Leállt az áramszolgáltatás Odesszában.
Az oroszok szerint kiűzték az ukrán katonákat Dvoricsnából.
Fejbe lőtték az orosz zsoldosvezért, aki egy ukrán katona koponyájával a kezében szónokolt tavaly.
Dömötör Csaba szerint az EP újabb lépést tett a háború eszkalációja felé.
Az orosz–ukrán háborúról a szombati élő közvetítésünket itt olvashatja.
Fehéroroszország áprilisig Mi-35M típusú harci helikoptereket kap, illetve még az idén Szu-30SzM típusú harci repülőgépek beszerzését tervezi Oroszországtól – közölte vasárnap Andrej Lukjanovics, a fehérorosz légierő és légvédelem decemberben kinevezett parancsnoka az SzTV állami televízió műsorában.
Szó szerint néhány hete kaptunk egy új Tor-M2-es (légvédelmi rakéta) üteget, a közeljövőben pedig a légierőnk kap Mi-35M helikoptereket. Igen, ez egy teljes század lesz, kezdetben négy gépet, vagyis egy osztagot kapunk, áprilisra már repülőtereinken lesznek
– mondta Lukjanovics.
A fehérorosz parancsnok szerint a pilótákat már átképezték az új haditechnikára, és már az új személyzettel fogják a helikoptereket áthozni. “Ebben az évben tervezzük Szu-30SzM repülőgépek vásárlását és átvételét is” – tette hozzá. Mint mondta a fehérorosz rádiótechnikai alakulatok eszköztára fehérorosz gyártmányú, Rosza típusú alacsony frekvenciájú rádiólokációs berendezésekkel és Vosztok típusú rádiólokátorokkal bővül. Hozzátette, hogy mindemellett jelentős mennyiségben terveznek beszerezni levegőből indítható fegyverzetet. (MTI)
A 26 éves Andrej Medvegyev, aki januárban szökött Norvégiába, exkluzív interjút adott a The Mail on Sunday brit lapnak. Medvegyev korábban az orosz hadseregben szolgált, a Wagner csoporthoz csatlakozott önkéntesként.
A zsoldosokból álló Wagner-csoportot Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi szövetségese alapította, és állítólag Adolf Hitler kedvenc zeneszerzőjéről nevezték el. A szervezetet Ukrajnában súlyos atrocitások elkövetésével vádolják.
A szökevény az interjúban azt mesélte, hogy Wagner osztagai sajátjaikat sem kímélték, „tucatnyi” katonát öltek meg azért, mert nem engedelmeskedtek a parancsoknak. Medvegyev szerint az oroszok a rosszul felszerelt újoncokat dobták a „húsdaráló” frontvonalba.
Medvegyev harminc fős egységéből mindössze négyen élték túl az első csatát. A magas rangú tisztek a pincékben rejtőztek, az újoncokat használták ágyútölteléknek. Medvegyev azt állította, hogy a véletlenen múlt, hogy elkerülte a kivégzést, miután egy gödörbe dobták, amikor megtagadta a harcot.
Katonatársai segítették ki a gödörből, majd hetekig szökésben volt Oroszországban. A múlt hónapban szögesdrótos határon keresztül menekült át Norvégiába.
A jövő héten elhagyhatja posztját Olekszij Reznyikov védelmi miniszter, helyét pedig várhatóan az ukrán hírszerzés jelenlegi vezetője, Kirill Budanov veszi át – írta megbízható forrásokra hivatkozva az Ukrainska Pravda (UP). Mint írták, Volodimir Zelenszkij elnök csapata azt fontolgatja, milyen új pozíciót kapjon Reznyikov. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Reznyikov lesz az új igazságügyi miniszter, a jelenlegi tárcavezetőt, Denys Malyusikát pedig nagykövetnek küldenék valamelyik európai országba.
Budanov az ukrán katonai hírszerző ügynökség éléről érkezne a védelmi tárca élére. Reznyikov a váltásról nem árult el részleteket, de az UP-nek úgy fogalmazott:
Minden tisztviselő tisztában van azzal, hogy nem egy életre szól a pozíciója. Ha elkezd egy szakaszt, idővel be is kell fejeznie azt. Készen állok a változtatásra.
A Guardian újságírója, Dan Sabbagh ugyanakkor arról írt a Twitteren, hogy ukrán kormányzati forrásai azt állítják, a spekulációkkal ellentétben nem fog lemondani Reznyikov. Vasárnap délután sajtótájékoztatót is tartanak ezügyben, helyi idő szerint három órakor.
