Világháborús uszítással vádolták Zelenszkijt, miközben csak arról beszélt, hogy megelőző szankciókat kellett volna alkalmazni a háború előtt

Oroszország nem áll készen arra, hogy nukleáris fegyvert vessen be az ukrajnai háborúban, de az erről szóló kommunikáció is nagyon veszélyes, mondta pénteken a BBC-nek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij a brit közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának adott interjúban cáfolta, hogy egy minapi nyilatkozatában Oroszország elleni csapásmérésre biztatta volna a Nyugatot; szavai szerint félreértették ukránul mondott kijelentéseit, amelyeket egy online rendezvényen tett. Az ukrán elnök kijelentette: az ukránok nem terroristák, nem harcolnak más országok területén.

Még (az elmúlt) nyolc év véres tragédiája után sem az a hozzáállásunk az oroszokkal szemben, hogy embereket kell gyilkolnunk, erre nem állunk készen, ellentétben az oroszokkal

– fogalmazott Zelenszkij.

Hangsúlyozta: véleménye az, hogy a világnak újabb szankciók révén mért „megelőző rúgásokkal” kell megállítania Oroszországot, nem katonai csapásmérésekkel. Hozzátette, hogy az oroszok a maguk javára használták fel és „újrafordították” az általa mondottak először nyilvánosságra került fordítását.

Zelenszkij szerint a nukleáris fegyverek esetleges használatáról szóló kommunikáció az orosz társadalomnak szól, de így is rendkívül veszélyes. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Zelenszkij által tett kijelentésekről szóló első beszámolók után elítélte az ukrán elnöknek tulajdonított szavakat, mondván: Zelenszkij gyakorlatilag egy új világháború kirobbantására tett felhívást.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök által nemrégiben elrendelt mozgósításról szólva Zelenszkij a pénteki BBC-interjúban úgy fogalmazott:

e behívott gyerekeknél sem gépfegyver, sem testvédő (katonai) ruházat nincs, csak ágyútölteléknek vetik oda őket, az életükért kell harcolniuk, ha nem akarnak kebabbá válni.

Hozzátette, hogy Putyin nem nukleáris csapástól fél, hanem saját népétől, mivel csak a nép tudja megfosztani őt hatalmától és átruházni e hatalmat másra. (MTI)

A zaporizzzsjai atomerőmű adott esetben akár tízszer annyi potenciálisan halálos radioaktív sugárzást bocsáthat ki, mint a Csernobili atomkatasztrófa 36 évvel ezelőtt – figyelmeztetett Ruszlán Sztrilec ukrán környezetvédelmi miniszter. A tárcavezető erről az ENSZ környezetvédelmi konferenciáján beszélt Cipruson az AP-nek. Egy ilyen mértékű radioaktív kibocsátás akár 2 millió négyzetkilométerre is kiterjedhet, ami háromszor nagyobb területet jelent, mint teljes Ukrajna – vélekedett.

Egy ilyen esemény „környezeti menekülthullámot” is kiválthat, figyelmeztetett a miniszter, aki a háborúval összefüggésben több riasztónak tűnő környezetvédelmi adatot is ismertetett. Ezek közül a legfontosabbak, hogy az orosz invázió kezdete óta:

• körülbelül 3 millió hektáron sérült meg vagy égett le erdő,
• Az olajraktárak és ipari létesítmények elleni orosz támadásokkal kombinálva az erdőtüzek több mint 67 millió kisebb-nagyobb légszennyezést okoztak,
• és  jelenleg 812 természetvédelmi terület sérült, vagy továbbra is veszélyben van.

A miniszter hozzátette: a háború által az elmúlt hét hónapban okozott környezeti károk helyreállítási költsége előzetes felmérés szerint meghaladja a 36 milliárd euró.

