Bár Balassagyarmat képviselő-testülete úgy döntött, hogy elfogadja az MVM földgázra adott 16,6-szoros árajánlatát, mégsem kell az önkormányzatnak október 1-jétől 1610 forintot fizetni köbméterenként a jelenlegi 96 forint helyett. Ennek oka, hogy a város tucatnyi másik településsel együtt indult a közbeszerzésen, és miután nem mindenki bólintott rá az állami cég ajánlatára, így a beszerzési eljárás eredménytelen lett. Menekülőútként az önkormányzatok a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnál (KEF) pályáztak többségükben nem fix, hanem havonta változó árra.
Ha novemberben is hasonló áron tudnak vásárolni, akkor az idei évet nagyjából 80 millió forintos forrásátcsoportosítással abszolválni tudják, mivel további 31 mérőhelyük menedékes fogyasztóként 3,2-szeres gázárral rendelkezik januárig – nyilatkozta a 24.hu-nak Csach Gábor, a város fideszes polgármestere.
Arra a kérdésünkre, hogy miért fogadta el a testület a 16,6-szoros árajánlatot, a városvezető úgy válaszolt,
a biztos rossz jobb lehet a bizonytalan rossznál,
egy magas ár a bizonytalan vagy folyamatosan változó árnál. Persze azt is tudták, hogy sok önkormányzat – érthetően – húzza a száját erre az ajánlatra, így szinte biztosak lehettek abban, hogy lesz település, amelyik bedobja a törülközőt.
Ebben a helyzetben nincsen jó döntés – nyomatékosította Csach. Az eljárásrend szerint egyébként ha nincs szerződés, akkor a szolgáltató leszereli az órát. Balassagyarmatnak október 1-jéig volt érvényes kontraktusa, utána csak illegálisan lehetett volna vételezni, ha nincs friss szerződésük. Ezt sem akarták megkockáztatni, ahogy az adott esetben bizonytalan napi vagy havi mozgású tőzsdei beszerzést sem. A 11 másik önkormányzat, amelyik részt vett a korábbi közbeszerzésen: Mosonmagyaróvár, Budafok-Tétény (Budapest XXII. kerülete), Vác, Esztergom, Hajdúszoboszló, Karcag, Tiszaújváros, Mezőkövesd, Üllő, Siklós és Ács. Kérdéseinkkel az összes érintett települést megkerestük, de csak Vácról és Hajdúszoboszlóról érkezett válasz.
Utóbbi független polgármestere, Czeglédi Gyula arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy Hajdúszoboszló önkormányzata nem fogadta el az 1610 forintos árat.
Ez az ár teljességgel elfogadhatatlan, sem szakmailag, sem költségvetésileg nem értelmezhető, még a legszorosabb takarékosság mellett sem
– írta.
Hajdúszoboszló is csatlakozott a KEF-beszerzéshez, de nem várták ölbe tett kézzel az új árat. Az óvodákba 24 fűtő-hűtő klíma beszerzéséről döntöttek, októberi ülésükre pedig további előterjesztés készül a többi intézményük energiafelhasználásának csökkentésére. A váci képviselő-testület sem fogadta el az MVM ajánlatát, ennek oka, hogy az önkormányzat ezer forintra tud fedezetet biztosítani. A település szintén a KEF-en keresztül szerzi be a gázt – derül ki az önkormányzat válaszából.
Balassagyarmat még így is a szerencsésebb települések között van, hiszen csak jövő decemberben jár le a villanyszerződésük. Erre most 31 forint/kWh-át fizetnek, így például több óvodában, a művelődési házban, a könyvtárban és a városházán légkondival tudnak fűteni. A gázhoz képest ugyanis ez nevetséges költség.
Ettől függetlenül természetesen nekiláttak már a takarékoskodásnak: visszafogták a saját forrásból zajló fejlesztéseket, több intézményegységet bezárnak. A sportcsarnok kiszolgáló helyiségeit például a fűtési szezonban délelőtt normál üzemben fűtik, de délutántól és hétvégéken jelentősen csökkentik a hőmérsékletet, decembertől pedig – amikor elkészül az új hőszivattyús sportcsarnok – be is zárják ezt az intézményt. Viszont nem rúgnak ki embereket, és az alapfeladatokban (szociális, bölcsődei, óvodai, egészségügyi tevékenységben) nem lehetnek „sérülések”. „Azt tudom mondani, ha a menedékes fogyasztóhelyeinken sem lesz magasabb a gázár a tízszeresnél, akkor ez jövőre is tartható. De hogy 2024-ben mi lesz, arra most senki se venne mérget.”
A balassagyarmati foci sorsa viszont már az idén eldőlt.
miután anyagi nehézségekre hivatkozva visszalépett az NB III Közép-csoportjának további küzdelmeitől a Balassagyarmati VSE. A polgármestert az egyesület tájékoztatta a helyzetéről, de az önkormányzat nem tud segíteni a klubon. A szponzorok visszaléptek, így a meglehetősen drága bajnoki szereplést nem tudja kigazdálkodni az egyesület.
A következő szezon, ha szerényebb körülmények között is, mindenképp elindul, hiszen az utánpótlás működik tovább. Az önkormányzatot azért nem érte váratlanul a bejelentés, mert már nyáron elindult a szponzorok visszalépése, amikor a cégek is szembesültek az energiaár-robbanással.
