Rémületes a helyzet a Zaporizzsjai atomerőmű körül

Lettország négy katonai helikoptert adományozott az ukrán légierőnek, a gépek hamarosan hadrendbe állnak – írta hétfőn a Jevropejszka Pravda hírportál a lett védelmi minisztérium bejelentése alapján. Artis Pabriks védelmi miniszter így érvelt:

Hat hónappal ezelőtt a Lettország által adományozott Stinger légvédelmi rakétarendszerek segítették az ukrán hadsereget az orosz invázió visszaszorításában. Most, amikor az ukrán katonák sok helyen ellentámadásba lendülnek, adományozott helikoptereink segítenek a katonai műveletek végrehajtásában és a mentésben. A nyugati támogatás nem állhat le addig, amíg Ukrajna fel nem szabadítja területeit az orosz megszálló csapatok alól.

A két Mi-17-es és a két Mi-2-es helikoptert részben szétszerelve szállították az ukrán légierőhöz. A leszállítás előtt a helikoptereket lefestették, az egyik Mi-17-est pedig fel is újították. Lettország azon országok közé tartozik, amik a bruttó hazai termék arányában a legjelentősebb támogatást nyújtották Ukrajnának. Több mint 200 millió euró értékben szállítottak eddig Ukrajnának fegyvereket és személyi felszereléseket, pilóta nélküli légi járműveket, szárazeledelt, lőszert, páncéltörő fegyvereket és Stinger légvédelmi rakétákat. (MTI)

Nagyjából nyílt titok, hogy a Kreml szándékának gyakran engedelmeskedő Wagner Csoport, egy profi zsoldossereg Kelet-Ukrajnában is jelen van, és támogatja az orosz hadsereg műveleteit (a brit hírszerzés szerint kb. ezer fővel). Ukrajna most azt állítja, hogy az egyik főhadiszállásukat lőtte ki Popászna városában, ami orosz megszállás alatt áll. Egyelőre homályos, mi történt, történt-e valami, vajon tényleg a rettegett amerikai fegyverrendszerrel, a HIMARS-szal csaptak-e le az ukránok. Mindenesetre Szerhij Hajdaj, a Luhanszki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője a közösségi médiában örvendett.

A Wagner kétes hírnevet szerzett magának, kemény konfliktuszónákban vetették be Szíriától Ukrajnán át Közép-Afrikáig, és sok emberi jogsértés fűződik a nevükhöz. Már az első ukrajnai konfliktus idején, 2014-ben megjelentek a Krímen, majd a donbaszi harcokban is részt vettek. A Wagnert Vlagyimir Putyin orosz elnök egykori szakácsához, a befolyásos Jevgenyij Prigozsinhoz kötik, de ő is tagad, az orosz vezetés is tagadja, hogy köze lenne a zsoldosokhoz. (Euronews)

Több mint 100 lengyel és német „zsoldos” életét vesztette, további több mint 50 pedig megsebesült, amikor az orosz légierő nagy pontosságú fegyverekkel csapást mért ideiglenes állomáshelyükre a Harkiv megyei Zolocsivnél – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint hasonló csapásokban a donyecki régió három településénél az ukrán fegyveres erők 53. gépesített dandár és a 68. gyalogsági-vadászdandár több mint 260 katonáját, Herszon megyében pedig a 63. gépesített dandár több mint 160 katonáját ölték meg. Mint mondta, Marjinka közelében a 66. gépesített dandár 3. zászlóaljának több mint 70 százaléka, Szoledarnál pedig az 58. gépesített lövészdandár 15. zászlóaljának több mint a fele elesett.

A harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok egyebek között két vezetési pontot, egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, valamint három lőszer- és két üzemanyagraktárt semmisítettek meg, a légvédelem pedig lelőtt három ukrán drónt és két rakétasorozatvető-lövedéket.

Partizánok

Az orosz nemzeti gárda közölte, hogy az elmúlt egy hét alatt több mint ötven embert vett őrizetbe Herszon és Zaporizzsja megyében, akiket ukrán nacionalista szervezetekkel, az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU) és az ukrán fegyveres erőkkel való együttműködéssel gyanúsítanak. A fegyveres testület emellett 14 fegyver-rejtekhelyet fedezett fel, valamint lefoglalt 12 Igla hordozható föld-levegő rakétarendszert, 20 Uragan rakétasorozatvető-lövedéket, 24 gránátvetőt több mint 100 lőszerrel, több mint 50 lőfegyvert, köztük amerikai gyártmányú pisztolyokat, mintegy 100 kézigránátot, több mint 150 aknagyújtó-szerkezetet, külföldi rádióberendezéseket és GPS-t, valamint több mint 11 ezer különböző kaliberű töltényt foglaltak le illegális forgalomból. A gárda emellett, ahogy a közlemény írja, tíz aknát, 12 kilogramm robbanóanyagot és 400 kilogramm salétromot “hatástalanított”.