Ukrainian defence sources saying Oleksii Reznikov is not resigning despite swirl of speculation. Press conference due in Kyiv at 3pm
— Dan Sabbagh (@dansabbagh) February 5, 2023
Az orosz olajtermékekre vonatkozó brüsszeli szankciók elsősorban a gázolaj piacán okozhatnak problémát – mondta a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában az MTI tudósítása szerint. Hortay Olivér erről annak kapcsán beszélt, hogy vasárnap lépett életbe az a – még a nyáron elfogadott – szankció, ami megtiltja az orosz eredetű kőolajból készült üzemanyagok forgalmazását az Európai Unióban.
Úgy vélte: az intézkedés elsősorban a gázolaj piacán okozhat problémát, mert az EU nem rendelkezik elegendő finomítókapacitással, napi 1–1,5 millió hordó gázolajimportra szorul. E mennyiségnek több mint a felét eddig Oroszországból szerezte be az unió – fűzte hozzá. A szakértő elmondta, hogy az üzemanyag-kereskedők az elmúlt hetekben igyekeztek tartalékokat képezni, a készletek 25–30 napnyiról akár 40 napnyira is nőhettek, így a következő napokban, hetekben még nem lesznek ellátási problémák.
Hortay Olivér ugyanakkor közölte: kérdésessé válik, hogy hosszú távon miként alakul át az EU gázolajpiaca, továbbá, hogy mennyiben és honnan lehet helyettesíteni a kieső mennyiségeket. Hortay egyúttal nagyon súlyos, abszurd javaslatnak nevezte azt az uniós szankciós elképzelést, amely az összes orosz fosszilis energiahordozó – köztük a földgáz, azon felül pedig a nukleáris fűtőelemek – behozatalát megtiltaná. Úgy vélte, a javaslatnak nagyon súlyos következményei lennének, és akár az áramellátásban is súlyos problémákat okozhatna. (MTI)
Több korábbi befolyásos, oroszbarát ukrán politikus állampolgárságát is megvonta Volodimir Zelenszkij – írja a Guardian.
Ma aláírtam a vonatkozó dokumentumokat, hogy újabb lépést tegyek államunk védelmében megtisztítva azoktól, akik az agresszor oldalán állnak
– mondta az ukrán elnök az éjszakai videóbeszédében. Nem sorolta fel a neveket, de annyit elárult, hogy az érintettek kettős orosz állampolgársággal rendelkeznek.
Az ukrán állami média szerint a listán több vezető politikus is szerepel Viktor Janukovics egykori hivatalából, aki 2010-től 2014-ig volt Ukrajna oroszbarát elnöke. A listára került például Dmitro Tabacsnyik volt oktatási és tudományos miniszter, Andrij Klijev egykori miniszterelnök-helyettes, Janukovics adminisztrációjának vezetője, valamint Vitalij Zaharcsenko volt belügyminiszter. Ukrajna már számos embert megfosztott az állampolgárságától, továbbá több száz orosz, illetve fehérorosz magánszemélyt és céget szankcionált az orosz invázió egy évvel ezelőtti kezdete óta.
Hárman megsebesültek egy orosz rakétacsapásban, amely egy lakóépületet ért vasárnap Harkiv városában – közölte Telegramon a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója.
Oleh Szinyehubov hozzátette, hogy egyelőre három sebesültről tudni, mindannyian civilek, egyikőjüket kórházban ápolják.
Mindeközben részlegesen helyreállt az áramszolgáltatás a dél-ukrajnai Odesszában. Helyi tisztségviselők azt mondták, a teljeskörű javítás akár hetekig is eltarthat.
Denisz Smihal kormányfő szombaton jelentette, hogy Odesszában és környékén egy magasfeszültségű, orosz rakétacsapások miatt már korábban megrongálódott alállomáson történt súlyos meghibásodás miatt állt le az áramszolgáltatás.
Odesszában jelenleg plusz két Celsius-fok van, a jövő hétre fagypont alatti hőmérsékleteket jeleztek előre.
A kelet-ukrajnai Luhanszk megye állami közigazgatási vezetője, Szerhij Hajdaj vasárnap azt közölte, az ukrán erők továbbra is ellenőrzésük alatt tartják Bilohorivka települést, jóllehet több orosz sajtóforrás azt állította, Luhanszk utolsó, ukrán kézen lévő települését elfoglalták az orosz csapatok.
Az orosz támadások száma nő, de csapataink mindet visszaverték
– szögezte le Hajdaj az ukrán televízióban.
A volt izraeli miniszterelnök arról beszélt egy szombati interjúban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök biztosította róla a háború korai szakaszában, hogy nem fogja megölni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, írja a Times of Israel.
