Még ezen a héten a Költségvetési Tanács elé kerülhet a 2023-as büdzsé parlamenti vitára bocsátani tervezett változata – mondta a 24.hu-nak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. A testület véleményezi az éves költségvetéseket azok parlamenti benyújtása előtt, ezúttal azonban más formában, rendeleti úton tette közzé az állam bevételeit és kiadásait taglaló dokumentumot a kormány.
Kovács Árpád nem számít arra, hogy a rendeletben megjelentekhez képest érdemben változnának a főbb számok a parlamenti verzióban, így arra sem, hogy a tanácsnak érdemben újra kellene fogalmaznia a tavaly decemberben publikált véleményét az idei fiskális folyamatokról. Így pár nap alatt elvileg készen állhat a parlamenti benyújtásra a kötet, de a döntést a kormánynak kell meghoznia.
Szerinte a költségvetési célok nem fognak változni, továbbra is a rezsivédelem, a családpolitika, a honvédelem marad a büdzsé fókuszában. Ezeken, valamint a kormány makropályáján a parlamenti vita sem változtathat – osztotta meg álláspontját.
Ezzel együtt nem gesztusnak, hanem fontos legitimációs aktusnak tekinti, hogy a kormány a parlament elé terjeszti a költségvetést – a rendeletből hiányzó részekkel kiegészítve –, amelyhez „ha érkeznek okos ötletek” a feladatok hatékonyabb ellátására, akkor még elfogadott módosításokat sem tart kizártnak.
A maga részéről fenntartja, hogy a költségvetési intézmények dologi kiadásainak tervezése nagyon feszesre sikeredett, valamint a külkereskedelmi egyenleg kormány által várt javulásával kapcsolatban is lát kockázatokat. A politikai logika alapján arra viszont nem számít, hogy érdemben módosulnának a legfontosabb számok a parlamenti vita során.
Mindazonáltal valamekkora eltérés lehetséges a rendeletben kihirdetett és a most benyújtani tervezett költségvetési tervek között, már csak azért is, mert az időközben eltelt időben újabb adatok, információk érkeztek be a 2022-es év gazdasági teljesítményéről, amelyek meghatározzák a 2023-as folyamatokat. Ezek sorában említette, hogy a vártnál kedvezőbben alakulhat az adósságpálya.
Az előző és az idei évben együttesen 7-8 százalékkal csökkenhet az adósság
– emelte ki. Egyben a kormányzat javára írta, hogy a speciális körülmények közepette, amikor részben az EU döntéseiből, részben az alaptörvényből levezethetően lehetőség nyílna az adósságszabályok átmeneti figyelmen kívül hagyására, a kormány mégis eltökélt az adósság csökkentése mellett.
Kérdésünkre nem tartotta kiemelt kockázatnak, hogy a kormány 15 százalékos inflációval tervezte a 2023-as költségvetést, miközben szinte minden elemző ennél magasabb áremelkedést vár. Mint mondta, a 15 százalék megfelel a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentésében szereplő 15-19,5 százalékos idei inflációs előrejelzés alsó értékével. Mindazonáltal lapunk kérdésére úgy válaszolt, hogy a büdzsé év közbeni módosítására nagyobb esély van most, mint más években, különösen, ha tovább eszkalálódik az orosz-ukrán háború.
A 2023-as büdzsé-tervezet megalkotásának rendhagyó módjáról, annak súlyos hiányosságairól szóló cikkünket itt olvashatja:
