„A kezdő sorunknak – a jobbszélső poszt kivételével – a cseresorunknak kellene lennie, még akkor is, ha ma már sokan mondják, nincs csere és kezdősor” – nyilatkozta Kirsner Erika.
A kijelentése azért érdekes, mert ha volt poszt, ahol jól teljesített a válogatott, az a jobbátlövő (és nem a jobbszél) volt, Klujber Katrin be is került a torna álomcsapatába. Mellesleg a balszélső Márton Gréta is szerepelt a jelöltek között…
„Nálunk sajnos a 26-32 év közötti korosztály hiányzik, azok a játékosok, akiknek a hátán kellene vinniük a csapatot. Ők vagy egyszerűen nincsenek a sportágban, mert nem olyan tehetségesek, abbahagyták, visszaestek, vagy éppen most sérültek, szülés után vannak. Így aztán azok voltak a meghatározó játékosaink az Eb-n, akiknek az említettek mögött öt-tíz perceket kellene játszaniuk félidőnként és tanulni a többiektől. Emellett látjuk a skandinávokat, tőlük erőben, erőnlétben el vagyunk maradva” – tette hozzá Kirsner.
Pálinger Katalin szintén megállapította, hogy két generáció hiányzik.
„Ez nyolc év. Ezt az Eb-t is nekik kellett volna húzni, de látjuk, hogy mennyire hiány van ezekből a játékosokból, az utánpótlás szinten sikeres kézilabdázók egyelőre felnőttként, 23-24 éves korukra nem érnek nagyobb számban klasszissá.
Véleményem szerint a kiválasztás az oka, hiszen sikerorientált az utánpótlásközeg, az akadémiákon, kluboknál a napi két edzést, a munkát bele kellene tenni a játékosokba, ami esetleg a rövid távú eredményesség kárára megy.
Így aztán azt látjuk, hogy az NB I-be kerülve a legtöbb játékos nem fejlődik, nem csillog. A másik fő probléma az erőre, erőnlétre, állóképességre vezethető vissza.”
Szerinte a válogatott keret nyolcvan százaléka elmarad a világelittől, a 20 fős kereten felüli további 15-20 játékos többsége pedig a legjobb magyarok mutatóinak alig több mint felét képes produkálni egy teszten.
Azt mindketten megállapították, hogy többet kell edzeni, ez lenne az alap, ezt lehetne számon kérni. Azt már csak mi tesszük hozzá:
Abban egyetértettek, hogy a horvátok elleni vereség rányomta a bélyegét az egész Eb-re, ha ezt a meccset hozza a csapat, nagyon jó esély mutatkozhatott volna a legjobb nyolc közé jutásra.
„Ha három év múlva ezek a játékosok nem tudnak felnőni az elithez, 25-27 éves koruk körül, akkor az már ítélet azon korosztályok felnőtt kézilabdában való teljesítőképességéről, amelyek az utánpótlásban sikeresek voltak” – állapította meg Kirsner.
De hiába a csapatépítés és a fiatalítás folyamatos hangoztatása, az Izland elleni áprilisi vb-selejtezőn nem lehet kísérletezgetni.
Néhány rutinos játékosnak vissza kell térnie a vb-re, mert életbevágó verseny lesz a világbajnokság.
Bízva Cirjenics-Kovacsics Anikó szülés utáni reaktiválásában, bízva Szöllősi-Zácsik Szandra és Háfra Noémi felépülésében, Bíró Blanka visszatérésében, valamint még egy-két rutinos emberben, akik most nem voltak ott a vb-n, az utóbbi időszakban esetleg nem voltak válogatottak, de sokat adtak már korábban a csapatnak és kaptak tőle, bővülhet az a versenyképes mag, amely a válogatottat adja” – mondta Kirsner.
Hozzátéve, hogy a mindenkori keret összeállítása természetesen a szövetségi kapitány feladata…
