A kormányfő beszéde nem támasztotta alá azt a politikai stratégiát, amelyet Gyurcsány Ferenc az elmúlt pár hónapban – a nemzeti csúcs összehívása óta – képviselt. Korábbi megnyilvánulásai arra irányultak, hogy érzékeltesse a válsághelyzet rendkívüliségét, amely rendkívüli intézkedéseket tesz szükségessé – mondta Juhász Attila, a Political Capital Institute elemzője.
A hétfői beszéd a rendkívüli válságintézkedéseket sorolta fel, de maga a stílus nem felelt meg ennek a helyzetnek, inkább egy Gyurcsány Ferenctől korábban is hallott közgazdasági fejtegetésnek tűnt – mondta a politológus.
(MTI)
Nem volt hatásos
A beszéd abban az értelemben sem volt politikailag hatásos, hogy pozitív üzeneteket nem tartalmazott: még azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban sem fogalmazott pozitívan, amelyekről megtehette volna. Például nem használta az adócsökkentés szót, hanem 2010-re várható adóváltozást mondott, ami pedig azt jelenti, hogy kevesebbet von el az állam, mint eddig.
A miniszterelnök a változtatást az állam szempontjából fogalmazta meg, egy politikusnak viszont úgy kellene fogalmazni, hogy adóelvonás vagy adócsökkentés lesz. Az a pozitív keret, amelyben az intézkedések eladhatók lettek volna, hiányzott – mondta Juhász Attila. Nem volt hatásos azért sem, mert nem foglalt el semmilyen ellenpozíciót. Két elem jelent meg benne „ellenségképként”: az áruházláncok és a bankok, a politikai riválisok viszont teljesen kimaradtak.
Hiányzott az a politikai üzenet Gyurcsány Ferenc beszédéből, hogy ő a konzervatív fundamentalizmussal szemben, a Fidesszel vitatkozva határozza meg magát és intézkedéseit. Hiányzott a szövegből az ideológia és az értéktelítettség is, pedig egy politikai beszédnek ez is a részét kell, hogy képezze – jegyezte meg.
Hangsúly a kommunkiáción
Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője elmondta, hogy az intézkedések lényege már korábban kiszivárogott, ahhoz képes mást nem lehetett hallani. Annyi volt a retorikai különbség, hogy míg múlt héten a miniszterelnök arról beszélt, hogy soha nem látott mértékű átalakítások, sosem tapasztalt reformok, modellváltás várható, addig most nem használta ezeket a hangzatos szavakat. A
z elemző szerint ez azt mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc inkább „menedzselni” kívánja a folyamatokat, illetve magára a kormányzásra kívánja helyezni a hangsúlyt. Emellett nagy hangsúlyt fektet a kommunikációra – tehát arra, hogy a 2006-os reformpolitikával ellentétben ezúttal sikerüljön elmagyarázni és megértetni az emberekkel, hogy miért van szükség az átalakításokra.
Kényszeríteni akarja a Fideszt?
A miniszterelnök célja az, hogy most ezekről a reformintézkedésekről valamiféle tartalmi vita induljon, és ez határozza meg a napirendet – véli Szomszéd Orsolya. A Fideszt – amelynek kedvező pozíciójából kifolyólag nem érdeke, hogy belépjen a vitába – bele akarja kényszeríteni abba, hogy az ellenzéki párt előálljon egy saját válságkezelő programmal.
A Fidesz azonban erre valószínűleg nem lesz hajlandó, ugyanis ők tagadják, hogy szükség lenne erre, és pusztán korábbi, népszerű vitatémáikat hozzák vissza. A politikai elemző összegzése szerint a bejelentett csomag egyfajta „állagőrzésre” lehet elegendő, arra, hogy a kormány ne veszítsen tovább a támogatottságából.