Naftali Bennett így emlékezett vissza a 2022. március 5-i moszkvai tárgyalására Putyinnal:
Tudtam, hogy Zelenszkij veszélyben van és egy bunkerben rejtőzködik. Megkérdeztem Putyint, meg akarja-e ölni Zelenszkijt. Azt felelte: nem fogja megölni
– mesélte.
Bennett számára ez nem volt elég biztosíték, úgyhogy azt is megkérdezte az orosz elnöktől, hogy szavát adja-e arra, hogy nem végez Zelenszkijvel. Putyin megismételte: nem fogja megölni.
Az akkori izraeli miniszterelnök az egyeztetést követően telefonon hívta fel az ukrán elnököt.
Közöltem vele: most jöttem ki a meetingről, Putyin nem fog megölni. Zelenszkij visszakérdezett, hogy biztos vagyok-e benne. Azt feleltem, hogy 100 százalékig
– mondta.
Bennett szerint két órával később Zelenszkij előbújt a bunkeréből és visszament az irodájába, ahol készített egy szelfit. Ezt megosztotta a közösségi oldalán, és annyit írt mellé ukránul: „nem félek.”
Ehhez képest egyébként sajtóértesülések szerint a háború kirobbanása óta több merényletet is megúszott Zelenszkij.
Interjút adott Olaf Scholz német kancellár a Bild am Sonntagnak, amelyben Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszégetésére is kitért. Scholz kijelentette, hogy az orosz elnök nem fenyegette meg sem őt, sem Németországot. A kérdés azért merülhetett fel, mert Boris Johnson korábbi brit kormányfő azt állította egy dokumentumfilmben, hogy Putyin rakétatámadással fenyegette meg őt egy rendkívüli telefonbeszélgetés során még az ukrajnai orosz inváziót megelőzően. A korábbi konzervatív brit kormányfő elmondása szerint Putyin azt mondta neki, hogy a rakétatámadás „csak egy percbe telne”. A fenyegetés állítólag még 2022 februárjában egy „nagyon hosszú” telefonbeszélgetésben hangzott el. A Kreml szerint Johnson hazudik az esettel kapcsolatban.
Scholz arról is beszélt, hogy Putyinnak nagyon világosan megmondta: Oroszország az egyedüli felelős a háborúért. Mivel Oroszország tettei az európai biztonságot fenyegetik, Németország gazdasági, humanitárius és katonai segítséget is nyújt Ukrajnának – mondta a kancellár, de hozzátette, hogy az ukrán elnök beleegyezett, hogy a Németországtól kapott fegyverekkel nem támadhatnak orosz területeket.
Magyarország területére 2023. február 4-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4284 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4846 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 146 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. február 4-én 36 ember, köztük 20 gyermek érkezett Budapestre vonattal. (MTI-OS)
A kelet-ukrajnai frontvonalakon nehezedik a helyzet, ahogy Oroszország egyre több katonát vet be a harcokban – ismerte el szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az MTI tudósítása szerint.
Gyakran mondtam, hogy a fronton nehéz a helyzet, és egyre nehezedik, és most is ez történik. A megszálló egyre több és több katonát vet be, hogy megtörje a védelmünket
– mondta videóüzenetében az ukrán elnök, hozzátéve, hogy „most Bahmutnál, Vuhledarnál, Limannál és más régiókban nagyon nehéz a helyzet.”
Korábban szombaton Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes írta a Telegram üzenetküldő portálon, hogy az oroszoknak a védelem megtörésére irányuló kísérlete Bahmutnál és Limannál kudarcba fulladt. A Bahmuttól északra fekvő Limant az ukrán erők tavaly októberben szabadították fel. Az ukrán hatóságok szerint szombaton tömeges tüzérségi támadások célpontja volt a Donyeck megyei Avgyijikva. Zaporizzsja megyében az elmúlt huszonnégy órában huszonhat település polgári infrastruktúráját érték találatok. A dél-ukrajnai Herszon ellen is folytatódtak a csapások.
Zelenszkij szombaton telefonon tárgyalt Rishi Sunak brit miniszterelnökkel, aki közölte vele, hogy már folyik az Ukrajnának szánt Challenger 2 harckocsik ukrán személyzetének kiképzése. A megbeszélésen a vezetők megvitatták az ukrajnai helyzetet és a miniszterelnök közölte, hogy annak a biztosítására összpontosít, hogy a brit védelmi katonai felszerelés minél előbb eljusson a frontvonalakra – olvasható a brit miniszterelnöki hivatal közleményében. (MTI)
