1969 és 2019 között mintegy 10 évvel nőtt a születéskor várható élettartam a vizsgált 11 országban, Magyarországon pedig majdnem 8 évvel. Attól azonban, hogy tovább élünk, még nem feltétlenül érezzük magunkat boldogabbnak. A nemzetközi kutatás szerint például éppen az átlagosan legtovább élő japánokra jellemző legkevésbé, hogy boldognak éreznék magukat. Magyarország pedig Törökországgal karöltve szintén a nemzetközi lista végén foglal helyet. A boldogság szintje azonban korántsem véletlenszerűen alakul a kutatás szerint.
Csak pénz legyen és egészség
Életükkel legkevésbé a megtakarítással nem rendelkezők, a rossz anyagi helyzetben lévők és az egészségügyi problémákkal küzdők elégedettek – ők egy 10-es skálán 3-asra értékelik a saját boldogságszintjüket. Akiknél ugyanakkor megvan a pénzügyi biztonság, az átlagosnál boldogabbak is, ők ráadásul jobban is várják a hosszú életet, és úgy érzik, jobban fel is vannak rá készülve.
A hosszabb élet újfajta életstratégiákat követel meg, megnő például az életközépi újratervezés jelentősége. Ahogy ugyanis emelkedik az élettartam, az emberek elkezdenek másképp tekinteni az 50-es, 60-as éveikre. Már nem a „visszaszámlálás a nyugdíjig” a legjellemzőbb attitűd, sokkal több mindenben gondolkodhatunk.
A hosszabb élet nemcsak lehetőség, hanem kockázat is
Egyre többekben vetődik fel annak lehetősége, hogy lesz olyan szakasza az életüknek, amelynek finanszírozása nem megoldott. Ezt a kockázatot a magyar válaszadók 35 százaléka érzi kifejezetten, ami magasabb a nemzetközi átlagnál. Ugyanakkor minél stabilabbnak érzi valaki saját anyagi biztonságát, annál hosszabb ideig szeretne élni.
A válaszadók leginkább megtakarítási képességeik csökkenésétől tartanak (62%), illetve az információhiánytól (41%) – vagyis hogy nem tudják, valójában mennyi pénzre van szükség a gondtalan időskorhoz. 36 százalékuknak egyáltalán nincs megtakarítása – e téren Magyarország kifejezetten rosszul áll –, és csupán a válaszolók 15 százaléka elégedett jelenlegi pénzügyi helyzetével.
Globális összevetésben
- a magyarok viszonylag fiatalon mennek nyugdíjba, ami
- egyszerre csökkenti a jövedelmet és a megtakarítási lehetőségeket, miközben
- csupán 57% gondolja úgy, hogy alapvető kiadásai fedezetét biztosítja majd az állami nyugdíj.
A pénzügyi felkészültség hiánya mellett az is beszédes, hogy egészségi állapotát mindössze a magyarok 11 százaléka érzi nagyon jónak, 44 százaléka pedig csak jónak. Ez alacsonyabb a nemzetközi átlagnál, és Japán illetve Csehország után a harmadik legalacsonyabb a vizsgált országok között, miközben a magukat egészségesnek tudók felkészültebbnek érzik magukat a hosszabb életre. Ezért is fontos feladat az öngondoskodás és az egészségtudatosság.
Plusz idő
Azt is megkérdezték a résztvevőktől, hány éves kortól gondolnak valakit „idősnek”. Magyarországon ez a határ 65,4 év (9), ami egyrészt a harmadik legalacsonyabb a vizsgált országok között, másrészt nagyon közel esik a nyugdíjkorhatárhoz. Lengyelországban ugyanez az érték például 73 év körül van, a másik végletnek számító Spanyolországban pedig 62 év.
A készítők kíváncsiak voltak arra is, ki mit kezdene azzal a plusz idővel, amennyivel tovább élhet nagyszülei generációjánál. A többség (56%) azt válaszolta, hogy nyugalomba vonul, és élvezi a pihenést. De nem voltak sokkal kevesebben (44%) azok sem, akik legalább részben munkával és tanulással töltenék a „longevity bónusznak” nevezett plusz éveket.
A „Long, happy and healthy life” 11 országos online nemzetközi kutatás volt. A magyarországi 1000 fős minta reprezentatív a 18-79 éves magyar lakosságra nem, kor, régió és iskolai végzettség szerint.
