Kreml: Égni fognak a brit tankok Ukrajnában

A nemzetközi közösségnek különleges törvényszéket kellene létrehoznia, hogy bíróság elé állítsa Vlagyimir Putyin orosz elnököt és rendszerét az Ukrajnában elkövetett háborús bűneik miatt – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfőn a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) tartott vitaindító beszédében.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az orosz vezetést felelősségre kell vonni a csaknem egy éve kezdődött ukrajnai háborúja miatt. Annalena Baerbock ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ez nem lehetséges az ICC keretein belül, mivel Oroszország nem fogadja el a büntetőbíróság joghatóságát. Hozzátette: az sem valószínű, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ICC elé utalná az ügyet, mivel Oroszország állandó tagja a tanácsnak, így élhet vétójogával.

Annalena Baerbock szerint egy különleges bíróság létrehozása nem feltétlenül az “ideális megoldás”, azonban szükségszerűen pótolja a nemzetközi jog hiányosságait, és “világos üzenetet” küld az orosz vezetésnek. A külügyminiszter elmondása szerint megvitatta a különleges bíróság létrehozásának lehetőségét Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel múlt heti kelet-ukrajnai látogatása alkalmával. Mint mondta, egy ilyen bíróság legitimitását és pártatlanságát az biztosítaná, ha a törvényszék Ukrajnán kívül jönne létre, a nemzetközi partnerek pénzügyi támogatásán keresztül, különböző országok ügyészeinek és bíráinak részvételével. “A bíróság az ukrán büntetőjogból vezetné le joghatóságát” – tette hozzá. (MTI)

Az ukrán erők továbbra is védik a Donyeck megyei Szoledart és környékét – jelentette ki Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője hétfőn a 24-es ukrán tévécsatorna műsorában.

Ukrajna keleti része továbbra is az agresszor fő támadási iránya. Az ellenség a fő támadást Bahmut felé összpontosította, beleértve Szoledar térségét, ahol harcok folynak. Az ukrán egységek továbbra is védik magát a várost és annak peremvidékét is,

fogalmazott a szóvivő.

Az orosz védelmi minisztérium a múlt héten bejelentette Szoledar bevételét. Kijev ezt cáfolta: az ukrán vezérkar szerint az orosz csapatok komoly veszteségeket szenvedtek a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő városnál.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz hadseregnek kevesebb mint száz Iszkander rakétája maradt, ezért az oroszok egyre gyakrabban használják az Sz-300-as és az Sz-400-as rakétákat ukrajnai földi célpontok megsemmisítésére.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az Sz-300-as és Sz-400-as rakéták légiharcra, azaz levegőben lévő célpontok megsemmisítésére tervezett légvédelmi rakéták. Ihnat rámutatott arra, hogy az orosz erők egyre gyakrabban használják ezeket a rakétákat Ez arra utal szerinte, hogy kevés a ballisztikus rakétájuk. Megjegyezte, hogy az Sz-400-as egy új rendszer, amelyre az oroszok nagyon büszkék. Hatótávolsága több száz kilométer.

Az ilyen rakéták megsemmisítéséhez nyugati rendszerekre van szükség, vagy közvetlenül azokon a pozíciókon kell megsemmisíteni őket, ahonnan a csapásokat indítják,

emelte ki a szóvivő.

Elmondta, hogy Sz-300-as rakétákból jelentős tartaléka van még Oroszországnak, továbbá több száz H-22-es rakétája is van. Utóbbiból a szóvivő szavai szerint a háború kezdete óta az oroszok több mint 210-et lőttek ki ukrán területre, melyekből az ukrán légvédelemnek egyet sem sikerült megsemmisítenie. Ihnat ismételten leszögezte, hogy H-22-eseket csakis nyugati modern rendszerek – mint például Patriot légvédelmi rakéták – képesek megsemmisíteni, az Ukrajnában jelenleg rendelkezésre álló eszközök nem.

(MTI)

Hadifoglyok, köztük elsősorban a sebesültek Oroszország és Ukrajna közötti cseréjéről, valamint a törökországi gázközpont kialakításáról tárgyalt telefonon más témák mellett Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.

Mindkét fél megerősítette, hogy kész az orosz-török együttműködés átfogó továbbfejlesztésére. A prioritások között szerepel az együttműködés az energiaágazatban, beleértve az orosz földgázszállításokat és egy regionális gázközpont létrehozását Törökországban,

áll a moszkvai tájékoztatásban.

Kitérve az ukrajnai helyzetre, a két vezető beszélt egyebek között a foglyok, köztük elsősorban a sebesültek lehetséges cseréjéről. Az erre szolgáló humanitárius folyosó központjává Isztambul válhatna.

