Az Európai Filmakadémia újabb helyszínekkel bővítette az európai filmörökséget, ennek részeként pedig a Nyugati pályaudvar megkapta az Európai Filmkultúra Kincse címet.
Az Európai Filmkultúra Kincse címmel kitüntetett építmények csodás filmek helyszíneként jelentős szerepet játszanak az európai filmkincsben, megőrzésük kiemelten fontos – írja a Nemzeti Filmintézet közleménye. A berlini székhelyű Európai Filmakadémia 2015-ben kezdeményezte a Treasures of European Film Culture (Az Európia Filmkultúra Kincsei) programot, amely arra irányul, hogy összegyűjtse az európai filmművészet szempontjából szimbolikus jelentőségű, történelmi értékkel bíró helyszíneket, amelyek jövő generációi számára való megőrzését fontosnak tartja.
Az Európia Filmkultúra Kincse címet jelenleg harmincöt helyszín viseli, köztük az odesszai Patyomkin lépcső, Amélie Poulain párizsi kávézója, a Café des Deux Moulins, a La Samaritaine áruház épülete, a londoni Freemason’s Hall és a Notting Hill könyvesbolt, Dubrovnik főutcája, a Stradun, a római Trevi-kút és mostantól a budapesti Nyugati pályaudvar, amely számtalan magyar és nemzetközi filmben is szerepelt.
A Nyugati pályaudvar látható többek között A huszonötödik óra című háborús drámában, Gothár Péter Ajándék ez a nap című alkotásában, Szabó István Hanussen és A napfény íze című történelmi drámáiban, valamint feltűnik a Kémjátszmában, Steven Spielberg München című filmjében, a Csajok Monte-Carlóban című romkomban és a Suszter, szabó, baka, kém című thrillerben is.
A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti pályaudvara. Terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-torony által világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. A pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg, vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta 1891-ben összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával.
