Sértetlen, több mint 3300 éves temetkezési barlangot fedeztek fel Izrael földközi-tengeri partjának déli részén – írja az MTI. A Palmachim nevű kibuc új parkjának építése közben, egy sziklának ütköző munkagép tárta föl a II. Ramszesz idejéből származó, és azóta emberkéz nem bolygatta temetkezési barlangot.
, valamint a mai Libanon, Jordánia, és részben Szíria is fennhatósága alá tartozott. A régészek épen maradt kerámia- és bronzedényeket találtak ugyanúgy, ahogy az i.e. 13. században a sírba helyezték őket, ami jelentős támpontot nyújt a késő bronzkori helyi temetkezési szokások megismeréséhez az ásatásokat vezető régész, Eli Janai szerint.
Földi javakkal teli különféle amforákra és tálakra leltek, amelyek az egykor élt emberek hite szerint a halottakat szolgálják túlvilági életükben, és ezért főzőedényeket és olajlámpásokat is adtak melléjük útravalónak. Apró cserepekben értékes gyógyszerekkel is ellátták az elhunytakat, ezek a régészek szerint Türoszból, Szidónból és más, ma Libanonban található kikötőkből érkezhettek erre a vidékre, a mai Tel-Avivtól délre.
A négyzet alaprajzú sírkamrát a kőbe vésték, mennyezetét egy oszlop tartja. A sírbarlangban talált holttestek állapota nem teszi lehetővé DNS-vizsgálatok végzését, de tárgyaikból bizonyosan megállapítható, hogy élénk kereskedelmi kapcsolataik voltak a mai Ciprus, Libanon és Szíria térségével. Néhány halottat a hátára fektettek, és úgy tűnik, néhányat elmozdítottak a későbbi temetkezések során. Ezért a szakemberek szerint több nemzedéken át használták a barlangot.
Noha az emberek kilétét egyelőre homály fedi, az edényekben talált szerves anyagok vizsgálatával hamarosan fény derül arra, hogy mit szerettek enni, mivel táplálkoztak. A barlang évezredekig megmenekült a sírrablóktól, de szeptember közepi megtalálása óta már tolvajok dézsmálták meg a benne lévő tárgyakat. Az izraeli hatóságok nyomozást indítottak kézre kerítésükre, és már folyamatosan őrzik a helyet.