A helyi hatóságok szerint az ukrán tüzérség az elmúlt egy nap alatt 65 alkalommal lőtte a szakadár Donyecki Népköztársaság területét, 365 különböző típusú lőszerrel. A támadásoknak négy civil esett áldozatul, további 14 pedig különböző súlyosságú sebesüléseket szenvedett. (MTI)

Andrzej Duda az 1919-1920-es lengyel-bolsevik háború során a lengyelek győzelmét eldöntő varsói csata 102. évfordulóján mondott beszédében a jelen eseményeiről is szót ejtett, itt jegyezte meg, hogy Moszkva tabut döntött Ukrajnában, hiszen a második világháború óta egyetlen nagyhatalom sem indított nyílt támadást egy másik állammal szemben.

A Pilsudski téren rendezett központi megemlékezésen Duda, a körülmények ismeretében hangsúlyozta a lengyel hadsereg korszerűsítésének fontosságát is. Az erre szánt kiadások szerinte azt szolgálják, hogy Lengyelországnak olyan képességei legyenek, amelyektől tartanának az esetleges támadók.

A lengyel ünnep alkalmából Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában közzétett videoüzenetében megköszönte a lengyelek segítségét az ukrajnai háború során. Véleménye szerint a lengyel és az ukrán nemzet hosszú utat tett meg, és végül történelmi megegyezésre jutottak a két nép számára legfontosabb ügyben, a szabadság ügyében. Zelenszkij szerint a jövőben is csak együtt védhetik meg államainkat a következő nemzedékek számára.

A visztulai csodának is nevezett, 1920. augusztus 12-25. között vívott ütközetsorozatban Lengyelország megvédte az első világháború végén visszanyert függetlenségét, és megakadályozta az orosz kommunista forradalom Nyugatra terjedését. Az ütközetsorozat emlékére augusztus 15-ét 1992-ben lengyel állami ünnepnek nyilvánították, a lengyel hadsereg napjaként ünneplik.

Videót tett közzé az ukrán hadsereg arról, ahogy kilőnek egy orosz helikoptert, egy KA-52 Alligátort. Az esetről beszámoló, erősen ukránpárti Nexta szerint az oroszok nem ismerték el eleinte a veszteséget, állították, hogy a helikopter vissza tudott repülni a bázisra. Később elismerték, hogy kiégett a gép, de a személyzetet szerintük sikerült kimenekíteni.

The moment the AFU hit the Ka-52 "Alligator"

Russians initially refused to admit downing of the helicopter, arguing that there was no crash and that the helicopter was able to fly to the base. Later, they admitted that the board burned down and they were able to evacuate pilots. pic.twitter.com/XkwmI9Ynon

— NEXTA (@nexta_tv) August 15, 2022

Vlagyimir Putyin egy moszkvai haditechnikai show-n kijelentette, a legmodernebb orosz technológiát szívesen eladja országa a nem ellenséges latin-amerikai, ázsiai és afrikai országoknak. Az orosz államfő így fogalmazott a Guardian szerint:

Készek vagyunk szövetségeseinknek felajánlani a legmodernebb fegyvertípusokat a kézifegyverektől a páncélozott járműveken és tüzérségen át a harci repülőkig és pilóta nélküli légi járművekig.

A lap megjegyzi, a szövetségeseket kereső orosz elnök egy napja Észak-Koreának jelezte, hogy szorosabbra fűzné a kapcsolatokat.

A BBC orosz szolgálata szerint elkezdték kivinni a megszállt Melitopolból családjaikat az orosz katonák. Melitopol jelentősége abban áll, hogy az első jelentős ukrán város volt, amit elfoglalt az országot lerohanó orosz haderő.

Ivan Fedorov melitopoli polgármester szerint a partizánok és az ukrán hadsereg akciói miatt dönthettek így az oroszok. Ez hozzátesz ahhoz az értesüléshez, miszerint a szintén megszállt Herszonból orosz parancsnokok távoztak. (via Guardian)

A holland bíróság hétfőn közölte, hogy várhatóan idén november 17-én hoz ítéletet a Malaysia Airlines MH17-es  járatának 2014-es lelövésében való részvétellel gyanúsított vádlottak ügyében.

A holland ügyészség szerint a szabadlábon védekező egyetlen ukrán és három orosz vádlott segített szállítani azt a rakétarendszert, amellyel az oroszok által támogatott szakadárok 2014. július 17-én föld-levegő rakétát lőttek a gépre az ukrajnai Donyeck megyében zajló háború ideje alatt.