(Al Jazeera)

Azonosítatlan drón robbant fel a Kaluga megyei Sajkovka katonai repülőterén, ahol egy orosz nehézbombázó repülőezred állomásozik, közölte Vlagyiszlav Sapsa, a régió kormányzója. Az incidensben nem sérült meg senki és károk sem keletkeztek. A helyszínen nyomozók és törvényszéki szakértők dolgoznak.

A kormányzó szerint a pilóta nélküli légi jármű feltehetően a határ felől érkezett. Az ukrán határ a településtől mintegy 200 kilométerre található. A sajkovkai reptéren a 52. gárdista nehézbombázó repülőezred állomásozik, amelynek fegyverzetébe a Tu-22M3 típusú, nagy hatótávolságú, szuperszonikus rakétahordozók is tartoznak.

A drónrobbanás a Kommerszant című lap szerint az első ilyen jellegű incidens volt Kaluga megyében azt követően, hogy az orosz hadsereg február 24-én támadást indított Ukrajna ellen. Korábban számos katonai és polgári létesítmény ellen történt támadás az Ukrajnával határos régiókban, Brjanszk, Belgorod, Kurszk és Rosztov megyében.

Pénteken két Belgorod megyei települést ért ukrán belövés. Ott és Kurszk megyében két héttel, október 22-ig meghosszabbították a terrorfenyegetettség sárga, közepes szintjét. (MTI)

Oroszország menesztette keleti katonai körzetének parancsnokát, Alekszandr Csajkó vezérezredest – írja a Reuters az RBC orosz hírportál pénteki jelentésére hivatkozva.

Az RBC nyilvánosan elérhető orosz állami nyilvántartások alapján azt írja, hogy Rusztem Muradov altábornagyot nevezték ki a Keleti Katonai Körzet élére. Ez tulajdonképpen Oroszország Távol-Keleten állomásozó csapatait jelenti, ám az ide tartozó erők nagy részét jelenleg Ukrajnában vetik be.

Az Európai Unió által februárban szankcionált Muradov korábban a kelet-ukrajnai Donbászban teljesített szolgálatot, és orosz békefenntartókat vezényelt Azerbajdzsán elszakadt régiójában, Hegyi-Karabahban, ahol többnyire örmény nemzetiségűek laknak.

Noha Muradov szülőföldjének, a dagesztáni régiónak a vezetője máris gratulált az altábornagy kinevezéséhez, a hírt egyelőre sem a Kreml, sem az orosz védelmi minisztérium nem erősítette meg.

Hétfőn az RBC arról számolt be, hogy a nyugati katonai körzet parancsnokát, Alekszandr Zsuravljov vezérezredest váltották le, röviddel azt követően, hogy szeptemberben drámai veszteségeket szenvedett el Északkelet-Ukrajnában, és Ukrajna visszafoglalta a donyecki régióban található, kulcsfontosságú nagyvárost, Limant is. Azóta az orosz erők Herszon régió felett is elveszítették az irányítást. Ez utóbbi szintén olyan területet, amelyet Moszkva ma már a csatlakozásról szóló úgynevezett „népszavazások” alapján Oroszország részének tekint.

Több rakétatámadást hajtottak végre az orosz erők csütörtökön és pénteken a délkeleti országrészben lévő Zaporizzsja megyeszékhelyre, az ukrán rendőrség adatai szerint már 12 helyi lakos vesztette életét, írja az MTI.

Anatolij Kurtyev, a városi tanács titkára pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy a kutatási és mentési munka egész éjjel folytatódott a romba dőlt házaknál.

A katasztrófavédelem korábban 11 halálos áldozatról számolt be. Közlése szerint egy ötemeletes lakóépület romjai közül 8 halottat emeltek ki, 6 embert sikerült kimenteni, közülük ötöt szállítottak kórházba, három halottat pedig egy négyemeletes lakóház romjai alatt találtak meg. Ott 15 embert sikerült kimenteni, közülük 8-an kerültek kórházba. Összesen 21 embert mentettek ki élve.