A Kommerszant című lap a török elnöki hivatalra hivatkozva azt írta, hogy Erdogan ismételten kifejezte készségét a közvetítésre az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus megoldásában.

Putyin elítélte az ukrán hatóságok „destruktív politikáját”, és kitért a Kijevbe irányuló növekvő nyugati fegyver- és katonaifelszerelés-szállítások kérdésére. Az orosz elnök képmutatásnak nevezte, hogy Ukrajna elutasította a karácsonyi tűzszünetet.

Az elnökök emellett a gabonaegyezmény végrehajtásáról és a török-szíriai kapcsolatok normalizálásáról is tárgyaltak. Megvitatták a török fél arra irányuló kezdeményezését, hogy indítsanak konzultációkat Oroszország, Törökország és Szíria képviselőinek részvételével. December 28-án a három ország védelmi miniszteri egyeztetést folytatott; 11 év óta ez volt az első ilyen szintű hivatalos kapcsolatfelvétel Ankara és Damaszkusz között. Ezt követően megkezdődött a három ország külügyminiszteri találkozójának előkészítése.

A két vezető idén immár második alkalommal folytatott telefonbeszélgetést. Először január 5-én léptek kapcsolatba egymással. Akkor Putyin arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy nyitott a párbeszédre Ukrajnával, amennyiben Kijev teljesíti a vele szemben megfogalmazott orosz követeléseket. Erdogan a maga részéről felvetette, hogy a tárgyalásokra való felhívást „egyoldalú tűzszünettel” kellene alátámasztani, amit Moszkva meg is hirdetett az ortodox karácsony alkalmából, de Kijev elutasította.

(MTI)

Nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa sorsa is eldől Oroszország Ukrajna elleni háborújában, ezért a német kormánynak minden lehetséges módon, így páncélozott szállító harcjárművekkel is támogatnia kell a szabadságért küzdő országot – jelentette ki a lengyel kormányfő hétfőn Berlinben.

Mateusz Morawiecki az egyik legtekintélyesebb német politikus, Wolfgang Schäuble parlamenti képviselői munkássága kezdetének 50. évfordulójára rendezett ünnepség fő szónokaként elvetett a hidegháború vége óta folytatott európai Oroszország-politika alapvetését, a közeledést, valamint a demokratikus és piacgazdasági irányú változások ösztönzését a kereskedelmi kapcsolatok erősítése révén.

Mint mondta, „az ördöggel cimborál”, aki megállapodásokat köt Oroszországgal. Sokan illúziókat kergettek az utóbbi három évtizedben, Lengyelország viszont évszázadokat töltött „az orosz imperializmus árnyékában”, így világosan látja, hogy Ukrajna, a balti államok és Lengyelország függetlensége nem egyeztethető össze az orosz birodalmi érdekekkel – fejtette ki a Jog és Igazságosság (PiS) lengyel konzervatív párt politikusa a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) rendezvényén.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajnát „az európai túlélés” érdekében is támogatni kell, hiszen Ukrajna az orosz támadás elleni védekezéssel „a szabadságért és a jövőnkért” is küzd. Ezért a német kormánynak minden „létfontosságú” fegyverrel segítenie kell az ukrán haderőt, így „nem maradhatnak a raktárakban” a páncélozott szállító harcjárművek sem – idézte Mateusz Morawiecki beszédét az ARD országos közszolgálati televízió.

A lengyel kormány a napokban jelezte, hogy egy harckocsizászlóalj – egy 14 járműből álló egység – erejéig Leopard-2 típusú német harcjárművekkel is támogatná Ukrajnát, ha más országok is csatlakoznak a kezdeményezéshez. Lengyelország után Finnország és Spanyolország is jelezte, hogy hajlandó átadni Leopardokat Ukrajnának.

A Lepodard-2 a világ legerősebb páncélozott szállító harcjárművének számít. A német sajtóban idézett szakértői vélemények szerint ilyen járművek megjelenése nagy számban jelentősen befolyásolhatja a háború menetét.

A német kormánynak döntő szerepe van abban, hogy Ukrajna megkapja-e a támogatást, akkor is, ha a német hadsereg (Bundeswehr) egyetlen ilyen járművet sem ad át Ukrajnának, és a gyártó – a Krauss-Maffei Wegmann és a Rheinmetall konzorciuma – sem szállít, mert a hadiipari exportról szóló jogszabályok szerint ezeket a járműveket csak a kormány engedélyével lehet külföldre értékesíteni, és ahhoz is meg kell szerezni Berlin hozzájárulását, ha a vásárló átadna Leopardokat más országnak.

