Gyászos dátum a magyar történelemben 1931. szeptember 13.: éjjel 0 óra 20 perckor az éppen áthaladó bécsi gyors alatt felrobbant a biatorbágyi vasúti híd, a tragédia 22 ember életét követelte. Pontosabban felrobbantották, a merénylő egy zavart, furcsa figura, az akkor 39 éves Matuska Szilveszter volt.
Egy kocsi maradt a sínen
Felsorolni is nehéz, hogy a férfi az évtizedek során hányféle vállalkozásba fogott: mint önkéntes honvéd a világháború során főhadnagyi rangig jutott, később pedig kereskedelemmel és ingatlanspekulációval próbált vagyont szerezni. A világválság kirobbanásakor – a kétes ügyletei miatt indított perek és felesége betegsége miatt – tönkrement, találmányaival pedig nem tudott elég pénzt szerezni. ironikus módon egyik találmánya egy, a biztonságos közlekedést segítő lámpa volt – írja a Rubicon.hu.
Az 1931-ben Bécsben élő Matuska a merénylethez ekrazittal töltött pokolgépet rögzített a biatorbágyi viadukthoz, és amikor az osztrák fővárosba tartó nemzetközi gyorsvonat áthaladt a hídon, felrobbantotta a szerkezetet. Bár a mozdony vezetője a szerelvények kisiklása után megpróbált megállni, egyetlen kocsi kivételével az egész vonat a mélybe zuhant.
A pokolgép mellett az ügyet kivizsgáló hatóságok egy levelet is találtak: „Munkások, nincsen jogotok, hát majd mi kieszközöljük a kapitalistákkal szemben…”. A rendőrség úgy vélte, a terrortámadás egy nagyobb, kelet-európai kommunista összeesküvés része lehet. Nyilván annyiban érdekük is volt ezt hinni, hogy a statárium bevezetésével hajtóvadászatot indíthattak az illegális szélsőbaloldali párt ellen, de az igazság kedvéért el kell mondanunk, hogy ennek – kezdetben legalábbis – racionális oka is volt.
Megúszta a halálbüntetést
Matuska szilvesztert 1931 októberében Bécsben fogták el, a biatorbágyi mellett még egy ausztriai és egy bajorországi robbantást is bevallott az osztrák nyomozóknak. A bírósági eljárás alatt megpróbálta magát őrültnek tettetni – úgy is maradt meg a köztudatban, mint egy magányos, háborodott merénylő.
Ezzel a kifogással Ausztriában nagyobb sikert aratott, hiszen ott mindössze hat év börtönt kapott. Magyarországon azonban halálra, majd életfogytiglani fogságra ítélték, büntetését a váci fegyházban kellett letöltenie. Végül csak 1944 végéig maradt az intézményben, ugyanis a szovjet csapatok érkezésekor sikerült kereket oldania, további élete éppen olyan rejtélyes volt, mint a robbantás egyes részletei.