„Az NB II-es kézilabdacsapat is nehéz helyzetben van, nekik ráadásul télre készül el az új hőszivattyús sportcsarnokuk. Ennek a csapatnak a megmentése most presztízskérdés is, persze az alapellátás biztosítását ez sem kockáztathatja” – mondta Csach.
Csach Gábor egyike annak a kevés fideszes polgármesternek, aki többször is felhívta a figyelmet az állami segítségnyújtás fontosságára. Nyáron levelet írt több miniszternek, melyben az önkormányzatok számára a teherbíró képességükhöz igazodó kompenzálást kért. Választ a Pénzügyminisztériumtól kapott, Varga Mihályék a többi között azt írták, hogy hitelfelvételről szó sem lehet. Ez azóta már változott, energetikai beruházásra már felvehetnek hitelt az önkormányzatok, és úgy tűnik, egyéb támogatásban is bízhatnak. Gulyás Gergely azt ígérte, hogy a kormány partnerséget kínál az önkormányzatoknak, és mindenkivel tárgyalni fognak a kompenzációról. Ennek már miniszteri biztosa is lett Balla György fideszes országgyűlési képviselő személyében.
Csach úgy látja, hogy több ellenzéki városvezető azt gondolja, ezt a problémát a kormánynak kell megoldania, ezért nem tesznek semmit. Ezt abszurdnak nevezte, „hiszen az energiakrízist nem a kormány okozza, a megoldást az állam alrendszereinek, így az önkormányzatoknak is segítenie kell”. Balassagyarmat polgármestere szerint „az az önkormányzat, amelyik nem tesz takarékossági lépeséket, nem érdemel támogatást”. Csach az önkormányzatban dolgozik 1998 óta, mindig az volt az álláspontjuk, hogy nem szabad abszurd módon eladósodni, mindig meg kell próbálni racionalizálni.
Ők ezt meg is tették, „nálunk se tanácsadók, se szolgálati autók, se külsős szakcégek szerződéstömegei nincsenek”. De számít-e most eladósodásra?
Ha két abszurd energiaárat hozó tél lesz, akkor ez elkerülhetetlen lesz.
Csach úgy gondolja, a kormánynak a kompenzációs döntések során az adóerő-képességet és az egyéb bevételeket is vizsgálnia kell. Az ASP rendszer pedig tökéletesen átláthatóvá tett minden önkormányzatot (ennek lényege, hogy az állam az önkormányzatok számára központilag biztosítja az önkormányzati feladatellátás egyes elemeinek informatikai támogatását). Balassagyarmat az adóerő-képességben az országos átlag felett mozog, viszont a városban nincsen se építmény-, se telekadó, és a jelenlegi helyzetben ezt lehetetlen is lenne bevezetni, hiszen Nógrád megye gazdasági potenciálja a leggyengébbek között van. Szerinte azt is érdemes megnézni, hogy emeltek-e különféle díjakat az önkormányzatok, vagy 8-10 éve súlyos milliókat égetnek el önerős fejlesztésekre, tanácsadókra, luxuskiadásokra. „16 éve mi úgy tudunk működni, hogy lefaragtuk a költségeket, emiatt 2022-ig a Covid ellenére sem voltak komoly gondjaink” – tette hozzá.
A polgármester kitart korábbi véleménye mellett, vagyis hogy nem minden önkormányzat szorul rá állami segítségre. „Nem mondok nevet, de van olyan Budapest környéki agglomerációs település, ami elképesztően magas árra, 3 ezer forint per köbméter gázra tervezte be a jövő évi költségvetését. Egy ilyen településnek biztosan nincs szüksége kompenzációra. Rengeteg településen irreálisan magas adóerő-képesség van, ezeken a településeken az sem lenne ördögtől való, ha a szolidaritási adó még magasabb lenne. Ilyen helyzetben egy nagyváros se költsön saját erőből milliárdokat hangulatjavító intézkedésekre” – jelentette ki.
Általánosságban elmondta, hogy az országos átlagnak megfelelő vagy afölötti iparűzési adóval rendelkező települések az idei évet ki tudják gazdálkodni mindenféle állami támogatás nélkül. Persze sokat segítene, ha a vegyes használatú ingatlanokban, ahol állami intézmény is együtt van önkormányzatiakkal, feloldanák a minisztériumok a kötelező gázvolumen-megtakarítást, ha azt az önkormányzatok kompenzálják. Náluk ilyen például a Vármegyeháza, ahol szakközépiskola működik, de e döntés miatt ki akarnak vonulni onnan, felmondva a rendkívül olcsó gáz és villanyszerződésüket, miközben minden költségüket megtérítenénk, tehát semmilyen káruk nem lenne. Szóval inkább a bevétellel nem rendelkező kistelepülések vannak bajban, nekik lesz szükségük segítségre, amit a REKI-ben (települések rendkívüli támogatása) idén még lehet kezelni. Hogy januártól mi lesz országos szinten, azt senki se tudja.
Csach szerinte itt az ideje az egységes állami közszolgáltatási rendszerek bevezetésének is. Nonszensznek tartja, hogy a fajlagosan alacsony működtetési költségű, ezért nyereséges nagyvárosi vízművek prosperálnak, míg a veszteséges vidéki hálózatok szétrohadnak. Az energiakrach rendezhetné ezt, akár egységes vízárakkal is – tette hozzá.