A rendőrség szerint az elmúlt nap során az orosz erők kilencszer támadták a várost, éjjel pedig további két csapást mértek rá kamikaze drónokkal. Tűz ütött ki a városközpont lakott részében, és károk keletkeztek a létfontosságú infrastruktúrában.

Olekszandr Sztaruh, a zaporizzsjai régió kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy péntek délelőtt az orosz erők újabb rakétacsapást mértek a megyeszékhelyre. Szavai szerint egy rakéta egy többemeletes ház udvarára csapódott be, az eddigi információk alapján egy ember sebesült meg repeszektől.

Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken szorosabbá váló kétoldalú kapcsolatokról beszélt telefonon, és a török államfő megismételte: Ankara szívesen részt venne az ukrajnai háború békés befejezésének előmozdításában, jelentette be a török elnöki hivatal.

A két államfő az ukrajnai háború legutóbbi fejleményeit is megvitatta a telefonbeszélgetés során

– fogalmazott Erdogan hivatalának kommunikációs igazgatósága. A NATO-tag Törökország, amely szoros kapcsolatokat ápol mind Ukrajnával, mind Oroszországgal, a háború során igyekezett egyenlő távolságot tartani Kijevtől és Moszkvától: Ankara visszautasította az Oroszország elleni nyugati szankciókat, miközben bírálta az Ukrajna elleni orosz háborút is, és fegyverrel felszerelt drónokat küldött Kijevnek.

Az ENSZ-szel együtt Törökország hozta tető alá júliusban a fekete-tengeri kikötőkben tárolt ukrajnai gabona exportját újraindító megállapodást, amely a mai napig az egyetlen jelentős diplomáciai áttörés a hét hónapja tartó fegyveres konfliktusban.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter Vlagyimir Putyin orosz elnök hetvenedik születésnapja alkalmából szólt az ukrán földön harcoló orosz katonákhoz. Videóüzenetében felszólította őket, hogy tegyék le a fegyvert, cserébe pedig „életet és biztonságot” ígért nekik. Az orosz csapatoknak címzett videóban Reznyikov többek között azt mondta:

Életet, biztonságot és igazságot szavatolunk mindenkinek, aki hajlandó azonnal befejezni a harcot. Azok számára, akik bűnös parancsot adtak, törvényszéket állítunk fel. Még mindig megmenthetitek Oroszországot a tragédiától és az orosz hadsereget a megaláztatástól!

A védelmi miniszter szerint a Kreml „becsapta és elárulta” az orosz csapatokat, és most sokan a „vérükkel fizetnek valaki másnak a fantáziáiért és hibás céljaiért”. Úgy látja, az orosz hadseregben sokan már rájöttek, hogy „nem jó célért küldték őket a halálba”.

Azokra utalva, akik mégsem tennék le a fegyvert, Reznyikov azt mondta:

Tolvajként, nemi erőszaktevőként és gyilkosként fognak emlékezni rátok, bűnösnek fognak benneteket tartani. És újra elárulnak benneteket, ahogy már nem egyszer tették.

A videót a Wall Street Journal ukrajnai tudósítója, Matthew Luxmoore tette közzé a Twitteren:

On Putin’s 70th birthday, Ukraine’s Defense Minister addresses Russian soldiers and highlights their leaders’ hypocrisy:

“Our president is visiting the frontline… He is with his army. And where is yours?”

One of the hardest-hitting speeches I’ve seen from anyone since February pic.twitter.com/2l1ggNS5jv

— Matthew Luxmoore (@mjluxmoore) October 7, 2022

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető gratulált Vlagyimir Putyinnak 70. születésnapja alkalmából, és méltatta „kiváló vezetői képességét és erős akaratát”, ami a két ország közötti kapcsolatok elmélyülésének legújabb jele.

A születésnapi üzenetben Kim dicsérte Putyin eredményeit egy „erős Oroszország felépítésében”, és kijelentette, hogy az orosz vezetőt „nagy tiszteletet és támogatást élvez a széles néptömegek részéről”.

