Törvénybe ütköző módon nevezett ki a Kúriára több bírót Varga Zs. András, a Kúria elnöke 2021-ben, írta a Magyar Helsinki Bizottság blogja, a Helsinki Figyelő.
A törvényellenességre a kinevezési gyakorlatot vizsgáló Országos Bírói Tanács (OBT) hívta fel a figyelmet 2022 júliusában. A bírák által választott tagokból álló OBT, mint felügyeleti szerv, minden évben áttekinti és véleményezi a Kúria elnökének kinevezési gyakorlatát. A 2021-ben pozícióba került Varga Zs. András kúriai elnökként folytatott kinevezési tevékenysége idén került először mérlegre.
A Magyar Helsinki Bizottság közérdekű adatigénylés keretében kikérte a pályázati eljárásokkal kapcsolatos összefoglalót, amelyből kiderül, hol sértett jogszabályi előírásokat a Kúria elnöke.
A Helsinki Bizottság szerint Varga Zs. a kúriai bírák és bírósági vezetők kinevezése során folytatott gyakorlata komolyan felveti azt az aggodalmat, hogy hajlandó akár a törvényi kereteket is megkerülni annak érdekében, hogy olyan személyeket juttasson fontos bírói pozícióba, akik közel állnak az őt pozícióba juttató politikai hatalomhoz.
A törvény alapján a Kúria elnökének a pályázat elbírálása során vagy a bírói tanács által első helyre rangsorolt bírót kell kineveznie, vagy kivételesen, az OBT kifejezett hozzájárulásával javaslatot tehet a második vagy harmadik helyre rangsorolt bíró kinevezésére is.
Mégis Varga Zs. András több bírói álláshely esetében is törvénybe ütköző módon bírálta el a pályázatokat:
a 2021-ben kiírt 11 pályázat közül 5 esetben nem az első helyen rangsorolt bíró kinevezését (vagy áthelyezését) kezdeményezte,
de egyszer sem kereste meg az OBT-t, hogy annak egyetértését kérje a rangsortól való eltéréshez. Egy pályázat esetében pedig a negyedik helyre rangsorolt pályázót nyilvánította nyertesnek, amire a törvény még az OBT egyetértésével sem ad lehetőséget.
– Az OBT egyetértési joga egyike azoknak a jogosultságoknak, amelyek valódi kontrollt biztosítanak a bírói kinevezések felett – írta a Helsinki Figyelő, megjegyezve, az egyetértési jog mellőzése önmagában súlyos jogsértés. Ráadásul a blog szerint Varga Zs. András a pályázatok elbírálása során beépített egy előre nem látható elemet is, amely miatt egyes pályázatok eredménye nem objektív, transzparens szempontok alapján, hanem az általa önkényesen felállított szempontrendszer alapján dőlt el.
Korábban az Observer arról írt, hogy kiszivárgott bírósági dokumentumok alapján annak ellenére nevezték ki Varga Zs. a feleségét, Kovács Helga Mariannt a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnökévé, hogy a bírák által tartott szavazáson alulmaradt a másik jelölttel szemben. A kúria szerint azonban a szervezet elnökének semmilyen szerepe nincs az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában.
Kovács Helga Mariann kinevezésével kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla elnöke, Ribai Csilla is visszautasította a politikai befolyást. Azt megerősítette a hvg.hu-nak, hogy a szavazás eredménye pedig nem kötelező a kinevezésre nézve.
Varga Zs. András 2021. január 1. óta tölti be a Kúria elnöki pozícióját. Megválasztása komoly aggodalmat váltott ki a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszer szereplői körében és nemzetközi szinten is, nem csupán azért, mert korábban soha nem szolgált bíróként, hanem azért is, mert megválasztásához több törvény módosítására is szükség volt. Varga Zs. Andrásnak a Kúria elnökévé választását ugyanezen okok miatt az OBT sem támogatta.
