A Nemzetgazdasági Minisztérium néhány nappal ezelőtt jelezte: elképzelhetőnek tartja az euróhitelezés óvatos újraindítását – írja a Napi Gazdaság. Az Erste szakértője − aki a többi kereskedelmi banknál vallott véleményhez hasonlóan tulajdonképpen üdvözölné a lépést − úgy látja, hogy az euróhitelek ismételt elindítása a jelenlegi viszonylag erős forint idején az átlagosnál nagyobb kockázatot hordozhat. A forint nem kizárható gyengülése ugyanis ismét a jól ismert, de nem vágyott havi törlesztőrészlet-emelkedéssel járna. Ráadásul általános vélekedés szerint az ECB még csak a kamatemelési folyamat elején tart. A monetáris szigorítást pedig nyilvánvalóan a banki ügyfélkamatok is követnék.
A bankok hitelezési politikájától és a piaci trendektől függően jelenleg a forinthoz képest az eurónál 2-3 százalékkal alacsonyabb az ügyfélkamat. Így a havi törlesztőrészlet egy átlagos, nem akciós kamatozású, 5 millió forintos hitelnél 20 éves futamidővel havi 5-6 ezer forinttal lenne kevesebb. A Budapest Banknál (BB) úgy számolnak, hogy egy euróalapú hitellel hozzávetőleg havonta átlagosan 10-20 százalékkal lehetne alacsonyabb a törlesztőrészlet, de ezt a különbözetet egy erősebb árfolyammozgás pillanatok alatt semmivé teheti. Az elmúlt évek tapasztalatai miatt − nyomatékosították mindkét hitelintézetnél − az ügyfelek jelentős része tart a devizahitelektől, még akkor is, ha azok a svájci franknál kevésbé volatilis euróalapúak. Visszatartó erőt jelenthetnek a keresletre az euróhitelekre vonatkozó − a forinthiteleknél szigorúbb − fedezeti és jövedelem-, valamint az elvárt önerőre vonatkozó szabályok.
A refinanszírozásra − hívták fel a figyelmet a BB-nél − jelenleg is vannak devizaalapú ajánlatok a piacon, de erre jellemzően nincs kereslet. Úgy gondolják tehát, hogy amíg az euróbevezetés céldátuma nem világos és a hazai gazdaság kilátásai is bizonytalanok, nem várható jelentős felfutás az euróalapú hiteleknél. Véleményük szerint ugyanis nem a forintkamatok szintje, hanem a gazdaság állapota és a főleg a devizahitelektől való félelem a kereslethiány fő oka.
A Raiffeisennél is emlékeztettek arra, hogy a lakossági euróhitellel kapcsolatban az érdeklődés korábban nem volt jelentős, de ők valamivel optimistábbnak tűnnek a kilátásokkal kapcsolatban. Amennyiben most visszajönnek az euróalapú hitelek − fejtették ki −, és nem lesz más devizában folyósítható versenytársuk (kivéve természetesen a forint), akkor vélhetően lesz egy pénzügyileg tudatosabb ügyfélkör, amely igényli majd ezeket a termékeket − felvállalva az ezzel járó extra árfolyamkockázatot. Az MKB-nál óvatosan fogalmaztak: amíg a devizahitelezés ismételt bevezetésének szabályai nem ismertek, addig a hatás sem becsülhető fel. A K&H-nál is arról beszéltek, amennyiben az euróhitelezésre vonatkozó jelenlegi jogszabályi szigor marad, akkor az amúgy sem túl élénk lakossági hitelkereslet mellett szinte semmilyen változást nem hozna az újraindított lehetőség.
AJÁNLOTT LINK:
Figyelmeztetnek a bankok – csúnya véget érhetnek az euróhitelek (Napi Gazdaság)