Az Észak-Korea és Oroszország közötti együttműködés soha nem látott mértékben erősödött meg

– mondta Kim, hozzátéve, hogy reméli, a személyes kapcsolataik nagyobb szerepet játszanak majd a két ország közötti baráti viszony továbbfejlesztésében.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésére utalt, amikor azt javasolta, hogy megelőző csapásokra van szükség a nukleáris fegyverek használatának megakadályozása érdekében – közölte az elnöki szóvivő.

A Kreml világháború kirobbantására szóló felhívásként értékelt az ukrán államfő mondatait, és egyúttal arra figyelmeztettek, hogy egy ilyen konfliktus következményei szörnyűek és kiszámíthatatlanok lennének.

A kollégák egy kicsit túltolták a nukleáris hisztériakeltést, és most már oda is atomcsapásokat képzelnek, ahol nincsenek

– szúrt oda Zelenszkij szóvivője, Szerhij Nyikoforov a Facebookon. Ráadásul az ukrán elnök nem is a jelenlegi állapotokra utalt a Kreml által kifogásolt beszédben.

Az elnök a február 24-i ukrajnai orosz invázióig tartó időszakról beszélt. Akkor megelőző intézkedéseket kellett volna alkalmazni, hogy megakadályozzuk Oroszország abban, hogy háborút indítson. Hadd emlékeztessem önöket, hogy az egyetlen intézkedés, amelyről akkor szó volt, a megelőző akció volt

– teszi hozzá a szóvivő.

(Al Jazeera)

Kijev szavatolja a magukat megadó orosz katonák életét és biztonságát – jelentette ki pénteken az ukrán védelmi miniszter.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter oroszul intézett beszédet az orosz hadsereg katonáihoz.

Garantáljuk az életet, biztonságot és az igazságot mindazoknak, akik azonnal feladják a harcot

– jelentette ki. Hozzáteszi:csak azokat vonják felelősségre, akik a „bűnös parancsokat” adták.

Még mindig megmenthetik Oroszországot a tragédiától és az orosz hadsereget a megaláztatástól, vagy hogy tolvajokként, erőszaktevőkként és gyilkosokként maradjanak meg az emlékezetben

– mondta a miniszter.

Úgy folytatta: a Kreml becsapta és elárulta önöket azzal, hogy hadseregét Ukrajna megtámadására vezényelte.

A miniszter végezetül hangsúlyozta: az ukránoknak nincs szükségük orosz földre, elég nekik a sajátjuk. Kilátásba helyezte ugyanakkor, hogy az ukránok minden elfoglalt földjüket vissza fogják venni.

(MTI)

A visegrádi csoportban (V4) teljes egyetértés van az uniós szankciókat illetően, Magyarország nem akadályozza az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyolcadik szankciócsomagot – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. Pénteki lengyel médiajelentések szerint Morawieckitől az Európai Politikai Közösség (EPC) csütörtöki prágai találkozóját követő sajtókonferencián megkérdezték, hogy találkozott-e a csúcs során Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, illetve beszéltek-e az Oroszországgal szembeni szankciókról.

A lengyel miniszterelnök megerősítette: találkozott Orbán Viktorral, és beszéltek a szankciókról is.

Ezúttal is jó információt oszthatok meg önökkel, mégpedig azt, hogy Magyarország miniszterelnöke nem akadályozza a nyolcadik szankciós csomagot

– jelentette ki Morawiecki.

A tagállamok kormányfőit vagy elnökeit tömörítő Európai Tanács csütörtökön új, további gazdasági korlátozásokat tartalmazó, valamint az egyéni szankciók alá vett orosz állampolgárok listáját bővítő csomagot fogadott el Oroszországgal szemben, válaszul a kelet-ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye illegális annektálására.

Lényegében világháború kirobbantására szóló felhívás volt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy Oroszország elleni megelőző csapást sürgetett a NATO-tól – jelentette ki a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, amit az MTI szemlézett.

