Az orosz és az amerikai hírszerzés vezetői Törökországban tárgyaltak

Az ENSZ Közgyűlése hétfőn arról szavazott, hogy Oroszországot vonják felelősségre Ukrajna megszállásáért. A határozat szerint Oroszországnak háborús jóvátételt kell fizetnie.

A 193 tagú Közgyűlés 94 igen, 14 nem szavazat és 73 tartózkodás mellett fogadta el a határozatot.

Mindamellett az eddigi öt közül ez volt a legalacsonyabb támogatottságú határozat, amelyet az ENSZ Közgyűlés az ukrajnai orosz invázióval összefüggésben elfogadott a háború kezdete óta.

Az állásfoglalás szerint nemzetközi mechanizmus létrehozására van szükség azoknak a károknak, veszteségeknek a megtérítése érdekében, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni „helytelen tettei” okoztak.

A határozatban az is szerepel, hogy a Közgyűlés tagországai Ukrajnával együttműködve hozzanak létre nemzetközi nyilvántartást, amely dokumentálja a bizonyítékokat valamint az ukránokat és az ukrán kormányt ért károkat. Oroszországnak a határozat szerint

viselnie kell minden nemzetközi joggal ellenkező cselekménye jogkövetkezményeit, ide értve az ilyen cselekmények által okozott károk megtérítését, ideértve a vagyoni károkat is.

Az ENSZ Közgyűlés határozatai ugyan nem kötelező érvényűek, de politikai súlyuk van.

A találkozóról elsőként a Kommerszant című moszkvai gazdasági napilap számolt be hétfő reggel. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak délelőtt még azt mondta, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja a török fővárosban történt orosz-amerikai kapcsolatfelvételről  szóló információkat, délután viszont a TASZSZ-nak már megerősítette, hogy amerikai kezdeményezésre kétoldalú megbeszéléseket tartottak a török fővárosban, ám további részleteket nem árult el.

A washingtoni Fehér Ház a The New York Times szerint azt közölte, hogy William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója hétfőn orosz hivatali partnerével találkozott Törökországban, és arra intette Oroszországot, hogy tartózkodjon a nukleáris fegyver bevetésétől Ukrajnában. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács azt közölte, hogy az ankarai tanácskozás nem az ukrajnai háború rendezéséről szólt, és hogy Kijevet Washington előre tájékoztatta a találkozóról. A testület szerint Burns felvetette az Oroszországban elítélt amerikai állampolgárok ügyét is.

Az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy 100 kanadai állampolgár beutazását tiltotta meg. Az Oroszországból kitiltottak között szerepel Jim Carrey és Margaret Atwood is.

Az erről szóló közleményben azt írták, hogy a szankciós listájára felvett kanadaiak között olyan tisztségviselők, és üzletemberek is szerepelnek, akik a médián és pénzügyi struktúrákon keresztül közvetlenül részt vesznek a szerintük agresszíven oroszellenes hangulat kialakításában.

A listán szerepel még Danielle Smith, a kanadai Alberta tartomány miniszterelnöke és a CBC közszolgálati műsorszolgáltató újságírói is.

A bejelentés akkor érkezett, amikor Kanada is bejelentette az Oroszországgal szembeni újabb szankciócsomagját. Ez elsősorban orosz rendőröket, nyomozókat, ügyészeket és bírákat céloz meg.

Az orosz külügyminisztérium közlése szerint a szankciókat „a Justin Trudeau rezsimje” által bevezetett büntetőintézkedésekre válaszul hozták, amelyek az orosz vezetést, politikusokat, parlamenti képviselőket, az üzleti élet képviselőit, szakértőket és újságírókat valamint a kulturális élet egyes szereplőit sújtja.

A Hős Anya címet adományozta Mednyi Kadirovának, Ramzan Kadirov csecsen köztársasági vezető feleségének Vlagyimir Putyin orosz elnök – írja az MTI.

