Gazdaság

Érvényteleníthetik a devizahitel-szerződések többségét?

Tájékoztatás elmaradása miatt akár semmisnek bizonyulhat a Magyarországon 2000-2009 között megkötött devizahitel-szerződések jelentős része.

A 2008-ban alapított Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület fizetési felszólítást küldött az OTP Bank Nyrt.-nek, melyben egy az Egyesület által képviselt fogyasztó devizahitel-szerződésének semmissége mellett érvel.

Az Egyesület érvelése szerint a bank nem tájékoztatta megfelelően a fogyasztót a szerződéshez kapcsolódó valamennyi díjról és költségről, így a bank megszegte a hitelintézetekről szóló törvény 2000-2009 között hatályban lévő rendelkezéseit.

A törvényi előírás szerint a hitelnyújtóknak üzletszabályzataikban, hirdetményeikben és az egyedi hitelszerződésekben kellett tájékoztatniuk a hitelfelvevőket a fogyasztási, lakossági hitelszerződésekkel kapcsolatos összes költségről.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének interneten is elérhető dokumentumai bizonyítják, hogy a devizahitelekhez kapcsolódik egy speciális költség, amelyet “árfolyamrésnek” neveznek. Az eljárás tárgyát képező lakossági fogyasztási hitelszerződés esetében az árfolyamrés 1%-volt, de ennek értékéről a bank nem tájékoztatta a fogyasztót az egyedi hitelszerződés megkötésekor, ezzel megszegve a törvényi előírásokat.

A hitelintézeti törvény szerint az a lakossági fogyasztási hitelszerződés, amely nem tartalmazza a szerződéshez kapcsolódó összes költséget, automatikusan semmisnek minősül. Mivel a szóban forgó szerződés nem tartalmazza az árfolyamrés mértékét, az Egyesület felszólította az OTP Bank Nyrt.-t, hogy fizesse vissza a fogyasztónak az elmúlt években levont törlesztőrészleteket.

A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület honlapján közzétett jogi elemzés öt másik nagy magyarországi hitelintézet 2000-2009 között megkötött devizahitel-szerződéseit vizsgálva megállapítja, hogy a vizsgált devizahitel-szerződések közül egy sem tartalmazta az árfolyamrés mértékét.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben az Egyesület érvelése megalapozott, a Magyarországon ebben az időszakban kötött devizahitel-szerződések jelentős része semmisnek bizonyulhat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik