Egyetlen budapesti intézményt kívánt megtekinteni Hillary Clinton, amikor még az Egyesült Államok First Ladyjeként Magyarországon járt: a Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház – Romano Kher elnevezésű, szociális és művelődési módszertani központját, amely a finoman szólva nem túl reprezentatív XV. kerületnek is a külső részén található. Ezzel a történettel példázta Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere a legnagyobb hazai kisebbség iránti fokozott nemzetközi figyelmet a Fővárosi Roma Kulturális és Oktatási Központról (FROKK) szóló április végi közgyűlési vitán.
Hatalmas összeg
A tervek szerint a kulturális, pedagógiai és kutatási feladatokat ellátó létesítmény a fővárosi tulajdonú Szentkirályi utca 7. szám alatti épületben kapna helyet. A felújítást 900 millió forinttal támogatja az állam, amely ezen felül a főváros által a működtetésre biztosított évi 100 millió forinthoz további 200 millió forinttal csatlakozna. Feltűnően nagy felújítási összegről van szó, amelyet a nemes cél sem magyaráz.
Összehasonlításképpen a VI. kerület 1,1 milliárd forintból épített fel egy új kulturális központot az Eötvös utcában, kétszer akkorát, mint a Szentkirályi utcai 2300 négyzetméteres ingatlan, amelynek jelenlegi értékét a tervezett felújítási összeg harmadára, 330 millió forintra becsülik.
Horváth Csaba főpolgármester-helyettes lapunknak ugyan jelezte, hogy még csak az „elvi döntések” születtek meg, a felújítási program nem végleges, közben azonban a büdzsében már a fővárosi létesítményre csoportosították át a korábban az országos roma centrumra szánt 900 millió forintot. A projektet pedig az eddigi, több évtizedes halogatáshoz képest szédítő ütemben, a 2010-es – választási – évre tető alá akarják hozni. A fővárosi képviselők már meg is szavazták az intézmény megalapításáról szóló okirat szövegének előterjesztését, méghozzá egyhangúlag.
A leendő kulturális központ. A választásokig tető alá akarják hozni. Fotó: Kőhalmi Péter
Aggályok
Félő, hogy a jó szándékú kezdeményezést „erőltetett menetben” mindenképpen kipipálják, méghozzá úgy, hogy az eredetihez képest jóval szűkebb koncepcióhoz társított gáláns összegek végül követhetetlenül szétfolynak. A budapesti centrum kialakítása pedig a roma civilek szerint „beláthatatlan jövőbe tolja ki” az önreprezentáció feladatait ellátni képes, régóta vágyott országos kulturális intézmény létrehozását.
A FROKK majdani lehetőségei ugyanis eltörpülnek a korábban kidolgozott tervekhez képest. A kisebbségi és civil szervezetek részéről így most vitatott a helyszín, s a részint országos, részint fővárosi, úgy művészeti, mint esélyegyenlőségi funkciókat ellátó tevékenység keveredése is. Miután a romák által évtizedek óta áhított kulturális infrastruktúra kialakítására tett ígéretét a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem teljesítette (Ígéretes ötlet – Figyelő, 2008/9. szám), a Gyurcsány-kormány az országos központ előkészítésére a Roma Integráció Évtizede Program intézkedéseiről szóló 2007. decemberi kormányhatározatban vállalt kötelezettséget.
A tárgyalásokat azonban a kormány az idén forráshiányra hivatkozva megszakította a program megvalósulását ellenőrző, kisebbségi és civil szervezeteket tömörítő Roma Irányító és Monitoring Bizottsággal (RIMB). Ám az elkülönített 900 millióval kezdeni kellett valamit. A kormány a bizottság bevonása nélkül mondott le az országos roma intézményről a főváros javára – mondta el Zsigó Jenő, a Romano Kher igazgatója, a RIMB soros elnöke –, ugyanakkor árulkodó módon országos funkciók betöltését is elvárja cserébe az évi 200 millió forintos állami támogatásáért az erre alkalmatlan helyszínen.
Elhibázott választás
A Szentkirályi utcai volt Dekoratőr Iskola épületét a civilek és az egyeztetésekre múzeumi szakértői minőségben meghívott György Péter esztéta is elhibázott választásnak tartják. A kritikákra válaszul a főváros névlegesen az intézményhez csatolná a Napház Khamorro jelenlegi, kulturális rendezvényekre alkalmas épületét, amely azonban mindössze 100 fő befogadására képes.
A kedélyek megnyugtatására a főváros kötelező egyeztetést írt elő a civilekkel, s lehetővé teszi, hogy a legkésőbb május végéig további helyszíneket javasoljanak a kerületi önkormányzatok. Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke (más roma szervezetekkel dacolva) a végül elfogadható megoldásban bízva véli úgy, hogy ha „választani kell a semmi és a valami között”, ők inkább a „valamit” választják, semhogy megint ne történjen évekig semmi.
A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkársága ugyanis változatlanul kívánatosnak látja az országos létesítményt. Arra azonban lapunknak nem válaszoltak, hogy pontosan mikorra tűznék ki a megvalósítást.
