2015-ben 170, az újkőkor idejére datálható kőhalomra bukkantak a Boden-tó mélyén. Nem tudni, hogy kik alakították ki a struktúrákat, a legutóbbi merülések révén viszont a szakértők jobban megismerhették a lelőhelyet – számol be az IFLScience.
A svájci Stonehenge-ként is emlegetett helyszín a tó déli részén, a parttól nagyjából 300 méterre található. A vízszint itt nem magasabb 5 méternél.
Egy 2021-es tanulmány igazolta, hogy a struktúrákat nem természetes folyamatok alakították ki. A szakértők szerint a halmokat a neolitikum idején, mintegy 5500 éve emelhették. Valamikor a múltban egy klimatikus átalakulás következtében a tó szintje megemelkedett, a víz pedig elnyelte a köveket.
Urs Leuzinger, a Thurgau Kanton Régészeti Múzeumának munkatársa szerint az elmúlt hetekben ismét lemerültek a lelőhelyhez. A munka során új részleteket, köztük facölöpöket fedeztek fel. A Boden-tóban korábban több, a neolitikum idejéből származó, elmerült cölöpház maradványait is megtalálták, elképzelhető, hogy az épületeket és a halmokat ugyanaz a kultúra készítette.
Mivel nem tudni, hogy a korszakban kik lakták a régiót, a kapcsolat bizonyítása nem egyszerű. Az sem tisztázott, hogy a halmoknak milyen funkciójuk volt, a halászathoz és a védelemhez egyaránt felhasználhatták őket, de akár kultikus, temetkezési vagy csillagászati célokat is szolgálhattak.