A méltatás értelmében Kadirova a család intézményének megerősítésében és a gyermeknevelésben szerzett érdemeiért kapta az elismerést. Putyin mellette Olga Dehtyarenkónak, a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet lakójának is Hős Anya címet adományozott.

Az orosz elnök június 1-jén, a nemzetközi gyermeknapon tett javaslatot a még a Szovjetunióban bevezetett Hős Anya cím visszaállítására. A vonatkozó rendeletet augusztus 15-én írta alá. A címet olyan orosz nők kaphatják meg, akik tíz vagy több gyermeket szültek és neveltek fel. A kitüntetett anyák egymillió rubeles (jelenlegi árfolyamon több mint hat és fél millió forintos) egyszeri jutalomban részesülnek bizonyos feltételek teljesülése mellett.

Joe Biden amerikai elnök és kínai hivatali partnere, Hszi Csin-ping a G20-ak találkozóján közösen nyilvánították ki, hogy nukleáris háborút „soha nem szabad megvívni” és soha senki nem nyerhet meg – közölte a Fehér Ház.

A Fehér Ház közleménye szerint a két világhatalom vezetője kézfogással üdvözölte egymást a háromórás találkozójukat megelőzően, ahol „őszintén beszéltek” számos kérdésről, köztük kulcsfontosságú regionális és globális kihívásokról.

Biden hivatalba lépése óta ez volt az első személyes találkozó a két vezető között.

Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok és Kína osztoznak a felelősségben, hogy megmutassák a világnak: képesek „kezelni a nézeteltéréseket, és megakadályozni, hogy a vetélkedés konfliktussá váljon”.

(The Guardian)

A védelmi minisztérium közleményben jelezte, hogy az orosz erők elfoglalták a Donyecki Népköztársaságban lévő Pavlivka községet.

Az MTI által közre adott szöveg szerint Igor Konasenkov altábornagy, a tárca szóvivője ismertette a legfrissebb adatokat, ezek alapján az oroszok szerint az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán a sikertelen támadási kísérletei folyamán Kupjanszk irányában  több mint 120 embert, hat harckocsit, öt gyalogsági harcjárművet, három páncélozott személyszállítót és öt járművet veszített. Liman irányában mintegy 90 halottat és sebesültet, öt páncélozott harcjárművet és hat kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig több mint 80 embert, egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, két páncélozott személyszállítót és három járművet veszített.

Az orosz harcászati gépek, valamint, a rakéta- és tüzérségi erők az éjszaka folyamán három ukrán vezetési pontra, 54 tüzérségi egységre, valamint 174 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosításra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es légvédelmi radarállomást, egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer radarját, egy fegyver- és haditechnikai raktárt, valamint egy HIMARS és egy Vilha sorozatvető üteget. Az orosz légvédelem lelőtt hat ukrán drónt és három HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 176 helikoptert, 2504 drónt, 388 légvédelmi rakétarendszert, 6593 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 891 sorozatvetőt, 3577 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7216 speciális katonai járművet veszítettek.

A helyi hatóságok szerint az ukrán tüzérség hétfőn sorozatvetőkkel és lövegekkel lőtte Donyecket. Egy nő életét vesztette.

A magyar külügyminiszter arról beszélt, hogy a szankciók nem működnek, de Brüsszelben ma már ott tart a helyzet, hogy aki ezt kimondja, azt megvádolják, hogy az oroszok kottájából játszik.

Kapcsolódó

Szijjártó Péter szerint felháborító, hogy egyesek szerint Magyarország az orosz narratívát fújja

A külügyminiszter szerint őket nem érdekli, hogy mit gondolnak az oroszok.