Az utasszállító fedélzeten tartózkodó 298 ember mind meghalt a támadásban. Az áldozatok túlnyomó része holland állampolgár volt.

(Reuters)

Öten sérültek meg a hajnali orosz csapásokban Harkivban, ketten közülük válságos állapotban vannak – közölte a Telegramon Oleg Szinehubov a regionális közigazgatás vezetője.

A Regionális Sürgősségi Segélynyújtó Központ tájékoztatása szerint négy fő került kórházba,  egy könnyebb sérültet még a helyszínen láttak el.

Az egészségügyi és mentőszolgálat tovább folytatja a munkát a csapások helyszínein.

(The Guardian)

Ezt Dmitro Orlov, Enerhodar polgármestere közölte, vagyis annak a városnak a legitim ukrán vezetője, amelyhez az erőmű közigazgatási értelemben tartozik.

Az orosz katonák rögtön a háború első napjaiban elfoglalták az ukrajnai létesítményt, amelyet Európa legnagyobb atomerőműveként tartanak számon. Az erőmű lényegében azóta is a frontvonalban maradt.

A múlt héten a létesítményt többször is tűz alá vették, és az incidensként az orosz és ukrán fél kölcsönösen egymást tették felelőssé.

Ami ott történik, az egyenesen nukleáris terrorizmus

– jellemezte a helyzetet vasárnap Orlov, aki az utóbbi időben Zaporizzsja városban húzza meg magát, minthogy az továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll.

Szerinte az események bármelyik pillanatban kiszámíthatatlan fordulattal végződhetnek.

(Al Jazeera)

Vitalij Kim, Mikolajiv ukrán vezetője a Telegram-fiókján keresztül közölte, hogy a város szélén egy oktatási intézményt és egy szállodát is csapás ért, de hozzátette, hogy személyi áldozatok nincsenek.

A jelentést független forrásból még nem erősítették meg.

(Guardian)

Azért kellett a papír, hogy ne kelljen katonáskodnia, de lebukott az ukrán-lengyel határon, fennakadt az útlevélvizsgálaton. A 43 éves férfi sokgyermekes családapának próbálta beállítani magát, hogy kijusson Ukrajnából, megússza a katonáskodást.

A Kárpáthír.com szerint a határon arról mutatott be igazolást, hogy három kiskorú édesapja, de a születési bizonyítványok egyikéről kiderült, hamisítvány. Később bevallotta, azt ezer dollárért vette.

A katonaszökevényt őrizetbe vették, átadták a rendőrségnek. A hírportál korábban azt írta, a hadiállapot miatt a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak csak akkor hagyhatják el az országot, ha katonai szolgálatra alkalmatlanok, vagy három kiskorú gyermeket nevelnek.

Egyenletesen áramlik a földgáz Európába Oroszország felől a főbb gázvezetékeken – derült ki a hétfő reggeli üzemeltetői adatokból.

• Az Északi Áramlat-1 vezetéken keresztül Oroszországból Németországba a fizikai áramlás a tegnapihoz hasonlóan 14 554 412 kilowattóra volt óránként, hétfő reggel nyolc és kilenc között.
• A Gascade német gázszállítási cég adatai szerint a Jamal-Európa vezetéken keresztül Németországból Lengyelországba irányuló keleti gázáramlás is stabil volt. A német határon lévő Mallnow mérőhelyen a kilépő áramlás 2 520 133 kWh volt óránként, ami az éjféli értékhez képest képest alig változott.
• Az ukrán rendszerirányító adatai szerint az Ukrajnából a szlovákiai nagykaposi határponton keresztül Szlovákiába áramló orosz gázra napi 36,4 millió köbméter volt a nominális érték, ami szintén alig változott az előző naphoz képest.

(Al Jazeera)

A Kyiv Independent jelentése szerint az orosz erők az éjszaka tűz alatt tartották Harkivot, és eltaláltak egy gyárat is.

Áldozatokról, illetve károkról további információt nem közöltek.

⚡️Russian forces shell Kharkiv overnight on Aug. 15.

Kharkiv Mayor Ihor Terekhov reported that at 2:50 a.m. local time Russian forces shelled Slobidsky district of the city and hit a factory. There is no information on casualties at the time of the publication.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) August 15, 2022

Újabb hat hajó kapott engedélyt, hogy áthaladjon a tengeri humanitárius folyosón a Fekete-tengeren – közölte a fekete-tengeri ukrán szállítmányok ügyét koordináló Közös Koordinációs Központ (JCC).

Két hajó, az MV Kafkam Etler és az MV Zelek Star állítólag már átesett a Márvány-tengeren végzett ellenőrzésen, és indulhat az odesszai Csornomorszkba berakodásra.

