A válságkezeléssel indult a 2009-es év, és ez a téma egész évben a legfontosabb politikai napirendi pontok között szerepelt. Januárban Gyurcsány Ferenc modellváltást akar. A válság hatására a kormány újraszámolta a költségvetést, a előrehozott választást sürgetett és a Lemondott Gyurcsány
Gyurcsány Ferenc végül az MSZP teljesen eseménytelennek ígérkező márciusi kongresszusán lényegében válságkezelést. Mindehhez egy alkotmányosan nehezen értelmezhető megoldást választott: bizalmatlansági indítványt akart benyújtani maga ellen (de mikor kiderült, hogy ez jogilag lehetetlen, képviselőtársai tették ezt meg), ahol leszavazták. Ezzel utat adva az MSZP-nek, hogy előrehozott választás helyett kormányon maradjon – egy új miniszterelnökkel.
“Gyurcsány miniszterelnök bukásának számos oka lehetett. A legitimitási deficit 2006 óta kézzel fogható volt, a kisebbségi kormányzás nehézségei 2008-tól keletkeztek, míg a válságkezelés gondjai 2009 elején váltak szembetűnővé. A három közül akár egy is elég lehetett volna ahhoz, hogy Gyurcsányt az MSZP menet közben lemondásra kényszerítse, ám az erőtlen és szétesett kormánypárt erre nem volt képes. A politikai és gazdasági csapdahelyzetben lévő kormányfő, egyfajta előremenekülési terv keretében, tavasszal végül maga lépett. A döntés megadta az esélyt a kormánypártnak, hogy radikálisan változtasson politikáján és vele együtt esetleg a népszerűségén is” – írta blogjában a témáról Török Gábor, a Vision Politics elemzője.
A Patai Mihály nevét is bedobták. A konszenzusos jelölt végül, az utolsó pillanatban, Bajnai Gordon, akkori gazdasági miniszter lett.
A Bajnai-kormány
Bajnai Gordon kormányát Gyurcsány visszatér?
Két héttel a március végi kongresszust követően Gyurcsány Ferenc az még visszatér. Ez év végére beigazolódott: több hónapos hallgatás után Gyurcsány visszatért az A Jobbik volt az EP-választás meglepetése
2009 sem múlt el kampány és szavazás nélkül: június 7-én az Európai Parlament 22 magyar képviselőjéről kellett szavaznunk. A már-már érdektelenségbe fulladó voksolás azonban alapvetően megmutatta a politikai palettán bekövetkező radikális változásokat.
A Fidesz hihetetlen arányban győzött: a szavazatok 56 százalékával 14 mandátumot szerzett, míg az MSZP az eddigi 9 helyett csupán négy képviselőt küldhetett ki (köztünk Göncz Kinga korábbi külügyminisztert, akit Balázs Péter váltott Bajnai kormányában). A legnagyobb meglepetés azonban a Jobbik három mandátuma volt, amellyel az MDF-et és óriási csapást mért az SZDSZ-re. A liberálisok ugyanis nem érték el az ötszázalékos küszöböt, azaz nem kaptak képviseletet az EP-ben. Az MDF pedig ismét egy hajszállal csupán, de teljesítette a minimumot, és Bokros Lajossal képviseli magát Európában.
A közvélemény-kutatások már januárban előre jelezték, hogy az addig 1-2 százalékon álló Szétverte magát az SZDSZ
Az EP-választás eredménye sokkolóan hatott az SZDSZ-re: a rendszerváltó párt lényegében szétesett. Fodor Gábor a voksolás után lemondott, helyéreömegesen léptek ki a pártból, páran megalakították a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE). Sajtóhírek szerint a formációban Sándor Klára mellett Kuncze Gábor és Magyar Bálint is szerepet vállal, és úgy tervezik, ez a szervezet képviselheti majd a jövőben a liberális szavazókat.
Az év vége pedig már 2010-ről és a kampányról szólt: bemutatták a miniszterelnök-jelölteket és egyre több párt állította már fel választási listáját. A Fidesz kétharmadban reménykedik, a Jobbik az MSZP legyőzését tűzte ki célul, míg az MSZP a felszínen maradásért, az MDF pedig a bejutásért küzd.
