A parlament hétfőn szavaz többek között a kedvezményes áfakulcsokról is, amiben minden bizonnyal a távhőszolgáltatás a 18 százalékos körbe kerül.
A tanulmány megjegyzi, hogy a hivatalos indoklás szerint a kedvezményes áfakulcs bevezetése a távhőszolgáltatás versenyképességét szolgálja a többi fűtési módhoz képest. A Force Motrice tanulmánya ezt megkérdőjelezi: az adócsökkentés révén az alternatív fűtési módokhoz képest hét százalékkal olcsóbbá váló szolgáltatás nem javítja a hatékonyságot. A földgáz beszerzési ára az év második felétől várhatóan csökken, és mivel a távhőtermelés 80 százalékban földgáztüzelésen alapszik, a gáz árának csökkenése lehetővé teszi, hogy a távfűtéses lakásokban a fizetendő díj akár két számjegyű arányban csökkenjen.
A lakások mintegy 16 százalékában van távhőszolgáltatás, és ezt a rendszert eddig is – közvetve és közvetlenül – évente mintegy 90-95 milliárd forinttal támogatták az adófizetők és a villamosenergia-felhasználók. Ebből közel 50 milliárd forinttal részesednek azok az erőművek, amelyek együttesen állítanak elő távhőt és áramot, és ezért kapcsolt energiatermelés címén az áram erőművi árában kapnak támogatást. Ezt a végfelhasználók az áram fogyasztói árában fizetik meg.
Az elemzés a Magyar Energia Hivatal adataira hivatkozik.
További 30 milliárd forint a energiatermelők különadójából, az úgynevezett Robin Hood-adóból származik. A különböző energiahatékonysági és takarékossági programok: a Környezetvédelmi és Energia Operatív Program, a Panel Program, az ÖKO Program, a Nemzeti Energiahatékonysági Program és a helyi önkormányzatok távhő-korszerűsítést szolgáló programjai még további 15-20 milliárd forint támogatást jelentenek.
A tanulmány szerint a tervezett áfacsökkentés nem ösztönöz a hatékonyságra, sokkal inkább a jelenlegi alacsony hatékonyságú távhőrendszer fenntartását szolgálja, és mint ilyen sem közgazdasági, sem energiapolitikai érvekkel nem támasztható alá.