A jövő héten szavazhat az Európai Parlament Oroszország terrorállammá minősítéséről, amit a Fidesz egykori pártcsaládja, az Európai Néppárt teljes mellszélességben támogat. A Néppárt szerint Vlagyimir Putyin orosz elnököt háborús bűnösnek kellene nevezni mindazokkal együtt, akik támogatják az Ukrajna ellen vívott háborújában. Szerintük az is elfogadhatatlan, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter részt vesz a mostani G20-as csúcstalálkozón, mivel soha nem szabad tárgyalni terroristákkal.

Az Európai Néppárt további szankciókat vetne ki Oroszországgal szemben, többek között teljes embargót hirdetnének az orosz kőolajra, földgázra is.

Oroszországot eddig már több európai ország is terrorállamnak nyilvánította, köztük Lengyelország és Észtország is.

Mihail Kaszjanov volt orosz miniszterelnök szerint „az orosz csapatok kivonása Harkivból és Herszonból annak a bizonyítéka, hogy Putyin kezdi elveszíteni a háborút”.

Úgy gondolom, néhány hónapon belül lezajlik a háború végső felvonása

– mondta a kormányfői tisztséget 2000 és 2004 között betöltő Kaszjanov a Sky Newsnak.

Hozzáteszi: az számára világos, hogy Putyin nem akarja befejezni a háborút, akit az interjúban megszállottnak nevezett. Ugyanakkor Kaszjanov kijelenti, hogy

amit most látunk, az már a háború vége.

Az ukrán hadsereg megvonta több nyugati újságíró akkreditációját Herszon megyében – tájékoztatott az ukrán vezérkar hétfőn. A vezérkar azzal indokolta a döntést, hogy az utóbbi időben a média több munkatársa figyelmen kívül hagyta a térségre vonatkozó tilalmakat és figyelmeztetéseket. Ezek az újságírók a katonai parancsnokok, valamint az illetékes PR-részlegek beleegyezése nélkül tudósítottak Herszonból, még azelőtt, hogy a stabilizációs erőfeszítések véget értek volna – tette hozzá a hadsereg.

Egyelőre nem tudni, hogy mely hírforrások munkatársait érinti az intézkedés. Médiaértesülések szerint a CNN amerikai és a Sky News brit hírcsatorna legalább hat tudósítója veszítette el akkreditációját. A Sky News riportere érkezett első nyugati újságíróként Herszonba és a tudósítása szerint őt is felszabadítóként ünnepelték a herszoniak.

BREAKING: Sky’s international correspondent @alexrossiSKY is welcomed by crowds of Ukrainian civilians as Sky News team are the first foreign journalists to reach the liberated city of Kherson.

Live updates: https://t.co/X3flQUBL0r

📺 Sky 501, Freeview 233 and YouTube pic.twitter.com/lGhmgzXkMA

— Sky News (@SkyNews) November 12, 2022

Az orosz hadsereg a múlt hét végén kivonult Herszon megye északnyugati részéből, vissza a Dnyeper (Dnyipro) keleti partjára. Az ukrán hadsereg elővigyázatosságból csak lassan foglalta vissza a kiürített területeket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonnal elrendelte a térség aknamentesítését.

Pár nappal Herszon felszabadítása után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a városba érkezett. „Megyünk tovább előre. Készen állunk a békére, békét akarunk az egész országban” – mondta az államfő a hivatalos zászlófelvonáson. Zelenszkij köszönetet mondott továbbá a NATO-nak és a szövetségeseiknek a nekik nyújtott támogatásért.

Goosebumps, president Zelenskyi and army soldiers singing the Ukrainian national anthem in #Kherson while the Ukrainian flag is being raised.

These are true moral boosts. pic.twitter.com/G7fpASP8ej

— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) November 14, 2022

Russians think that Kherson is a Russian city?

So we will hear Russian propagandists saying that this was the first visit of @ZelenskyyUa to Russia after beginning of full-scale war? pic.twitter.com/OtPHQfT2Sl

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) November 14, 2022

Egy magas rangú, névtelenségét kérő amerikai tisztviselő szerint Li Ko-csiang kínai miniszterelnök felelőtlennek minősítette az orosz nukleáris fenyegetést, és részletesen beszélt Kína Ukrajnával kapcsolatos politikájáról.