A hadiipari exportot felügyelő gazdasági tárca vezetője, Robert Habeck a lengyel kezdeményezéssel kapcsolatban egy pénteki tájékoztatón azt mondta, hogy „Németország nem állhat az Ukrajna támogatásáról döntő országok útjába, függetlenül attól, hogy Németország milyen döntést hoz”. Olaf Scholz kancellár egyelőre nem nyilatkozott a kérdésről.

(MTI)

Elítélte az orosz légierő szombati támadásait az ukrán városok ellen az Európai Unió külügyi szóvivője hétfőn.

A hétvégén újabb orosz rakéták csapódtak be ukrán városokban, köztük Dnyipro egyik lakóépületébe. Oroszország továbbra is embertelen arcát mutatja és brutális rakétaterrort alkalmaz – mondta Peter Stano az Európai Bizottság brüsszeli sajtótájékoztatóján. Hozzátette: az ilyen műveletek háborús bűnöknek minősülnek, nem maradhatnak büntetlenül.

Az oroszok barbár akciói megerősítik az EU-t abbéli elhatározásában, hogy elszámoltassa a háborús bűnösöket és tovább támogassa az ukrán népet,

tette hozzá. Közölte: az ukrajnai civil célpontok elleni hétvégi orosz támadás, „újabb példa arra, hogy az orosz rezsim tovább kívánja fokozni a feszültséget a konfliktusban”. Az EU-ban tárgyalások folynak arról, hogyan kezeljék Oroszország folyamatos agresszióját, és hogyan reagáljanak az eszkaláció legújabb jeleire – mondta Peter Stano.

Ukrán hivatalos források szerint Dnyipróban egy kilencemeletes házat ért találat. A támadásban elhunytak száma hétfőre negyvenre nőtt, mintegy harminc ember eltűnt, 75-en megsebesültek, köztük 14 gyerek.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn tagadta hogy az orosz hadsereg csapást mért lakóépületekre. Közölte: a dnyiprói lakóház egy ukrán légvédelmi rakéta miatt omlott össze.

Peszkov arra utalt, hogy Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének állományon kívüli tanácsadója szombat este azt mondta, hogy a ház egy része azért omlott össze, mert rázuhant az ukrán légvédelmi erők által lelőtt orosz rakéta.

Az orosz erők hétfő délelőtt egy toronyházat, egy bentlakásos iskolát és egy gyermekkórházat támadtak meg Herszon városában, aminek következtében egy ember, az elmúlt nap folyamán pedig hárman haltak meg a térségben – közölte Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója a Telegramon.

A tisztségviselő hozzátette, hogy az elmúlt nap során az orosz hadsereg kilencven alkalommal támadta meg Herszon megyét harckocsikkal, aknavetőkkel és rakéta-sorozatvetőkkel. Ezen belül 21-szer lőtték a megyeszékhelyet, Herszont. A város lakónegyedeit is csapás érte. Megjegyezte, hogy az oroszok célzott lövést adtak le a Nemzetközi Vöröskereszt épületére, a városi kórházra, a fogyatékos gyermekek rehabilitációs központjára, egy hajógyárra, egy létfontosságú infrastrukturális létesítményre és a lakóépületekre. A halálos áldozatok mellett 14 lakos szenvedett különböző súlyosságú sérüléseket.

Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója arról adott hírt, hogy hétfőre virradó éjjel az orosz erők rakétacsapást mértek Zaporizzsja városra és peremvidékére, a támadás következtében öt civil, köztük két gyermek megsebesült. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője nyilvánosságra hozta, hogy egy rakéta egy ötemeletes lakóház mellett csapódott be, ennek következtében sérült meg az említett öt helyi lakos, köztük egy 9 és egy 15 éves gyermek.

A katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy negyvenre emelkedett Dnyipróban a halálos áldozatok száma, és három gyermek van közöttük. A megyeszékhelyen szombaton talált el egy orosz lövedék egy kilencemeletes lakóházat. A sérültek száma 75-re emelkedett, közülük 15 gyermek. 39 embert mentettek ki, a 46 eltűntből 12-t találtak meg eddig.

Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közben arról tájékoztatott, hogy jelentősen megnőtt az energiahiány Ukrajnában, amit az erőművek elleni rakétatámadások okoztak. A regionális energiatársaságoknak egész napra csökkentett fogyasztást írtak elő, kilenc régióban pedig vészleállást rendeltek el.