Peszkov csütörtök este arra reagált, hogy Zelenszkij az ausztráliai Lowy Intézet videokonferenciáján aznap arról beszélt, hogy a NATO-nak preventív csapást kellene mérnie Oroszországra, hogy „kizárja Oroszország nukleáris fegyverhasználatát”.

Az orosz elnöki szóvivő arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen konfliktus következményei szörnyűek és kiszámíthatatlanok lennének.

Peszkov szerint, mivel valójában Washington és London irányítja Kijev tevékenységét, ők viselik a felelősséget Zelenszkij szavaiért. Mint mondta, az ilyen kijelentéseket a nemzetközi közösség nem hagyhatja reakció nélkül.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegram-csatornáján azt állította, hogy „a Nyugat nukleáris háborút szít”, Zelenszkijt pedig, bábnak, kiegyensúlyozatlannak „fegyverrel felpumpált szörnyetegnek” nevezte, „akinek a keze által elpusztíthatják a világot”.

Az ottawai orosz nagykövetség a Twitteren arra szólította fel a kanadai kormányt, hogy reagáljon Zelenszkij kijelentésére.

Újabb sikereket könyvelhetnek el az ukránok. Ezúttal a déli Herszon régióban sikerült áttörést elérni, így már egyre kevésbé állja meg a helyét az oroszok azon állítása, miszerint Ukrajna 20 százalékát annektálták.

Csak Herszon régióban október eleje óta több mint 500 négyzetkilométert szabadítottak fel csapataink az orosz megszállás alól

– közölte Volodimir Zelenszkij elnök csütörtök késő esti beszédében.

A visszafoglalt területeken több tucat olyan város és falu található, amelyet hónapok óta az orosz erők tartottak megszállva – mondta Natalja Gumenjuk, a déli hadtest parancsnokságának szóvivője.

Herszon régió lakossága a háború előtt egymillió fő volt. A február 24-ei orosz inváziót követően a moszkvai csapatok viszonylag korán és könnyedén elfoglalták a terület nagy részét.

(Guardian)

Az ukrán-magyar határszakaszon 5450-en léptek be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar szakaszon belépők közül pedig 5304-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 205 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Az ukrán erők szeptemberben nagy területet foglaltak vissza az északkeleti Harkiv régióban, ahol az oroszok távozása után 534 civil, köztük 19 gyermek holttestét találták meg az ukrán hatóságok – közölte Szerhij Bolvinov, a harkivi rendőrség munkatársa csütörtökön egy interneten közzétett tájékoztatóján.

A Reuters értesülése szerint Izjumban találták a legtöbb holttestet, összesen 447-et. Bolvinov hozzátette, hogy a nyomozók 22 helyszínen találtak bizonyítékot arra, hogy az oroszok „kínzókamrának” használták őket.

Oroszország idáig nem reagált a vádakra.

(Guardian)

Joe Biden amerikai elnök szerint a „nukleáris armageddon” kockázata az 1962-es kubai rakétaválság óta most a legnagyobb. Az Egyesült Államok és az EU vezetői korábban jelezték, hogy Vlagyimir Putyin nukleáris kardcsörtetését komolyan kell venni, melyet az amerikai elnök ezúttal is megerősített: szerinte az orosz elnök „nem viccelt”, amikor az ukrajnai kudarcok elszenvedése után taktikai atomfegyver bevetését helyezte kilátásba.

Biden egy zárt körű adománygyűjtő rendezvény elmondta, hogy az „orosz hadsereg jelentősen alulteljesített”, ezért biológiai és vegyi fegyver bevetése sem zárható ki.

A kubai rakétaválság óta először fordul elő, hogy közvetlen fenyegetést jelent a nukleáris fegyverek bevetése, ha a dolgok tényleg a jelenlegi irányba haladnak tovább

– mondta Biden.

(BBC)