Li hangsúlyozta Ukrajna szuverenitást, az oroszok nukleáris fenyegetését felelőtlenségnek minősítette, továbbá arra figyelmeztetett, hogy a nukleáris fegyvereket semmiképp se használják fel olyan módon, ahogyan azt egyesek sugallták – idézte fel a G20-ak indonéziai csúcstalálkozón történteket egy amerikai tisztviselő.

A négy kelet-ukrajnai régió annektálása után Vlagyimir Putyin orosz elnök elmondta, hogy kész minden szükséges eszközt – beleértve a nukleáris fegyvereket is – bevetni az Orosz Föderáció területének védelmében. A kijelentéseket a nyugati nagyhatalmak elítélték.

Az amerikai tisztviselő elmondta, hogy Pekingnek kétségkívül kellemetlen az oroszok fenyegetőzése.

Azt hiszem, az is tagadhatatlan, hogy Kínát valószínűleg meglepte, sőt, egy kicsit zavarba is hozta az oroszok háborúja

– mondta a tisztviselő.

(SkyNews)

Egy sejtelmes videót osztott meg az ukrán védelmi minisztérium, Gyönyörű Dnyeper címen. A videón az látható, hogy legalább féltucat motorcsónakkal mennek valahol a naplementében a kommandósaik. Ukrán bloggerek pedig arról írnak orosz forrásokra hivatkozva, hogy ukrán katonák szálltak partra motorcsónakokból a Dnyeper torkolatánál, a Kinburn-félszigeten és elfoglalták Heroiske települést, az akciót pedig HIMARS rakétavetőkkel támogatták Herszonból. Ezeket az információlat az ukrán haderő egyelőre nem erősítette meg.

A félsziget azért fontos, mert onnan lehet kontrollálni a Dnyeper torkolatát és ezzel együtt Herszon kikötőjét, továbbá az a Dnyeper másik oldalán található, így oldalról is támadhatóak a megszálló orosz erők.

Beautiful Dnipro pic.twitter.com/SMpr97fpkZ

— Defense of Ukraine (@DefenceU) November 13, 2022

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint a tél gyökeresen átalakítja a konfliktus körülményeit: kevesebb támadásra, statikusabb védekező frontvonalakra lehet számítani, a fegyverek meghibásodásának kockázata pedig növekszik.

A napsütéses órák számának csökkenése, a hőmérséklet és az időjárás változása sajátos kihívások elé állítja majd a harcoló feleket.

Az új körülmények miatt az éjjellátó képesség különösen értékes árucikk lesz, a téli időjárási ruházatot és szállásokat nélkülöző erőknek pedig nagy valószínűséggel fagyás okozta sérülésekkel kell számolniuk.

A hírszerzési jelentés kiemeli, hogy a csapadék, a szélsebesség és a hóesés tovább roncsolhatja az orosz erők amúgy is alacsony morálját, ráadásul a felszerelés karbantartása is komoly problémákat okozhat. Az olyan alapvető gyakorlatokat, mint a fegyvertisztítás, a megnehezedett körülményekhez kell igazítani, és megnő a fegyver meghibásodásának kockázata is.

(Guardian)

A visszavonuló orosz csapatok még az állatkertben is fosztogattak Herszonban, mielőtt elhagyták a várost. Előkerült egy videó, amelyen egy orosz katona egy mosómedvét rángat ki a farkánál fogva a sarokból. Szegény állat hiába kapaszkodik és kapálózik, a katona ellentmondás nem tűrően emeli fel és rakja be egy szállítóketrecbe. Az állatkert kifosztásáról maguk az érintettek is eldicsekedtek a hozzátartozóiknak, így egy orosz újságíró pár nappal korábban megosztotta, hogy az egyetlen jó hír Herszonból az, hogy a barátja szerzett egy mosómedvét.