(MTI)

A magyar kormány is fontolgatja az Ukrajnában nagy tekintélyt szerzett amerikai rakétatüzérségi rendszer, a HIMARS beszerzését.

A Szabad Európa Honvédelmi Minisztériumhoz közeli értesülése szerint több tényező is afelé mutat, hogy középtávon Magyarország is vásároljon a rakétatüzérségi rendszerből. Ráadásul az ötlet nem először merült fel. Évek óta többször előkerült már, de végül a lap forrásai szerint más beszerzések akkortájt fontosabbnak bizonyultak.

Döntés még most sem született, a minisztérium nem válaszolt eddig a megkeresésekre. A tervezett beszerzés hátteréhez érdemes tudni, hogy a NATO keleti szárnyának országai szinte már mind rendelkeznek HIMARS-szal, vagy aláírt szerződésük van a szállítására. Emellett számít az is, hogy jelenleg ilyen jellegű fegyverből korszerű változat egyszerűen nincs más a piacon. A lapnak név nélkül nyilatkozó szakmai forrás szerint Magyarországnak kb. feleannyi HIMARS-ra lehetne szüksége, mint az 54 darabot lekötő Romániának.

A Szabad Európa összesítése szerint Románia az első 18 darabért másfél milliárd dollárt fizethetett, míg Észtország hat HIMARS-ért 500 millió dollárt adhatott. A lengyelek 2019-ben vettek már 20 darabot, aminek a szállítása jelenleg is zajlik, és amikért állítólag 415 millió dollárt fizettek, de a lengyelek több száz darab iránt érdeklődtek, úgyhogy ők vélhetően eleve kedvezményes árat kaptak.

Politikai menedékjoghoz folyamodik Norvégiában az az orosz férfi, aki a múlt héten szökött át Oroszországból és aki a hírek szerint a Kreml kedvenc magán zsoldoshadseregének, a Wagner csoportnak volt korábban magas beosztású tagja – írja a Guardian a norvég hatóságok közlése alapján.

Andrej Medvegyevet Norvégia északi részén vették őrizetbe azt követően, hogy a határtól nem messze segítséget kért a helyiektől. Ezután Oslóba szállították, ahol az ügyét a bevándorlási hivatal vette át.

A Wagner-csoport jelentős számmal van jelen az ukrajnai háborúban, ahol a nehézségekkel küzdő orosz hadsereget támogatják a zsoldosai. Az orosz független híroldal a Meduza szerint Medvegyev annak az egységnek volt a parancsnoka, amely egy novemberben felbukkant videó szerint pöröllyel végezte ki az egyik dezertáló tagját.

Szankcionált az orosz kormány. Helyes,

közölte hétfőn a Twitteren James Cleverly brit külügyminiszter. A politikus hozzátette, hogy ha ez az ára az ukrajnai szabadság támogatásának, akkor boldogan vállalja a szankciókat.

I've been sanctioned by the
Russian government.

Good.

If this is the price for supporting Ukrainian freedom, then I’m happy to be sanctioned #SlavaUkraini

— James Cleverly🇬🇧 (@JamesCleverly) January 16, 2023

Az orosz hadsereg nem mért csapást lakóépületekre, ukrán részről is közölték, hogy a dnyiprói lakóház szombati összeomlása egy légvédelmi rakétatalálat következménye volt – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.

Az orosz fegyveres erők nem mérnek csapást lakóépületekre vagy a szociális infrastruktúrára. A csapásokat katonai – nyilvánvaló vagy álcázott – célpontok ellen hajtják végre. Önök is látták az ukrán fél egyes képviselőinek következtetéseit, amelyek szerint ez a tragédia a légvédelmi ellenrakéták működésének eredménye volt

– – mondta Peszkov.

Peszkov arra utalt, hogy Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének állományon kívüli tanácsadója szombat este azt mondta, hogy Dnyipróban egy ház egy része azért omlott össze, mert rázuhant egy, az ukrán légvédelmi erők által lelőtt rakéta. Aresztovics, aki a háborúval kapcsolatos ügyek egyik vezető kommunikátora Kijevben, később, miután bíráló nyilatkozatok célpontjává vált Ukrajnában, azzal igyekezett tisztázni magát, hogy ezt akkor mondta, amikor már a fáradságtól “járás közben elaludt”.

Lelőtték, egy lépcsőházra esett. Felrobbant, amikor lezuhant

– jelentette Aresztovics szombaton, Mark Fejgin YouTube-műsorában a Rigában szerkesztett orosz ellenzéki Meduza hírportál szerint.

