kiépített, föld alá telepített védelmi állásokba ásták be magukat, így Bahmut lényegében egy erőddé változott. A Wagner-csoport által vezetett harcokban a hírek szerint több börtönből toborzott elítélt is részt vesz.

Azt hiszem márciusban vagy áprilisban vehetjük be Bahmutot

– fogalmazott Jevgenyij Prigozsin, a Wagner vezetője egy interjúban, melyet egy háborúpárti, orosz katonai bloggernek adott.

Bahmut elfoglalásához minden utánpótlási útvonalat el kell vágni. Ez jelentős feladat. Az előrehaladás nem megy olyan gyorsan, mint szeretnénk. Bahmutot már az újév előtt elfoglaltuk volna a mi szörnyű katonai bürokráciánk nélkül

– tette hozzá.

Prigozsin korábban azzal vádolta az orosz reguláris hadsereget, hogy megpróbálja „ellopni” a Wagner sikereit.

A brit hírszerzés szerint a Bahmuttól alig két kilométerre északra fekvő Kraszna Hora falu után a Wagner-csoport az elmúlt napokban újabb, kis területeket foglalhatott el a város északi külterületén.

(Al Jazeera/The Guardian)