The occupiers stole everything from Kherson: paintings from art galleries, antiquities from museums, historic manuscripts from libraries. But their most prized loot was a raccoon they stole from a zoo. Steal a raccoon and Die. pic.twitter.com/1mqBrrKjHQ

— Defense of Ukraine (@DefenceU) November 13, 2022

De más állatok elrablásáról is készültek felvételek, itt például egy lámát kényszerítenek fel egy járműre:

While retreating from Kherson Russians stole animals from the local zoo.

A stolen racoon caused the most talk – on the video it is fighting with all his strength. pic.twitter.com/8x6duGZ7GX

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) November 13, 2022

Az ukrán hatóságok az alapvető szolgáltatások helyreállításán dolgoznak a Herszonban, miután a visszavonuló orosz hadsereg megsemmisítette az összes fontos infrastruktúrát, így a lakosok áram és víz nélkül maradtak.

Az orosz csapatok megsemmisítették az összes kritikus infrastruktúrát: a kommunikációs, víz-, hő- és villanyhálózatot

– mondta Volodimir Zelenszkij elnök tegnap esti beszédében. A hírek szerint az orosz csapatok emellett felrobbantottak egy 100 méter magas tévétornyot és legalább négy hidat, köztük azt az Antonivszkij-hidat, amelyen a város nyugati oldala felől lehet átkelni a Dnyeper folyón.

Herszon polgármestere „kritikusnak” nevezte a humanitárius helyzetet a víz-, gyógyszer- és kenyérhiány miatt, Zelenszkij pedig közölte, hogy a hatóságok az orosz csapatok által hátrahagyott több ezer aknával, drótkötéllel és fel nem robbant lövedékkel küzdenek. Az aknamentesítés ideje alatt kijárási tilalmat rendeltek el, és korlátozták a városba való be- és kiutazást.

Az ukránok több tucat, herszon megyei iskola felrobbantásával is vádolják az oroszokat, mellyel tovább rontották azoknak a gyerekeknek a jövőbeli kilátásait, akik immár kilenc hónapja nem tanulnak.

Herszon város helyi közigazgatásának tanácsadója szerint „az orosz megszálló erők és a kollaboránsok mindent megtettek azért, hogy a városban rekedt emberek a lehető legjobban megszenvedjék a várakozás napjait, heteit, hónapjait”.

Zelenszkij hozzátette, hogy Herszon régióban 226 település felett szerezték vissza az ellenőrzést, ahol összesen 100 ezernél is többen élnek.

(Guardian)

Az ukrán-magyar határszakaszon 4967-en léptek be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4491-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 209 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 116 ember – köztük 61 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.

Az ukrán nyomozók több mint négyszáz orosz háborús bűncselekményt dokumentáltak Herszonban

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti beszédében, hozzátéve, hogy halott katonák és civilek holttesteire bukkantak. A felfedezések miatt teljes körű vizsgálatot indítottak.

Az orosz hadsereg ugyanazt a kegyetlenséget hagyta maga után, mint az ország más régióiban, ahová behatolt

– tette hozzá.

Zelenszkij állításait egyelőre nem hitelesítették.

Pénteken az orosz csapatok kivonultak Herszonból, az egyetlen regionális központból, amelyet el tudtak foglalni az invázió február 23-ai kezdete óta. Az oroszok közel 30 ezer katonát vontak ki a térségből, azonban Moszkva indoklása szerint nem visszavonulásról, csupán átcsoportosításról van szó.

Az orosz invázió kezdete óta Ukrajnában több helyen találtak tömegsírokat, köztük megkínzott civilek holttestét, többek között Harkiv környékén és a Kijev melletti Bucsában. Az oroszok következetesen tagadják, hogy civileket támadnának.

(SkyNews)