Dnyipro polgármestere, Borisz Filatov a Telegram-csatornáján élesen bírálta Aresztovicsot és felszólította az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU), hogy reagáljon az elnöki hivatali tanácsadó nyilatkozatára. Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek nincs olyan eszközük, amely alkalmas lenne az olyan, H-22-es orosz rakéták lelövésére, mint amilyen a dnyiprói lakóházat eltalálta.

A Meduza ukrán sajtóforrásokra hivatkozva azt írta, hogy az ukrán fegyveres erők képviselői korábban legalább három alkalommal tettek bejelentést a Szovjetunióban 1958-ban kifejlesztett és 1968-ban hadrendbe állított szuperszonikus rakéták lelövéséről.

Ezeket a korábbi bejelentéseket az ukrán légierő tévesnek minősítette.

Aresztovics vasárnap esti Telegam-bejegyzésében azt írta, hogy senki sem fogja Ukrajnát hibáztatni azért, hogy a rakéta egy lakóházra zuhant.

Ahogy nem hibáztatták a légvédelmi rakétánk lengyelországi lezuhanása után sem, ami két lengyel állampolgár halálát okozta. Oroszország bűnössége egyértelmű, ezt nem lehet elhomályosítani vagy gyengíteni. Mindenki tökéletesen érti , hogy ha nem lett volna orosz csapás, nem lett volna tragédia, függetlenül a támadás konkrét mechanizmusától

– fogalmazott az ukrán tanácsadó.

Ukrán hivatalos források szerint a rakéta által eltalált dnyiprói lakóházban hétfőre negyvenre nőtt a halálos áldozatok száma, mintegy harminc ember pedig eltűnt, 75-en megsebesültek, közülük 14 gyerek.

Ukrajnát a britek eszközként használják az oroszellenes céljaik eléréséhez, de ezek a tankjaik is elégnek majd, mint az eddigiek

– ezt nyilatkozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, amikor hétfőn az új brit hadiszállítmányról kérdezték a Reuters tudósítása szerint.

Mint ismert, Nagy-Britannia szombaton közölte, hogy a következő hetekben 14 darab Challenger 2 harckocsit, valamint egyéb modern tüzérségi eszközöket küld támogatásként Ukrajnába. Peszkov szerint ugyanakkor a Nagy-Britanniából és Lengyelországból érkező új szállítmányok nem változtatnak a hadihelyzeten, miközben ezen államoknak a konfliktusba történő beavatkozása összességében „még több bajt” okoz Ukrajnának.

Dúró Dóra az Országgyűléssel tagadtatná meg az Ukrajnának nyújtandó anyagi támogatást. Határozati javaslata szerint az Európai Unió által meghatározott pénzügyi segítség sem közvetett, sem közvetlen módon nem terhelheti a magyar költségvetését, ezért a kormánynak haladéktalanul vissza kellene vonnia korábbi határozatát. A Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese szerint erre a háborúba sodródás elkerülése és a magyarok pénzügyi terheinek csökkentése érdekében van szükség.

Minderről itt olvashat bővebben:

Kapcsolódó

Dúró Dóra megtagadná Ukrajna pénzügyi támogatását

Határozati javaslatot nyújott be.

Részben az ukrán háború miatt. Bővebben itt:

Kapcsolódó

Lemondott a német védelmi miniszter

Nagy volt a nyomás rajta.

Az ukrán–magyar határszakaszon 5097-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6300-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 218 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a közleményben.

Az ukrajnai háború elől vonattal 115 ember – köztük 37 gyermek – érkezett Budapestre, írták. (MTI)

Január 15-én, vasárnap az orosz légierő négy teherszállító repülőgépe és nyolc vadászrepülőgép érkezett Fehéroroszországba – tette közzé a „Belarusian Gayun” megfigyelőcsoport értesülését az Unian ukrán hírügynökség. Mint írták, a gépek a baranovicsi katonai repülőtéren landoltak. Megfigyelők szerint a teherszállító repülőgépek feltehetően lőszereket szállítottak. A Belorusian Gayun úgy tudja, az orosz vadászgépek a fehéroroszok és az oroszok közös hadgyakorlatán vesznek majd részt.

Emlékeztettek: a mostani vadászgépek érkezése előtt az orosz légierő két Szu-34-ese állomásozott Baranovicsban. Az már korábban ismertté vált, hogy január 8-án 12 orosz helikopter érkezett Fehéroroszországba. Az is korábbi hír, hogy január 5-én a fehérorosz védelmi minisztérium közös taktikai repülési gyakorlatokat hirdetett meg az Orosz Föderációval, és ezek a műveletek a tervek szerint ma, január 16-án kezdődnek és február 1-jéig tartanak.