Szabó Máté megállapította: a rendezvény előtt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a jogszabály előírása ellenére nem vizsgálta annak közlekedésre gyakorolt hatását. Nem volt jogosult arra, hogy közleményben figyelmeztesse a résztvevőket: intézkedni fog, ha megsértik a közízlést. Ez esetben a BRFK túllépte a hatáskörét, így a szabad véleménynyilvánításhoz és a békés gyülekezéshez való joggal összefüggő visszásságot okozott.
A menet biztosítása során a budapesti rendőrfőkapitány nem a szervezők kérésére és nem is a résztvevők védelmére, hanem „védett személyek jelenléte miatt” rendelt el területlezárást. A demonstráció viszont ily módon egy kiürített, nézők elől hermetikusan elzárt területen zajlott. Szabó Máté kiemelte azt is, hogy a kordonok áthelyezésekor még nem történt meg a Károly körút forgalmának teljes leállítása, a tömeget a közlekedő járművek közé terelték. Egyes rendőri intézkedések pedig alkalmasak voltak arra, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben kockáztassák a biztosításban részt vevő rendőrök testi épségét.
Álláspontja szerint kétséges az is, hogy a Városháza parkban összegyűlt tömeget a jogszabályoknak megfelelően oszlatták-e fel. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kitért arra: a Készenléti Rendőrség tagjai legalább tízszer annyi ideig vesznek részt csapatszolgálati képzésben, mint a rendezvényekre bevetett vidéki és budapesti járőrök, körzeti megbízottak, közlekedési rendőrök. Az e különbségből fakadó indokolatlan kockázat miatt veszélybe kerülhet a közreműködő rendőrök élethez és testi épséghez való joga.
Az ombudsman a visszásságok orvoslásáért az Országgyűléshez, az igazságügyi és rendészeti miniszterhez, valamint az országos rendőrfőkapitányhoz fordult – áll a közleményben.
