Egy új tanulmányban a szerzők azt írják, szélfarmok termelhetnék az energiát a jövő marsbázisai számára – írja a Space.com. Bár a vörös bolygón a szelek nem túl erősek, így is meghajthatják a turbinákat.
A marsi légkör sűrűsége nagyjából 1 százaléka, a szelek ereje pedig szintén 1 százaléka a földinek. Éppen ezért a szakértők régóta úgy vélik, hogy az égitesten nem adottak a körülmények a szélenergia hasznosításához.
„A szélenergia legnagyobb kihívása a Marson az, hogy még a gyors szelek sem hordoznak túl nagy energiát” – mondta Victoria Hartwick, a NASA Ames Kutatóközpont munkatársa és a csapat tagja. Az elmúlt időszakban ugyanakkor sokat foglalkoztak azzal, hogy olyan szélerőműveket hozzanak létre, amelyek extrém környezetben, kis szél mellett is képesek áramot előállítani.
A bolygón a napenergiának megvannak a maga kihívásai, a lerakodó por például ellehetetlenítheti a panelek működését. A héten pont emiatt ért véget a NASA InSight leszállóegységének missziója. Az atomenergia ugyan hatékony lehet, ám a radioaktív anyagok tárolása hosszú távon problémát okozhat.
A kutatók egy olyan modellt igazították a marsi klímához, amely a Földön mutatja meg a legalkalmasabb helyeket a szélturbinák számára. A számoláshoz négy különböző turbinatípust vettek alapul. Az eredmények alapján a szélenergia főként éjszaka, télen, illetve globális porviharok idején jó a termelésre, a turbinák így jól kiegészíthetik a napelemeket.
Az is kiderült, hogy az 50 potenciális landolási helyszínből 40-nél lehetne valamilyen szinten kamatoztatni a szélenergiát. Három területen a turbinák annyi áramot termelhetnének, amely elegendő lenne egy hatfős csapat ellátásához az év 35 százalékában, hét helyszínen pedig az arány 50 százalék lehetne. Összességében a napelemek és turbinák kombinálásával akár 60-90 százalékot is el tudnának érni. A szakértők úgy gondolják, érdemes tovább vizsgálni a szélenergia alkalmazhatóságát a Marson.
