Molnár Gusztáv az elvonóról jelentkezett be a Blikk újságírójának, hogy meséljen arról, hogyan halad a szenvedélybetegségéből való kilábalása. A színész azt mondja, nem megy könnyen, mert bár hírzárlat van, hozzá valahogy beszűrődnek olyan dolgok is, amikről nem kéne tudnia.
Egyetlen dolog zavar, hogy bár teljes hírzárlat van, de akarva akaratlanul megtudok mindent. Ráadásul ismert emberként egy terápián lenni plusz nehézségekkel jár, meg vagyok különböztetve nem jó értelemben.
Azt mondja, mindegy, hogy milyen áron, de végig fogja csinálni a programot.
Elkezdtem keresni a hitet, ami nem is meglepő, hiszen egy keresztény intézményben vagyok. Jól vagyok, csinálom a terápiát, senkire nem haragszom és viselem a következményeit annak, amit csináltam és megbűnhődöm azért, ahogy eddig éltem és az a célom, hogy egy mosolygós emberként térjek vissza az életbe és hogy mire kimegyek, akkor annyira erős legyek, hogy bármi leperegjen rólam.
A színész egy melodrámát ír egyebek közt, valamint feleségének verseket, utóbbiakat már nem fogja elküldeni Fazekas Viviennek.
