A nagyobb folyóinkon egyelőre nem várható jelentős vízszintemelkedés a napokban lehullott csapadék ellenére sem, a kisebb folyókon azonban igen – mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádiónak.
Siklósi Gabriella szerint a nagy folyóink szempontjából az lehet a meghatározó, hogy a kelet-európai országokban és a hegyekben, tehát főleg a kárpátaljai vízgyűjtő területeken több csapadék esik-e most, és az elkövetkező napokban. Emellett az is fontos kérdés, hogy a csapadék hó vagy eső formájában érkezik, hiszen ez meghatározó a lefolyás szempontjából. Amennyiben hó hullik, az még fennmarad a vízgyűjtő területen.
A Tiszán tapasztalt körülbelül egyméteres vízszintemelkedés, mint mondta, nem hoz magával árvízvédelmi készültséget, azonban a mellékfolyókon – így például a Krasznán, a Túron, a Fehér-Körösön – a vízszint megközelíti majd az első fokot a következő napokban. A Sajón, a Tarnán és a Zagyván az első fokot meghaladó értékekre kell számítani. A legkomolyabb mennyiségű csapadékot a Bodrog kapja az előrejelzések szerint, ott akár másodfokú árvízvédelmi készültség is lehet.
Nő a Balaton és a Velencei-tó vízszintje is
A vízszintemelkedés emellett a Balatonon és a Velencei-tavon is megfigyelhető. Tavaly szeptember óta ezek vízszintje nagyjából 20 centiméterrel magasabb, mint a minimális vízállások idején. Mindez annak köszönhető, hogy novemberben, decemberben már nem volt annyira száraz a vízgyűjtő terület, és az érkező csapadék le tudott folyni a tavakba.
A Velencei-tó vízgyűjtőjén január elseje és tizedike között a januári átlagcsapadék 178 százaléka hullott le. Január második felében is várható csapadék ezen a területen. A Velencei-tó szintje most 80 centi körül van, azonban így is sok kell még a tavasszal ideális, 160 centiméteres magassághoz. A Siklósi szerint amennyiben mostantól májusig az átlagosnál minden hónapban jóval több csapadék érkezik, akkor megközelíthetjük az ideális nyár eleji vízállásokat a Balatonon és a Velencei-tavon is.