A fennmaradó négy hajó – az MV Great Arsenal, az MV Zumrut Ana, az MV Ocean S és az MV Kubrosliy – ellenőrzését keddre tervezik. Ha az ellenőrzések sikerrel járnak, ezek a hajók szintén Csornomorszkba indulnak az ukrán sajtó szerint.

A szállítmányok annak a megállapodásnak a részét képezik, amelyet az ENSZ és Törökország közvetített júliusban a fekete-tengeri gabonaszállítások feloldása céljából.

(The Guardian)

A brit hírszerzés szerint úgy tűnik, Oroszország igen közel jár ahhoz, hogy népszavazást tartsanak az úgynevezett Donyecki Népköztársaság (DPR) Oroszországhoz csatolásáról.

Augusztus 11-én az orosz sajtó a Moszkva által hatalomba segített helyi közigazgatási vezetőt, Denis Pusilint idézve azt írta, a népszavazás időpontját a térség „teljes felszabadulása” után jelentik be.

Az azonban egyelőre nem világos, hogy megszületett-e már a végleges döntés a referendum lefolytatásáról – írja a brit védelmi minisztérium.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 15 August 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/6TpEvHdDB9

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/hKzX3KFOoC

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) August 15, 2022

Vasárnap 7501 fő lépett be az ukrán-magyar határszakaszon, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7835 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság friss közleményéből.

A beléptetettek közül a rendőrség 378 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Az ukrajnai háború elől 2022. augusztus 14-én 97 ember, köztük 25 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A kabuli orosz nagykövet kijelentette, hogy együtt kell működni a tálibokkal azokon a területeken, ahol ez az „orosz érdekeket” szolgálja.

Akárhogy is bánnak a tálibokkal, olyan realitást jelentenek, amelyet nem lehet elkerülni. Ezért ott kell együttműködnünk velük, ahol az érdekeinknek megfelel, és ahol szükséges az Oroszország előtt álló feladatok megoldása érdekében

– fogalmazott Dmitrij Zsirnov kabuli nagykövet a RIA Novosztyinak adott interjújában.

Moszkvában ennek megfelelően megkezdődtek a tárgyalások a tálib hatalom által irányított afgán ipari és kereskedelmi minisztérium delegációjával – tette hozzá.

Kabul az olaj-, gabona-, napraforgóolaj-ellátásról is tárgyalni tervez az oroszokkal.

Az afgán militáns iszlamista erők és Oroszország között nem volt mindig ennyire egyértelműen ígéretes a kapcsolat, mint épp most, az orosz-ukrán háború idején. A militáns tálib mozgalom felemelkedésének történetileg éppen Afganisztán szovjet megszállása ágyazott meg, amikor is a Szovjetunió kommunista bábkormánnyal igyekezett támogatni az országban az 1979 és 1989 közötti orosz megszállást.

(The Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz elnök világossá tette, hogy Oroszország és Észak-Korea kiterjeszti kétoldalú kapcsolatait – jelentette hétfőn a KCNA phenjani állami hírügynökség.

A jelentés szerint az orosz elnök Észak-Korea „felszabadításának” napjára írt levelében írta meg, hogy szerinte a kapcsolatok szorosabbra fűzése mindkét ország érdekeit szolgálja, és hozzájárulna a Koreai-félsziget és az északkelet-ázsiai térség biztonságának és stabilitásának megerősítéséhez.

Kim Dzsongun észak-koreai egyszemélyi vezető állítólag szintén levelet küldött Putyinnak, amelyben az áll, hogy az orosz-észak-koreai barátságot a Japán felett aratott második világháborús győzelem kovácsolta össze.

„Stratégiai és taktikai együttműködésük, kölcsönös támogatásuk és szolidaritásuk” azóta új szintre emelkedett az ellenséges katonai erők fenyegetéseinek és provokációinak meghiúsítása érdekében – írta Kim Dzsongun a levélben, amiről a Reuters is beszámolt. A KCNA nem részletezte, hogy kiket ért ellenséges erők alatt, de a hírügynökség általában ezt a kifejezést használja az Egyesült Államokra és szövetségeseire.

Kim Dzsongun azt jósolta, hogy az Oroszország és Észak-Korea közötti együttműködés erősödni fog a Putyinnal való találkozáskor 2019-ben aláírt megállapodás alapján.

Észak-Korea júliusban független államként ismerte el az oroszok által megszállt kelet-ukrajnai „népköztársaságokat”, és azt is kilátásba helyezték, hogy észak-koreai munkásokat küldjenek ezekre a területekre, hogy segítsenek az építőipari és egyéb munkákban.

(The Guardian)